Hatalmas pillanatnak hitte, valószínűleg mégis elúszik – Kína a pekingi olimpiával promózta volna a digitális jüant. A geopolitikai feszültségek, a járványhelyzet és a zéró toleranciás covid-intézkedések közbeszóltak.
Kína a készpénz nélküli társadalom egyik elöljárója már majdnem teljesen maguk mögött hagyták a papírpénzzel való fizetést. A mindenható kínai állam érdekes módon pont ebből a rendkívül gyors és előremutató fizetési innovációból, átalakulásból maradt ki: a tranzakciók nagy része privát vállalatok applikációin keresztül történik, a kormány közvetlen hatáskörén kívül, írja a CNN Business.
A világ második legnagyobb gazdasága a digitális jüannal azonban ezt (is) szeretné megváltoztatni. Az e-valutát már két éve tesztelik több kínai városban, egy sikeres bevezetés pedig Európa és az Egyesült Államok elé helyezné az országot az állam által támogatott digitális pénznemek terén.
Csakhogy nem megy minden olyan egyszerűen, ahogy azt Kína eltervezte. Az állam minden bizonnyal a pekingi téli olimpiai játékokat szerette volna felhasználni arra, hogy a nagyvilág előtt is bemutassa fiskális innovációját, a lehetőség azonban elúszni látszik – a geopolitikai feszültségek és a kormány covid-intézkedései egyelőre a háttérbe tolták a digitális jüan debütálását.
Nagy terveik voltak az olimpiára
A jüan digitális verziója kétségkívül nagy szerepet kapott volna a pekingi olimpián. A külföldi versenyzők, riporterek és a kiszolgáló személyzet a készpénzes és Visa kártyás tranzakciók mellett csak az e-valutával fizethettek volna. Peking még arra is felkészült, hogy megkönnyítse a fizetést a sportolóknak:
digitális fizetési megoldásokkal ellátott síkesztyűket és okosórákat osztogattak volna az olimpiai faluban, amiknek használatához nem is kellett volna helyi bankszámlát nyitniuk.
A kínai kormány az országban jelen lévő multinacionális vállalatokat is nyomás alá helyezte, többek között a McDonald’s és a Nike felé érkeztek kérések, hogy fogadják el a jüant mint digitális fizetőeszközt a játékok alatt. Ezek az erőfeszítések azonban az olimpia közeledtével lehetséges, hogy hiábavalónak bizonyulnak: rajongók szinte alig juthatnak be a versenyszámok lelátóira, az atléták és kísérőik pedig több kisebb mesterséges buborék alá kerülnek a játékok teljes időtartamára. Mindez Kína koronavírussal szemben fellépő, zéró toleranciás intézkedéseinek köszönhető.
Csangcsiakou, a síelő-snowboardos számok olimpiai helyszíne. Az egyik zárt rendszer (“buborék”) is itt található. Fotó: Beijing 2022 // Twitter
De nem csak ez hátráltatja a digitális jüan debütálását az olimpiai faluban: a nyugati országok nem ajánlják versenyzőiknek a valuta használatát a kínai állammal szemben való bizalmatlanság és lehetséges kémkedés aggodalmai miatt.
„Az olimpiai játékok lett volna az első igazi lehetőség a turisták és a kínai állampolgárok számára, hogy megismerkedjenek a digitális jüannal, de ez az ajtó bezárulni látszik: a kínai kormány úgy döntött, hogy szigorúan korlátozza az olimpiai nézők számát. Ez a döntés már önmagában minden másnál jobban késlelteti a digitális valuta tömeges bevezetését” – mondta Craig Singleton, az amerikai Foundation for Defense of Democracies szenior Kína-szakértője a CNN Business-nek.
A külföldiek bizalmatlanok, a kínaiakat nem érdekli
Az olimpiát szponzoráló Bank of China hatalmas innovációnak hívja, a digitális jüan fogadtatása azonban a nemzetközi vizeken eddig elég rideg. Nyugatra nem csak a valutával, hanem az olimpia kínai rendezésének biztonságával kapcsolatban is szkeptikusak az országok. Az Egyesült Államokban három republikánus szenátor kérte az amerikai olimpiai bizottságot, hogy tiltsa meg a jüan használatát.
