Már a fővárosi rozsdaövezetekben is megkezdődtek a nagy társasház-projektek: orosz és török fejlesztők is építkeznek, de több nagy fejlesztő cég mozgolódik. Egy ilyen, úgynevezett barnamezős beruházás még egy esetleges kármentesítéssel együtt sem feltétlenül drágább, mint egy zöldmezős projekt: főként azért, mert még számos, a város szövetébe és tömegközlekedésébe jól bekötött rész van, ahol emiatt sokkal jobb áron adhatók el az új lakások, mint egy kintebb lévő, zöldmezős területen.
Benedikt Károly, a Duna House marketing és PR vezetője a Forbes.hu-nak kifejtette: a tavalyi magyarországi, nagyjából 150 000 lakáspiaci tranzakció 90 százalékát használt ingatlanok adás-vétele tette ki, csak a maradék volt az új lakás, ugyanakkor a lakásállomány rossz állapotának javítása miatt utóbbiak is nagyon fontos piaci területet jelentenek. Budapest és egész Magyarország ingatlanállománya elöregedő állapotban van, szükség van arra a minőségi megújulásra, amit az új lakóingatlanok jelentenek, ráadásul
a sok otthonteremtési és családtámogatási kedvezmény is előtérbe helyezi az újépítésű ingatlanokat, a fejlesztők, nagyberuházók pedig próbálják kiszolgálni a megnövekedett keresletet.
Az utóbbi 10 évben valódi újépítési boom volt itthon, és ez a friss számokon is látszik, de ez (főleg országos viszonylatban) még mindig elmaradt az elvárttól, az egészséges ingatlanmegújulási aránytól, vagyis nem volt túlzó, hogy ennyi új ingatlan épült. Még most is van rájuk igény mind a fővárosban, mind a vidéki nagyobb városokban, mondta Benedikt. Azok a területek, amiknek jó a közlekedésük, és elég nagyok ahhoz, hogy több ütemben (a fejlesztők számára költséghatékonyabban) lehessen rajtuk társasházakat építeni, már szinte elfogytak. Az utóbbi időszakban a 13. kerületben volt a legtöbb újépítésű projekt, ehhez zárkózott fel a 11., a 14. (a Rákos-patak mentén) és a 9. kerület (a Lurdy-ház környéke). A 11. és a 13. kerület egyébként irodafejlesztésben is élen jár, a februári Forbes-ban néztük meg a top10 fővárosi irodaprojektet, ezek közül öt a 11. kerületben, három pedig a 13.-ban van.
Lassan már csak a rozsdaövezetben lehet építkezni
Benedikt Károly azt mondja, a tavaly indult zöld hitel programnak köszönhetően még erősebb lett a kereslet az újépítésű ingatlanok iránt, és új tendencia, hogy a nagyobb és ezért nyilván drágább lakásokat is előszeretettel keresik. Ezek négyzetméterára is elhagyta már az egymillió forintot, vagyis 70-100 millió forintos lakásokról beszélünk, ami régen egy családi ház ára volt. Sokan elgondolkoznak, hogyha már „csak” lakást vesznek, akkor inkább nagyobbat vásárolnak, főként, mert a csok-hoz négyzetméterelőírás is van.
2021 őszére egymillió forint fölé kúszott a fővárosi újépítésű lakások átlag négyzetméterára. Forrás: Eltinga, budapesti lakáspiaci riport, 2021, Q4
A továbbra is felfűtött ingatlanpiacon a magas árak ellenére is pörög az új lakások iránti kereslet: aki befejezéshez közel álló beruházást nézett ki magának, hogy ott venne lakást, már nem tud olyan sok közül válogatni. Az élénk kereslet Benedikt Károly szerint még feljebb viszi 2022-ben az új lakások átlag négyzetméterárát, ami már a tavalyi utolsó negyedévben egymillió forint felett volt. Ez az áremelkedés magával húzza a használt lakások árát is. A Duna House adatai szerint Budapesten már 10 kerületben egymillió forint felett van az átlag négyzetméter ár, és a többi 13 kerületben sem volt sokkal alacsonyabb: 700 000 és egymillió forint között mozgott.
Még mindig van üres terület Budapesten, de a társasházak építésére alkalmas telkek már jellemzően a rozsdaövezetekben helyezkednek el – olyan, régebben ipari vagy más, nem lakócéllal hasznosított területeken, ahol először kármentesítésre, területrendezésre is szükség lehet.
A Duna House szakértője szerint ez a jövő, mert már csak úgy lehet új területhez jutni, hogy a kicsit problémásabb területeket is lakóövezetté formálják. Csepelen van a legtöbb barnamezős terület, valamint Újpesten és a 3., 9. kerületekben. Ezek jó lokációnak számítanak és viszonylag nagy területek.
Hopp, feltűnik az egyik leggazdagabb magyar
Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője még tágabb perspektívába helyezte a kérdést: a budapesti fejlesztési dokumentumokban a kompakt város kialakítása szerepel célként – ez azt jelenti, hogy a problémákat a városok szétterülése okozza, az, hogy sokan költöznek ki az agglomerációba. Az ottani településeken viszont sokszor nem hatékony a tömegközlekedés, így az ingázók autóba ülnek, a városban sok lesz a dugó, és még élhetetlenebb lesz a város, ami miatt megint csak sokan költöznek ki a városból.
