Már jó ideje tudni, hogy ideiglenesen el fog köszönni az ikonikus fővárosi szálló a nagyközönségtől. Ehhez képest mégis rengetegen fognak lecsúszni a búcsúról, akkora most a felhajtás a 103 éve fennálló épület körül. Képeken a mindjárt bezáró Gellért.
Egyétek a Gellért-tekercset, az eredeti, titkos recept már csak pár hétig kapható
– hangzik el a mondat. Több se kell nekem, kétszer is szedek a hely védjegyévé vált desszertből. Két órával később már itt találom magam:
Hogy hol járok? Természetesen a fővárosi Gellért szállóban (no meg az ikonikus felirat mögött). Mi az, hogy „természetesen”?
Ezrek csúsznak le a búcsúról
A Gellértet 2019 júniusában vásárolta meg a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotek csoport a szállót négy évtizedig vivő Danubius Hotels szállodalánctól (a tranzakció hátteréről idén tavasszal írt a Direkt36).
Az elmúlt két évben, az átépítés tervezési szakaszában és az engedélyezési eljárás befejezéséig a Danubius maradt az üzemeltető, de december elsejével lejár a közös szerződés. Aznap reggelig aludnak itt az utolsó vendégek, megkezdődik az átadás-átvétel, este lesz egy jelképes villanyoltás, aztán bezár a bazár. Hogy meddig, az már az Indoteken múlik.
Lobbi
A megállapodás megszületésekor az ingatlanbefektető úgy fogalmazott: az eredeti külsőt megtartva, de teljesen meg szeretné újítani a műemléki védelem alatt álló szállót, ötcsillagos szállodát tervez a Gellértből. A fürdőnek a főváros maradt a tulajdonosa, az a szállótól régóta külön működik, hiába egy épület a kettő, és hiába vezet a kettő között ajtó is a pincében. Az már a felújításon, valamint az Indotek és az üzemeltető, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közti kommunikáción múlik, hol húzzák meg a vonalat.
A presszó
Nos, a fentiek fényében nem is 2021-et írnánk, ha nem kerekedne jókora felhajtás egy 103 éves, szecessziós szálló búcsúja körül. A november közepi sajtóbejáráson a danubiusosok már félve reklámozzák búcsúprogramjaikat, akkora az érdeklődés, hogy jóformán mindegyik teltházas. A városi sétákat szervező Hosszúlépés Gellért-sétájára ősszel több mint kétezren jutottak be, de közben ugyanennyien vannak a várólistán is, honlapjukon minden időpont betelt.
Nálam a versenyt mégis az az ismert 11. kerületi lakos nyeri, aki fogta magát és konkrétan átjött ide aludni egy éjszakát.
A főváros legkínosabb ügye
Nemcsak most ennyire felkapott ez a hely, évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt is az volt. (Vigyázat, arcátlan helytörténeti átkötés!)
A Gellért-hegy és a Várhegy lábai közötti terület mindig is ideális átkelési pont volt a Dunán, mert itt nem feküdt annyira szélesen a folyó, nem beszélve az itt feltörő, jóhírű forrásokról. A Gellért mai területét közvetlenül a beszédes nevű Sáros fürdő birtokolta, de azt 1894-re lebontották, 1896-ban pedig átadták a Ferenc József hidat (mai nevén a Szabadság hidat) is. Pestről el is kezdtek átáramlani az emberek, az üres terület helyén pedig gyorsan ki is tudott nőni Újbuda.
Igen ám, de hiányzott még valami, ami kvázi díszes kapuként állhat az új városrész bejáratán. A Gellért szálló volt ez a hiányzó valami, még ha csak késve is indult meg a felépítése. Eleve 1904-re sikerül csak eldönteni, mit húzzanak fel az itteni kihasználatlan forrásokra: egy modern, 20. századi luxusszállót és gyógyászati központot.
Ami az anyagiakat illette, nos, akkoriban ezt úgy mondták: „A székesfőváros közönsége építi.” Fordítom, mit jelent: közpénzt.
A tervpályázatnak csak 1909-re lettek nyertesei, két pályaterv három építésze. Sterk Izidor, valamint Hegedűs Ármin és Sebestyén Artúr terveiből gyúrták össze a ma látható, végleges állapotot, így 1911-re végre el is indulhattak az építési munkálatok.
Az első világháború miatt durván elszálltak a költségek, az eredeti, kb. ötmillió koronás tervekhez képest a duplájára, mivel a munkásokat katonának vitték, a fegyveripar magasabb árért elszívta a vasanyagot, korrupciós ügyek ütötték fel a fejüket, és így tovább.
„A főváros legkínosabb ügye a Gellért szálló.” „Erkölcstelenül nagy költségek” – mondták a korabeli szalagcímek a hét évig elhúzódó építkezésről.
Luxus, de milyen áron?