A bizottság közvetlenül nem reagált erre a kérésre, a Wall Street Journal értesülései szerint azonban versenyzőinek azt ajánlotta, hogy eldobható telefonokat vigyenek magukkal, hogy a kínai állam megfigyelését kivédjék. A Reuters szerint ezt a tanácsot több ország is, köztük az Egyesült Királyság és Kanada is kiadta a játékokra küldött sportolóinak.
A digitális jüan népszerűségével azonban nem csak a határon túl, a hazai környezetben is gond van: egyszerűen nem hozza lázba túlzottan a kínaiakat a valuta potenciálja, amikor már tranzakcióik nagy részét úgyis digitális appokon intézik. A digitális jüan 2021-ben havonta körülbelül 1,4 milliárd dollárnak megfelelő tranzakciós volumennel rendelkezett, míg az Alipayt üzemeltető Ant Group közel 1,6 billió dollárnyi tranzakciót hagyott jóvá 2020-ban.
A valuta iránt való csekély érdeklődés azonban még magyarázható a limitált tesztfázissal, de a Bank of China egyre szélesebb körű elérhetőséget biztosít Apple és Android-telefonokat használóknak is a próbaüzemben részt vevő tíz régióban. A központi bank szerint közel 261 millióan töltötték már le a digitális jüan alkalmazást.
A belépési korlátok azonban még mindig kényelmetlenek a felhasználók számára: a központi bank appjában regisztrálni kell, majd pénzt is kell tenni a számlára, hogy fizethessenek a digitális jüannal – amit egyelőre még csak tíz régióban tudnak megtenni.
Nem segít az sem, hogy semmi érdekük nincs a felhasználóknak abban, hogy regisztráljanak és elkezdjék használni a valutát, ráadásul az eddigi megoldásokat, mint például az Alipayt vagy a Wechat-et egyszerűen túl fájdalmas lehet maguk mögött hagyni. „Azok az ökoszisztémák, amelyek immár egy évtizede épültek a nagy technológiai cégek köré, verhetetlenek a hálózat és a kényelem szempontjából. A fizetési élmény a legtöbb felhasználó számára nem tűnik másnak vagy jobbnak, mint a már jelenlévő megoldások” – mondja Martin Chorzempa, a Peterson Institue for International Economics elemzője.
Népszerűtlen? Oké, akkor lenyomjuk a torkodon
Az állam által preferált fizetési eszközként távol áll a digitális jüantól a bukás pecsétje. A Kínai Kommunista Pártnak ugyanis meglehetősen nagy az eszköztára ahhoz, hogy akkor is lenyomja a fogyasztók torkán az innovációt, ha eleinte nehéz beadni nekik a valuta felsőbbrendűségét. A rezsiszámlák fizetésénél, a tömegközlekedés igénybevételénél például kötelezővé tehetik a digitális jüan használatát.
A valódi fenyegetettséget azonban a vállalatok élhetik meg: a privát fizetési appoknál Kína politikai nyomásgyakorlással kérheti, hogy részesítsék előnyben az állami e-valutát.
A nagy tech vállalatok Hszi Csin-ping közös jólét-programja óta pedig különösen szépen táncolnak a politikai erők füttyentésére. Az Alipay már tavaly elkezdte a digitális jüant használni, a Wechat-et üzemeltető Tencent pedig szintén azt nyilatkozta, hogy támogatni fogják a valuta használatát. Ezzel Kína valójában arra kéri ezeket a szolgáltatókat:
kannibalizálják saját rendszereiket azáltal, hogy lehetővé teszik a digitális jüan használatát a saját, már meglévő fizetési lehetőségeik helyett.
Borítókép: Hszi Csin-ping. Orosz Föderáció Elnöki Hivatala/Wikimedia
