A magazin

Akkor most ettől betépek? – a magyar kender úttörői a Forbes Gazdában

Kis Judit
2022. március 31. 4 perc olvasás

Kálomista Gábor Pál és üzlettársai lassan kilenc éve, „dzsungelharcban” építgetik kenderes vállalkozásaikat, csúcsévükben háromszáz hektáron vetették a növényt. A szigorú magyar szabályozás miatt termésüket részben külföldön tudják feldolgoztatni, és most új, maguk nemesítette fajtákkal támasztanák fel itthon a termelést, közben már most kendermagrekorderek. Hiába csak nagyon alacsony THC-tartalmú, ipari kendert termesztenek, még így is sokszor megkapják, hogy „mocskos drogosok”, de igyekeznek edukálni a körülöttük lévőket.

A teljes cikk az áprilisi Forbes Gazda mellékletben olvasható, ahol a korábban Magyarországon több ezer hektáron termesztett, de mostanra nagyon elfelejtett ipari kenderrel foglalkozunk. Megnéztük, mire jó a növény, kik a műfaj mostani úttörői itthon: kenderház, kenderwakeboard, kendermag a Gazdában.

„Elvisznek pár virágot, hogy otthon csinálnak belőle teát” – jellemzi egy átlagos hatósági ellenőrzés végét Kálomista Gábor Pál, a Cannatural Kft. többségi tulajdonosa, egyben ügyvezetője. Gáborék 2013-ban kezdték az ipari kendertermesztést itthon, de üzlettársával, Beke Tomajjal azt mondják, most sokkal több sztereotípia övezi a tevékenységüket, mint kilenc éve.

Sárvárnál, a 84-es út mentén levő földjüknél például a figyelmes autós hamar kiszúrja, hogy másfél kilométer hosszan kenderültetvény mellett suhan. Arra nem igazán gondolnak, hogy teljesen legális ipari kendert látnak.

„Úgyhogy valaki mindig feljelent minket, pedig Mexikóban nincs ennyi kender összesen” – nem is értik, hogy gondolhatja valaki marihuánának.

„Ha valaki feljelent, a rendőségnek kötelessége kijönni. Semmi baj, ez a dolguk, jókat nevetünk a végén.” Bejelentés nélkül is rendszeresen ellenőrzik őket, a Nébih rendszerint huszonöt virágot visz el (ezt Gáborék mindig utólag látják a növényeken), hogy bemérjék a hatóanyagtartalmat.

Beke Tomaj és Kálomista Gábor Pál beltéren fajtakísérleteket végez a kenderrel. Fotó: Orbital Strangers

De mi a gond a CBD-vel?

A maggal könnyű dolguk van, mert nincs benne hatóanyag, ennél sokkal macerásabb a CBD- és THC-tartalmú virágzat tárolása és feldolgozása. Az Európai Unióban állatgyógyászati készítményként lehet forgalomba hozni CBD-tartalmú terméket, illetve egy humán epilepsziagyógyszer, az itthon is kapható Epidyolex hatóanyaga is ez.

Az EU-ban sehol sem lehet CBD-tartalmú élelmiszerterméket árulni, a CBD-tartalmú kozmetikumok, illó- vagy aromaterápiás olajak kereskedelmének szabályozása tagállamonként változik. Magyarországon zéró tolerancia van.

Most az egész EU arra vár, hogy új élelmiszernek minősítve forgalomba lehessen hozni CBD-tartalmú termékeket. Kereslet lenne rájuk, mondja Csupor Dezső, gyógynövénykutató, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gyógyszerésztudományi Karának docense, a Pirulakalauz főszerkesztője. Emiatt az utóbbi években az ipari kender termesztésében előtérbe kerültek a magas CBD-tartalmú növények, de ott van a THC-tartalmú ipari kender is, amit nemcsak illegális célokra, hanem egyes országokban a gyógyászatban is használnak. Az SZTE-n Csuporék is kutatják a CBD-t, elsősorban annak biztonságosságát.

A kendert és a mákot ugyanaz a rendelet szabályozza, de míg a máknál négy kategóriát határoztak meg – étkezési, alkaloid-, illetve díszítőmák, valamint koncentrált mákszalma –, és a hatóanyag kinyerésére is réges-régen van eljárás, a kendernél nem ilyen részletező a jogszabály.

Az ipari kender szárát és magját leszámítva minden ellenőrzött anyagnak minősül, ami megnehezíti a hazai feldolgozást,

mondja Tomaj. Csupor Dezső ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a máknál száz évvel ezelőtt tartottunk ott, ahol most a kendernél, amorfint a 20. század eleje óta használják gyógyászatban, a kender vegyületeit viszont csak nagyjából 2000 óta.

„A kendernél is ki fog ez alakulni, de még a folyamat elején tartunk.”

A teljes cikk az áprilisi Forbes Gazda mellékletében olvasható.