Az egyik legellentmondásosabb milliárdos érdekeltségére derült fény: hiába Peter Thiel a Facebook legelső külső befektetője, pénze ott van abban a cégben is, ami pár éve pont a Facebookhoz (Metához) tartozó Whatsapp üzenetküldő sebezhetőségét használhatta ki.
A Forbes.com a The New York Times egy múlt heti cikkének részletére alapozva írta meg, hogy a Facebook első külső befektetőjének, egyben a Paypal társalapítójának, Peter Thiel milliárdos üzletembernek a kockázatitőke-cége, a Founders Fund titkon kiberhadviselést támogató, automatizált megoldásokkal foglalkozó startupba invesztált, egy bizonyos Boldend nevűbe – ami a közelmúltban elvileg a közösségimédia-óriáshoz tartozó Whatsappot is feltörhette.
A Boldenden és számos más érintettségén túl Thiel a Blondend 100 százalékos tulajdonában álló, zsarolóvírus elleni megoldásokat fejlesztő Halcyonban is érdekelt, állítják a cégekhez közeli források. A Founders Fund neve a Halcyon.ai honlapon már valóban megtalálható.
Thiel az egyik legellentmondásosabb amerikai milliárdos, 2,7 milliárd dollárra becsült vagyonával az amerikai Forbes szerint a 273. leggazdagabb üzletember.
Ő alapította 2003-ban a titokzatos, adatelemzéssel és adatbányászattal foglalkozó Palantir Technologiest is, és mint tavaly év végén kiderült, az ő cégénél, a Thiel Capitalnél folytatta pályafutását a nemrég lemondott osztrák kancellár, Sebastian Kurz is.
Mit lehet tudni a Blondendről?
A Boldendet 2017-ben, San Diegóban alapították. A hivatalos kommunikációjuk nem túl bőbeszédű. Weboldaluk is mindössze két oldalból tevődik össze, „modern”, „új generációs” technikákat ígérnek rajta, a termékek aloldalára viszont már csak jelszóval lehet belépni.
A Pitchbook adatai szerint a Boldend még ma is relatíve kis cégnek számít, idáig csupán 13 millió dollár tőkét vontak be, értéké pedig 31 millió dollár.
Ugyanakkor a cég egyik meg nem nevezett befektetője úgy nyilatkozott a Forbesnak, hogy a Boldend alá tartozó Halcyonban igenis ott a potenciál, hogy jóval jövedelmezőbb lehessen, hiszen az ő termékük már cégeknek szól, nem csupán a nyugati hírszerzésnek.
Mind a Halcyon új alkalmazottainak, mind a Boldend-csapat számottevő része a Cylance nevű, mesterséges intelligencia alapú megoldást nyújtó biztonságvédelmi cégtől jött át, élükön az alapító vezérigazgatóval, Jon Millerrel. A Cyclane-t 2019-ben vásárolta fel a Blackberry. Hiába kereste Millert az amerikai Forbes, a PR-csapathoz irányította a lapot, mondván, a cég kizárólagos feladata az amerikai kormány támogatása, ez pedig diszkréciót igényel. Miller képviselete azóta sem reagált a megkeresésre.
Nincs túlspilázva a Boldend honlapja. Fotó: boldend.com
Ki a megrendelőjük?
Két, a cégből származó bennfentes forrás szerint azért is működtek eddig fű alatt, mivel egyetlen megrendelőjük éppenséggel az amerikai kormány volt. A The New York Times említett írásáig – ami történetesen az elmúlt hónapokból sokkal inkább ismert kémprogramgyártó, az izraeli NSO Groupról szólt – a sajtó sem igazán foglalkozott vele.
Ebben az írásban azt állítják, a Boldend korábban olyan megfigyelő megoldást fejlesztett ki, ami a Whatsapp üzenetküldő feltörésére volt alkalmas. Igaz, egy, a Raytheon nevű amerikai védelmi és hadiipari óriásvállalatnak tartott prezentációból később az derülhetett ki, hogy a biztonsági rést egy 2021. januári frissítéssel befoltozták.
