A négynapos munkahetet bevezető cégeknél annyira meggyőzőek az eredmények, hogy könnyen lehet: hamarosan alapvetés lesz, ami egyelőre csak bátor próbálkozásnak tűnik. Izlandon már olyan rég foglalkoznak a témával, hogy mára a munkavállalók 90 százaléka valamilyen módon csökkentett munkaórában dolgozik, Skócia és Spanyolország állami programmal karolta fel a módszer bevezetésének kezdeti nehézségeit, az USA-ban pedig már törvényjavaslatnál járnak.
A japán Panasonic eddig az Amerikával is vetekedő munkatempójával és hajcsárkultúrájával szerzett magának hírnevet, de a világ egyik legkompetitívebb cégeként, most bejelentették, hogy bevezetik a négynapos munkahét lehetőségét, hogy a munkavállalóik „önkénteskedhessenek, vállalhassanak másodállást, ha szükségük van rá, vagy egyszerűen csak lazíthassanak”, írta meg a Forbes.com.
Ezzel persze épp magukhoz szeretnék csalogatni a képzett munkaerőt, és bíznak abban, hogy a lépés növelni fogja a hatékonyságot és az elégedettséget az alkalmazottaik körében.
Hogy mennyire forradalmi ez a lépés, jól mutatja, hogy Japánban a cégek kevesebb mint 8 százaléka ad kettőnél több szabadnapot egy héten.
A japán Microsoft már korábban is kacérkodott a négynapos hét gondolatával: egy 2019-es programban 2300 alkalmazottjuknak adták meg a lehetőséget, hogy úgy alakítsák ki a munkarendjüket, ahogy azt az életkörülményeik megkívánják. A vezetőség ezután monitorozta a hatékonyság és a morál változásait. Az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmazottak jobban érezték magukat a munkahelyen,
a hatékonyságuk pedig 40 százalékkal nőtt.
Persze a morál méréséhez használt önbevallásos módszer nem ad bomba biztos eredményeket: számításba kell venni azt is, hogyha a négynapos munkahét alapvetéssé válik, lehet, hogy nem lesz olyan jó hatással az emberek kedvére, mint amikor egy üdítő meglepetésként fejti ki hatását.
Egy nonprofit kezdte a globális mozgalmat
Az old school munkavégzés valahogy így néz ki: napi két óra megy el az ingázással a munkahely és az otthonunk között, a neonfénytől tompa irodában ülünk a kényelmetlen ruhánkban, a főnök mikromenedzsel, és ahhoz, hogy fontosnak érezze magát, egymásba érő értekezleteket hirdet, amelyek mindegyikén ott kell ülnünk. Majd amikor végre eljön a hétvége, két napunk marad arra, hogy lazítsunk, elvégezzük a házimunkát, töltsünk időt a családunkkal és mentálisan felkészüljünk a következő hétre.
A négynapos munkahét ötlete egy új-zélandi nonprofittól származik, akik kampányolni kezdtek a kizsigerelő ötnapos hét ellen. A szervezet alapítója, Andrew Barnes saját cégénél, a Perpetual Guardiannél vezette be elsőként a hétfőtől csütörtökig tartó munkahetet, és az ott tapasztalt eredmények miatt indított globális kampányt partnere, Charlotte Lockhart segítségével. Hosszú távú tapasztalataik szerint a négynapos hét bevezetése után az üzletük hatékonyabb lett, a munkatársaik fizikai és mentális egészsége javult, családi és baráti kapcsolataik erősödtek, a nemek közötti egyenlőségben is előreléptek és a munkavégzés körülményei is javultak.
63 százalékkal könnyebben találtak új munkaerőt, mint az ötnapos munkahéttel, és az alkalmazottaik 78 százaléka számolt be boldogabb és kevesebb stresszel járó hétköznapokról.
Barnes és Lockhart tanácsadásával aztán több cég is elkezdte saját pilot programját.
Mi lenne, ha úgy dolgoznánk, mint az oroszlánok?
A Bolt nevű amerikai fintech unikornis (nem összekeverendő az azonos nevű észt taxis startuppal) is nemrég vezette be a négynapos munkahetet az irodáiban. Ryan Breslow alapító-vezérigazgató abban hisz, hogy ha ő vigyáz a munkavállalóira, azok ezt meghálálják a legjobb teljesítményükkel. A négynapos hetet az oroszlán vadászatához hasonlította, ami gyors és intenzív sprintekkel szinte mindig tökéletes eredménnyel ejti el a zsákmányát: mi lenne ha mi is így dolgoznánk ahelyett, hogy figyeljük, mikor éri el végre az óra mindkét mutatója az ötöt, hogy végre, lecsukhassuk a laptopot?
„A hatékonyság nem arról szól, mennyit teszel bele, hanem arról, hogy mennyit veszel ki belőle”
– mondta Breslow.
Egy éve a világszerte működő Dockwa nevű hajóbérlő applikáció vezette be a szabad hétfőt a cégnél: nincs csapda, a rövidítéssel nem változik sem a fizetés, sem a szabadságok, sem a négy munkanap munkaóráinak száma. De a Dockwa anyacége, a harminc országban működő Wanderlust Group is megtért a négynapos munkahét mellett. A Dockwa a váltás óta 121 százalékos profitnövekedésről számolt be, alkalmazottaik pedig kiegyensúlyozottságról és kevesebb stresszről.
Spanyolország, Skócia, Izland és az USA is szemez a módszerrel
Skóciában a kormányon lévő Skót Nemzeti Párt egyik kampányígérete volt, hogy kísérletezni kezdenek a négynapos héttel, az államban minden munkavállaló munkaórája 20 százalékkal csökken, míg a fizetésük kieső részét az állam egy erre elkülönített alapból pótolja ki. A kormány ígéretén felül több cég is saját szakállára folytatja a programot, de ugyanez történt Spanyolországban és Izlandon is. Ez utóbbi ország még 2015-ben kísérletezett a módszerrel, ami olyan sikereket hozott, hogy mára Izland munkavállalóinak 90 százaléka csökkentett munkaórában dolgozik. Az USA-ban pedig Mark Takano demokrata képviselő nemrég törvényjavaslatot nyújtott be a munkahét 40 óráról 32 órára csökkentéséről.
A Forbes.com gyűjtése szerint ezek a cégek végeznek valamilyen pilot projektet a négynapos munkahétről:
Kapcsolódó:
Realitás vagy távoli álom a négynapos munkahét?
