A héten eddig soha nem látott magasságba emelkedett a gáz ára. Október 6-án története során először átlépte a megawattóránkénti 100 eurót a holland gáztőzsdén a földgáz jegyzése. Ez egész Európában egyaránt érinti a lakossági és vállalati gázfogyasztókat. Pletser Tamást, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük arról, mely iparágak vannak leginkább kitéve a mostani helyzetnek, meddig terhelhetik a gyártók a fogyasztókra a többletköltséget, mielőtt a bezárás mellett döntenének, és hogyan készüljünk a téli fűtési szezonra.
Idén már közel hétszeresére drágult a földgáz, emiatt az egyik leggazdagabb magyar, Bige László is azt fontolgatja, hogy leállítja műtrágyagyárát. A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. szerint lépni kell a meredeken emelkedő gázárak miatt, amelyek a mezőgazdasági szezont is befolyásolhatják.
Bige is támogatja az Európai Műtrágyagyártók Szövetségének azt a felhívását, mellyel az Európai Bizottsághoz és a tagállamok hatóságaihoz fordulnak a műtrágyapiacon kialakult kritikus állapot miatt.
Mely iparágak a leginkább érintettek?
A leginkább kitett vállalatok azok, akiknek a költségein belül a földgázra fordított összeg a legmagasabb. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint a műtrágyagyártók mellett a nagy vegyipari vállalatok vannak a legjobban kitéve az áremelkedésnek.
Bigén kívül több nagy európai gyártó is fontolgatja a leállást. A Bloomberg információi szerint a magas gázárak miatt már múlt hónapban leállt a CF Industries nevű műtrágyagyár két brit üzeme.
Az osztrák Borealis AG és a norvég Yara Intwernational nevű vegyipari vállalat szintén termelési korlátozásokról döntött. A német SKW Stickstoffwerke húsz százalékkal vágta vissza hétfőtől ammóniatermelését.
A gyár évente annyi gázt éget el, mint amennyi 50 ezer háztartás felhasználása.
Bezárnak, vagy átterhelik a többletköltséget a vevőkre?
Pletser szerint a gyártók, amíg csak tudják, át fogják terhelni a vevőkre a többletköltséget, de van ennek egy felső határa, amikor ezt a fogyasztók már nem tudják elviselni. Például a Nitrogénművek műtrágyájának tonnánkénti 50 ezer forintos ára rövid időn belül 120 ezer forintra kúszott fel.
„A nitrogénalapú műtrágyák mind drágulni fognak. Ezt a mezőgazdasági termelők fogják megvenni. Az kérdés az, hogy ők mennyire tudják tovább hárítani ezt a költséget, például a gabona- vagy egyéb termékek áraiban, így közvetetten a mezőgazdaság is ki van téve” – mondja a szakértő.
Mi lesz velünk idén télen?
„Ha Magyarországot nézzük, itt jelenleg rezsicsökkentés van, de nem tudjuk, hogy ezt hogyan és meddig fogják fenntartani. Nem tudjuk azt sem, mit tartalmaz a most megkötött orosz gázszerződés, mert erre fog majd alapulni a magyar lakossági gázellátás. Én gyanítom, hogy a jövő év áprilisáig a mostani gázár nem fog változni. Jó eséllyel a magyar lakosság ezt nem fogja érezni” – mondja Pletser. Az április már nem fűtési szezon, de ami ennél is fontosabb: országgyűlési választások lesznek.
A szakértő szerint az, hogy a jövő év után mi vár ránk gázügyben, attól is függ, hogy ki nyeri majd a választást, és hogyan fogja a kérdést kezelni. Azonban szerinte az jó eséllyel elmondható, hogy
a következő két–három évben a mostaninál magasabb lesz a lakossági gázár.
Az üzemanyagoknál közvetlenül is érezni fogjuk a magasabb árakat, és ez az élet szinte minden területén okozhat áremelkedést. A közvetett hatást mindenképp érezni fogja a magyar lakosság már idén is, hiszen az élelmiszerek árának emelkedése szinte borítékolható. A kérdés az, hogy az adott iparágakban tovább lehet-e ezt hárítani a fogyasztókra vagy sem.
És mi lesz két–három év múlva?
Pletser várakozásai szerint a következő két-három évben minimum magasak lesznek a gázárak. „Az olaj- és gáziparban kevesebb volt a beruházás mostanában globálisan. Valószínűnek tartom, hogy ez fel fog pörögni a következő időszakban, de kelleni fog három–négy év, hogy ezek a beruházások valódi termékké konvertálódjanak.
2023 és 2024 lehet az az időszak, amikor először érezhető lehet a nagyobb kínálat, és így az árak is csökkenhetnek.”