Barcelona is bejelentkezett a 2030-as téli olimpia megrendezésére, olyan rutinosabb (és elsősorban hűvösebb éghajlatú) jelentkezők mellett, mint a japán Szapporo, az amerikai Salt Lake City, illetve a kanadai Vancouver. Bár azt még később döntik el, hivatalosan is pályáznak-e a rendezésre, felmerül a kérdés, hogy ha már a jelenleg zajló téli olimpia helyszíne, Peking is csak műhóval tudta megoldani a játékokat, hogy menne szembe saját éghajlatával Barcelona, ahol most, vagyis február 11-én is éppen 17 fok van.
A spanyolok Barcelonától északra, a Pireneusokba vinnék a versenyszámokat, és emiatt a szomszédos Andorrával, valamint Franciaországgal közösen rendeznék a játékokat. Az Insidethegames olimpiai portál emlékeztet rá, hogy
Spanyolország a Pireneusok mellett fekvő Jaca-val már többször is (1998, 2002, 2010, legutóbb pedig 2014) pályázott téli olimpia rendezésére, mindannyiszor sikertelenül.
Az infrastruktúra egy része az 1992-es barcelonai nyári olimpia miatt részben adott, vagy felújítással újra hadra fogható lenne, de sokan azt hozzák fel ellenérvként, hogy a klíma- és energiaválság kellős közepén, amikor sokan küzdenek szárazsággal, túl sok energiát és vizet igényelne olyan helyen mesterségesen havat csinálni, ahol egyébként semmi hó nincs.
A kormány persze gazdasági érvekkel próbálja alátámasztani a rendezést: a katalán kormány egyik tisztviselője, Ricardo Font azt mondta, a 2030-as téli olimpiai és paralimpiai játékok több mint egymilliárd eurós profitot hoznának a régiónak. Ráadásul Peking után Barcelona lehetne a második olyan város a világon, amely nyári és téli olimpiát egyaránt rendezett. Vajon mennyit ér meg 15 nap világhírnév, és az, hogy hét évig beszélnek a Pireneusokról? – tette fel a költői kérdést Font a Radio Catalunya-nak adott interjúban.
A hegyi versenyszámokat mindenképpen a Pireneusokban tartanák, de a szánkóversenyekhez valószínűleg át kellene menni a szomszédos Franciaország Savoya régiójába, esetleg Bosznia-Hercegovinába, Szarajevóba. Utóbbi meglepően hangozhat, de szép visszakötés lenne az 1992-es barcelonai nyári olimpiára, amikor a boszniai háború árnyékában a Bosznia-Hercegovinából az olimpiára érkezőknek első alkalommal engedték meg, hogy saját zászlajuk alatt versenyezzenek. A két város azóta is különösen jó kapcsolatot ápol egymással.
A spanyolok egy idén nyárra tervezett népszavazáson dönthetnek arról, beadja-e Barcelona a pályázatát,
de egyelőre úgy tűnik, 75 százalékos támogatottsága lenne a téli olimpiának. Szóba jöhetne még Aragónia autonóm tartomány is a rendezésre, amelyet északról szintén a Pireneusok határol, de őket politikai okok miatt nem vonták be a tervezésbe.
Az biztos, hogy alapos tervezés szükséges majd, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már most világossá tette, hogy olyan pályázatot támogat, ahol az olimpiai helyszínek későbbi hasznosítása is kellően ki van dolgozva.