Végül 1918-ban adják át a Gellértet, akkoriban vegyes fogadtatással. Mint menő, 170 szobás luxusszálló és fürdő profi szolgáltatásokkal, úgy nem okozott csalódást. Csakhogy az induláshoz képest már egy merőben más ország merőben más Budapestjén sikerült átadni a végeredményt.
A fürdő előcsarnoka felett
Ekkorra elbuktunk egy háborút, a város tele lett ideges, rokkant katonákkal, sőt a nyitás után nem sokkal kitört az őszirózsás forradalom, jött a Tanácsköztársaság, a román hadsereg, valamint Horthy is. Ők mind megfordultak a szállóban is, csak hát fizetni már egyikük sem szeretett igazán.
A szálló a kezdeti nehézségek ellenére aztán hamar magára talált, az 1920-as évekre sikerült helyrerázódnia. Népszerűségének titka az alacsonyabb árszínvonalon kínált luxusban rejlett, sokkal megfizethetőbb árakkal, mint a pesti oldalon szemben lévő Vigadóban:
- A fürdő saját korszakának családi élmény- és akvaparkjává nőtte ki magát, pezsgőfürdővel, hullámfürdővel, egy ideig minigolfpályával, miegymással. A sokrétű szolgáltatásokat kiválóan tükrözi a folyosón ma is fellelhető és üzemelő fogászat ajtaja.
Folyosó a fürdő irányába
- A szobákat többek közt telefonvonallal és elektromos fényjelzőrendszerrel áldották meg, abban az időszakban ezek hatalmas újításoknak számítottak. A szobaszám idővel 170-ről 234-re emelkedett, köszönhetően a pluszba felhúzott épületszárnynak.
- A galériaszintet a konferenciáknak, rendezvényeknek dedikálták étteremmel, termekkel, szalonokkal. A rendezvényszervezés már a kezdetektől meghatározta a szállót, sorban érkeztek ide a legkülönfélébb szakkonferenciák.
Galériaszint
- Az éttermet egykoron Gundel Károly vitte. Épp a rendezvényekből és azok méretéből fakadóan több időt is töltött itt, mint a szintén neves Gundel étteremben.
A benti egység övezte misztikumról: a városban egy időben arról pletykáltak, hogy amit az utcafronti étteremben kínálnak, annak minősége meg sem közelíti a szálloda belsejében kapható menüsorét – pedig nem így volt, kint is, bent is ugyanazokból a receptekből főztek.
Panoráma étterem
- A zeneterem a fürdőben pihenők és a hangos mulatozásra vágyó vendégek közti konfliktust hivatott feloldani. Ma már inkább csak bútorokat fogad az egyedien festett (de nem eredeti festésű) helyiség.
Zeneterem
Kádár, szocmodern, koronavírus
A második világháborút a Gellért Duna felé néző szakasza csúnyán megsínylette, szétlőtték. A fürdőrész valamelyest jobb állapotban megúszta, korlátozott szobaszámmal ugyan, de sikerült továbbüzemeltetni. A szálló felújítása nem élvezett egyértelmű prioritást a Kádár-rendszer hajnalán, csak miután jött a felismerés, miképp lehetne vele nyugati turisták nyugati pénzét az országba csábítani.
Ezen felbuzdulván a Gellértet az elsők között pofozták helyre: új enteriőr, süllyesztett világítás, ajtók, oszlopok és presszó, immáron nem a szocreál, hanem a szocmodern jegyében, mindezt az eredeti szecessziós külső köntösében.
Aki arra a hírneve okán érdemes volt, arról az ittléte után szobát is neveztek el, például Richard Nixonról a 315-öst (aki még USA-alelnöki minőségében járt a Gellértben) vagy Yehudi Menuhin hegedűművészről a 422-est.
Hogy a 113-as szoba kinek a nevét viseli? Senkiét: babonából ezt a számot kihagyták.
Az arculat sosem véglegesedett igazán, az elkövetkezendő évtizedekben egyfolytában alakulgatott. A konferenciák helyéül szolgált Gobelin terem bútorzatába például több lépésben, a 70-es és 2000-es évek között folyamatosan kerültek be új elemek. Itt ha nem is minden bútor 1918-ból származik, de sok köztük az eredeti, fővárosi címerrel ellátott darab.
Gobelin terem
A járványra a Gellért 88 százalékos átlagos 2019-es foglaltsággal kanyarodott rá. Aztán történt, ami történt, ugye. 2021-re valamelyest elkezdett javulni a forgalom, de nyilván a búcsú hírére, az utolsó hónapokra ugrott meg nagyon az érdeklődés: alig győzik szobával a finist, ráadásul sokan nem is külföldről, hanem sokkal közelebbről, Budapestről érkeznek a recepcióhoz.
A szoba is, amit direkt a Hosszúlépés vezette bejárásra nyitottak ki, két óra múlva már a következő szállóvendégét várta. Így sietni kellett, hogy még időben rendbe tudják rakni, hogy minél többeknek jusson még egy kicsi a Gellért mostani formájából.
Címlapkép és fotók: Sebestyén László