A Boldend és a Raytheon még 2020-ban jelentette be együttműködését, hivatalosan olyan automatizált termékek fejlesztésére, melyek elősegítik a nemzetbiztonságot fenyegető műveletek és rendszerek ellen felállított kibervédelmi eszközök fejlesztését. Ebbe beletartozott az is, hogy a Boldend által gyártott, kiberbiztonságra hangolt fejlesztési platformot, az Origent a Raytheon is implementálta. Ennek lényege a különféle kibermegoldások kiépítésének gyors felfuttatása lehetett.
Miért érdekes Thiel érdekeltsége?
A fentebb említett 2021-es prezentáció egyik diáján bukkant fel a Thiel-féle Founders Fund. Ez már csak azért is érdekes, mert Thiel nevét korábban nem említették a többi ismertetett befektető között. Az amerikai Forbes forrásai megerősítették, hogy Thiel cége tényleg finanszírozta a Boldendet: az egyikük szerint Thiel több mint 10 millió dollárt fektetett be a startup kezdeti éveiben. Sem a Founders Fund, sem Boldend nem reagált a lap megkeresésére.
Talán nem kell taglalni a helyzet iróniáját: Thiel a Facebook (ma már Meta) egyik legismertebb befektetője, aki ezek szerint abba a cégbe is pénzt fektetett, amelyik pedig a techóriás által birtokolt Whatsappot próbálta feltörni.
No, nem mintha Thiel szívbajos lenne, a Founders Fund korábban fektetett már be például a Clearview AI nevű arcfelismerő startupba is – ez az a cég, ami korábban azzal keveredett botrányba, hogy közösségimédia-oldalakat, köztük a Facebookot is feltörte arcképes adatbázis építése céljából, amit aztán rendőrségi nyomozások során is felhasználtak.
Mit kell tudni a piacról?
Az amerikai Forbes forrásai azért leszögezték, hogy nem jellemzőek a Blondendre a Whatsapp-rést kiaknázóhoz hasonló fejlesztések, sőt a szóban forgót talán soha nem is használták. Ugyanakkor ha mégis újabb ehhez hasonló megbízással keresnék őket, a Blondendnek egy igencsak kompetitív piacon kellene helytállnia, kvázi az NSO vagy a szintén izraeli Paragon riválisaként is tekinthet magára. Az utóbbiról tavaly mi is beszámoltunk, a Signal, Whatsapp vagy Telegram üzenetküldők feltörésére fókuszáló vállalkozás a bostoni Battery Venturestől kapott befektetői tőkeinjekciót.
A Boldendéhez hasonló teljes körű, kormányzati és céges ügyfeleknek kiberbiztonsági és kémszoftveres megoldásokat egyaránt tartalmazó csomagok piacára több startup is betört az elmúlt években, kockázatitőke-keresési célzattal. Ilyen például a Qomplx vagy a Blackhorse is.
Ami a Blackhorse-t illeti, neki jóval több kormányzati megbízása van akár a Boldendnél, akár a Qomplxnél. 2021 nyarán 200 millió dollárért vásárolta fel a Parsons Corporation biztonságvédelmi-hírszerzési techvállalat. Szintén az amerikai Forbes közölt szerződéses dokumentumokat a korábban White Canvas Group néven ismert cég kapcsán: az amerikai hadsereg például dark webes kutatásokra, a tengerészgyalogság kibertérhez kapcsolódó hadosztálya pedig nyílt forrású információszerzéssel kapcsolatos kiképzésre szerződtette őket.
Emellett a Pentagon is több dollármilliós megállapodást kötött velük az elmúlt években, például 90 millió dollár értékben szolgáltattak úgynevezett „automatizált megoldásokat” amerikai kiberhadviselési célokra.
Borítókép: Peter Thiel 2014-ben. Fotó: Heisenberg Media // Flickr