Ennek megoldása érdekében a városban kell több lakást biztosítani a még ott lévő területek kihasználásával, hiszen a fővároson belül az utazások nagyobb részét át lehet terelni a helyi tömegközlekedés, illetve a kerékpáros vagy gyalogos közlekedés felé.
Maradt az új lakások kedvezményes áfája is. Fotó: Köles Mihály // Unsplash
A főváros néhány éve felmérte és a barnamezős területek kataszterébe listázta a rozsdaövezeti területeket, amelyek egy része alkalmas lehet lakóparkok építésére is.
A kormány pedig tavaly szeptember óta kedvezményt is biztosít az itt fejlesztőknek, ismertette Sápi Zoltán. A területeket két kategóriába sorolták: azonnali, valamint közép- és hosszabb távú rozsdaövezeti akcióterületek. Az elsőnél azonnal elkezdhető a fejlesztés, mert az ehhez szükséges minden infrastruktúra rendelkezésre áll, és ezek a területek jobban a város szövetébe vannak ágyazva, közelebb vannak a már beépült területekhez.
A törvény nem sorolja fel a rozsdaövezeti területeket, ehelyett a fejlesztőknek kell pályázniuk a kinézett terület rozsdaövezetté nyilvánítására, amit egy direkt erre a célra felállított bizottság bírál el.
Sikeres pályázat esetén ezekben a fejlesztésekben 5 százalékos áfával lehet a későbbiek során lakást vásárolni, és a befizetett adó is visszaigényelhető. Ez két okból is előnybe hozza a rozsdaövezeti területeket. Egyrészt a többi fejlesztésben csak a családosok élhetnek az adóvisszatérítéssel, másrészt az 5 százalékos áfa 2022 után csak korlátozottan marad fenn, csak azokban a projektekben érvényesíthető majd, amelyek idén év végéig jogerős építési engedélyt szereztek, és itt is csak 2026 végéig él a kedvezmény.
Eddig 2 terület kapta meg ezt a státuszt
- az egykori Láng gépgyár területe: itt 1400 lakást, emellé irodaházat és szállodát is terveznek, vagyis egy komplex fejlesztés valósul meg, a beruházó a Southblaze Kft., amelynek társügyvezetője legutóbbi milliárdoslistánk szerint az ötödik leggazdagabb magyar, Rahimkulov Ruszlán. Az egész Rahimkulov család érintett a hatalmas, mintegy 150 milliárd forintos ingatlanberuházásban, amelyről mi is írtunk
- a Közvágóhíd Ferencvárosban, ahol szintén több mint 1000 lakás, valamint egy hotel is épül, egy, a magyar ingatlanpiacon évek óta mozgolódó, sajtóértesülések szerint Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló török üzletemberhez, Adnan Polathoz köthető céggel
Sápi Zoltán kifejtette: a telekpiac is elkezdett mozgolódni, az első területeken már megtörtént a tulajdonosváltás, elkezdődtek a fejlesztések. Vannak olyan, jó helyen lévő, jó tömegközlekedéssel rendelkező fejlesztések, amelyek ettől függetlenül már korábban elindultak a 8., 9.,11., és 13. kerületekben, Benedikt Károlyhoz hasonlóan ő is azt mondja, ezek a legnépszerűbbek újlakás-építési szempontból. Példaként említette a Lőportár dűlőt, a Szabolcs utcát és környékét, ahol több fejlesztő is jelen van: Westside (Biggeorge Property), Park West (Living), Ferdinánd Garden (Pesti Házak). Ez a helyszín is jó tömegközlekedéssel rendelkezik és korábban ipari terület volt.
Lassan nincs hová építkezni, vagy csak drágán
Arra a kérdésre, hogy összességében drágább-e a fejlesztőknek egy barnamezős rozsdaövezeti beruházás, mint egy zöldmezős, az Eltinga elemzője kifejtette: van, ahol azonnal elkezdhető a fejlesztés, de mégha kármentesítésre szorul is a terület, még akkor is magas áron lehet eladni a megépülő új lakásokat a városon belüli jó elhelyezkedés miatt.
Ha elfogynak az ilyen jó lokációjú területek, akkor a fejlesztők tovább mehetnek, azok felé, amelyek
- kármentesítésre szorulnak, de kedvező helyen vannak (ezeket még mindig magas áron lehet értékesíteni)
- végül jönnek azok, ahol a rendbe tételhez és egy beruházás megkezdéséhez nagyobb beavatkozás kell. Ezek a területek a központtól távolabb találhatók, és lehet, hogy az infrastruktúra sem épült ki annyira
Sápi Zoltán a szóba jöhető rozsdaövezeti területek között említette:
- a 13.kerületben a Váci út és a Duna közötti további területeket, így a Marina-partot és környékét
- a 9. kerületben a Soroksári út két oldalát
- a vasúti területeket, ahol sok területet fel lehet szabadítani és mindenféle vegyes fejlesztés megvalósítható: Rákosrendező, a Déli, Keleti, és a Józsefvárosi pályaudvar környéke.
A szakember szerint hosszabb távon áfakérdés is egy-egy ilyen költségesebbnek tekinthető beruházás, tehát attól is sok függ, hogy 2027 után maradnak-e az áfakedvezmények.
Borítókép: A Láng negyed látványterve. Forrás: Paulinyi & Partners
