Tizenöt éves lett Frei Tamás kávézója, a Cafe Frei, ami most már kávézóláncból inkább kávémárkává válna. 1-2 éve komolyan építeni kezdték a kiskereskedelmi üzletágat, ami a járvány túlélésén kívül ahhoz is kellett, hogy a fogyasztók ne csak úgy jussanak a kávéjukhoz, hogy elmennek egy kávézóba, hanem otthon is megfőzhessék. A külföldi terjeszkedés nem egyszerű, de halad, és ha sikerül megvetni a lábukat két nyugat-európai és egy közel-keleti országban, a tőzsde felé veszik az irányt.
Frei Tamás kávéja elsősorban az eszpresszó, a reggeli dózisát nem a Café Frei ízesített, desszertkávéiból nyeri. Már akkor magának pörkölte a kávét, amikor még tévézett és utazott, szerzett magának egy amerikai pörkölőgépet és elkísérletezett a beállításokkal, technikákkal, kávéfajtákkal. Ebből a mániájából lett a Cafe Frei, amit 2007-ben indított üzlettársával, Langár Tamással, mára pedig Magyarországon hatvanegy, külföldön több mint tíz kávézójuk van, amit franchise rendszerben építenek (erről bővebben 2018-as címlapunanyagunkban olvashatsz). Frei Tamás pár napra jött haza Amerikából, hogy a cég jövőjéről beszéljen egy sajtóeseményen.
A márka arculata és az üzlet jellege is szorosan összefügg Frei Tamás tévés imidzsével, amit egzotikus országok tudósítójaként szerzett. Azt mondja, a Frei kávézóra nem vendéglátóegységként tekint, hanem a szórakoztatóipar részeként, ahol a kalandozás a lényeg, és minden érzékszervre folyamatosan hatni kell. A minimalista kávélaborok ellenében a Frei Cafe körülbelül hetvenféle kávét kínál a világ összes fontos kávékonyhájából egzotikus hangulatú, franchise-osított eklektikájú kávézóiban. A cég 2019-ben átlépte a kétmilliárd forintos árbevételt, és mára a legnagyobb, független kávéházláncává nőtt.
A most piacra kerülő Espresso by Tamas Frei kávékapszula az első nem ízesített kávé a szortimentben, Tamás kedvenc firenzei kávézója ihlette. Fotó: Sebestyén László
Idén azonban Frei és üzlettársa is hátralépnek egyet a napi ügyviteltől, és új menedzsmenttel a gyorsabb növekedésre állnak rá. „Most már szeretnénk kávézóláncból kávémárkává válni, amit a fogyasztó jóformán mindenhol elér: a kávézóban, a pékségben, az étteremben és a bevásárlóközpontban is.
Annyira kényelmi termék lett a kávé, hogy ha nem gyártod le olyan formában, ahogy azt megszokta a vásárló, akkor nem veszi meg”
– mondja Tamás.
A kiskereskedelmi üzletággal élték túl a covidot
Az elmúlt 1-2 évben kezdték építeni a cég kiskereskedelmi üzletágát, a Cafe Frei termékei most már a Sparban és a Cserpes pékségekben is kaphatóak. A kávémárkává válást pedig azzal indították, hogy minden olyan formában elérhető teszik az addig csak kávézóban kapható termékeiket, amire látnak vásárlóerőt. Így lettek szemes, őrölt, kapszulás, koffeinmentes kávéik kis és nagy kiszerelésben, előre elkészítve, de szálas teák és csomagolt desszertek is. De emiatt van az is, hogy a kezdetek óta közönségkedvenc dohánykávéjukból, ami a kávéházi eladásaik tíz százalékáért egyedül felel, teljes szortimentet indítottak.
A gyártüzemeik kapacitását és technológiáját egy 1,2 milliárd forintos beruházás során fejlesztették, ami még most is zajlik, és bár a 2020-as profitjuk egészét megette, Tamás szerint ez és a kiskereskedelmi üzletág is kellett ahhoz, hogy a cég túlélje a covidot. (A vírusról a Forbes Élőben beszélt részletesen Frei Tamás.) Ezt azonnal megerősítették, elindították a webshopjukat, amit azóta is üzemeltetnek. „Nem csináltunk semmi újat, mint amit amúgy is csináltunk volna, csak egy sokkal szűkebb időintervallumban.”
A kávézóik bezárása azonban rosszul érintette őket: végül az EBITDA-juk egymilliárddal kevesebb lett a tervezettnél 2020-ban és 2021-ben együttvéve az vírus előtti időszakhoz képest.
Nem mindenhol jön be az ízesített kávé
A Frei kávék ízvilágát Tamás utazásai inspirálták. „A világ különböző tájain tesznek mindenféle gyümölcsöket, fűszereket, esszenciákat a kávéba, és a legkülönbözőbb eszközökben csinálják, homokban főzik, cukorral karamellizált folyadékokkal főzik át, és nem víz megy át rajta, hanem folyékony karamella, ezeket én nagyon izgalmasnak találom” – mondja. De hozzáteszi, a Frei kávék azért is ilyen keresettek Magyarországon, mert passzol a többség szájízéhez, itthon a többség tejjel, cukorral, ízesen issza a kávéját.
Ez az ízlés azonban nem exportálható könnyen.
A külpiaci terjeszkedést mindenhol pilot üzletekkel indítják, és volt már, ahol egy második nyitása helyett inkább bezártak, mert nem jött be a „folyékony desszert” stílus.
Írországban és Svédországban be kellett zárniuk, annyira nem passzolt a helyi kávékultúrához a Frei Cafe. „Ott az emberek szinte kizárólag long black coffee-t isznak, az alapján választanak kávézót, hogy hol tudnak megenni egy szendvicset ebédre, ami mellé majdnem mindegy, milyen kávét kapnak” – mondja Tamás.
Tamás máig magának pörköli otthon a Frei zöldkávéit. Fotó: Sebestyén László
Szaúd-Arábiában azonban sikerült megvetni a lábukat a luxus kategóriába lőve a Frei kávézók árazását. A tapasztalat szerint ott kíváncsibbak a vásárlók, akik ráérősen fogyasztanak, ezért ha egyszer betértek egy kávézóba, 3-4 féle kávét is megkóstolnak. Januárban Svájcban folytatják a terjesszkedést, 1-1 pilot kávézót nyitnak a Genfi-tó északi és déli partján. Tamás szerint szükség van egy jól működő nyugat-európai lábra, hogy nemzetközileg is komolyan vehető cég legyenek, reményei szerint 1-2 éven belül Németországban is elindulnak, és térképre került a budapesti vagy a lengyel tőzsdére lépés is.
A fenntartható kávébeszerzést eddig is komolyan vették:
olyan forrásokon keresztül importálják, ahol a farmerek méltányos árat kapnak a nyerskávéikért, a pörkölés pedig Szécsényben, a cég saját pörkölőüzemében zajlik.
A gasztro termékek alapanyagainak többsége itthonról származik, és saját csapat készíti a cukrászati és péktermékeket. Tamás azt mondja, a minősített kávékat, amiket ők is használnak fajlagosan máshogy érinti a klímaváltozás és a termelés nehézségei. „Mi alapból hat-héteurós kávékkal dolgozunk, aminek ha további két euróval nő a kilónkénti ára, akkor az fáj ugyan, de máshogy hat ránk és a vásárlóra, mint ha egy két euró per kilós kávéra tennénk még két eurót. A magas minőségű kávék más természetrajzzal rendelkeznek, mint a tömegkávé” – mondja.
Borítóképen: Frei Tamás / Fotó: Sebestyén László
