A munkaadói oldallal tárgyalnak arról, hogy szigorúbban szabályozzák a munkavállalók oltakozását, de egyelőre nincs konkrétum. A kormány a sikeres védekezést az oltási programra alapozza, és mint Gulyás Gergely a mai tájékoztatóján elmondta: a kabinet nem pártolja az újabb korlátozásokat. A járványügyi számok felfutása mellett sem számítanak olyan komoly következményekre (kórházba kerültek, halottak száma), mint az előző hullámok alatt.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány tájékoztatási fórumán, a Kormányinfón számolt be a negyedik hullámmal kapcsolatos több újdonságról is, de más témák mellett a gazdaságról is beszélt.
A tegnapi kormányülésen is téma volt a járvány új, negyedik hulláma – ez már tart Magyarországon és a régióban is. Tegnap 371 új fertőzöttet jelentettek és 12-en hunytak el, vagyis a járványügyi adatok egyértelmű emelkedést mutatnak.
Járvány
Gulyás azt mondta, a kormány szerint ez a mostani és a következő hullámok már döntően különböznek attól, amit eddig tapasztaltunk, „hiszen az oltás olyan eszköz, ami alapvető védettséget ad”, ezt minden orvosi adat alátámasztja.
Ezzel kapcsolatban elmondta:
- Harmadik oltás felvétele: főleg az idősebbeknek (60 év felettiek) ajánlják továbbra is, ez 4 hónappal az utolsó oltás után lehetséges, hat hónappal később pedig kifejezetten ajánlott.
- „A kormány nem kívánja a lezárások politikáját folytatni”, mert mint Gulyás mondta, „ha az oltás működik, Magyarország is működik”.
- Az idősek veszélyeztetettsége most is nagyobb, még mindig van 400 ezer 60 feletti, aki nem oltatta be magát, mindent megtesznek azért, hogy ők beoltassák magukat (később azt is mondta: a harmadik oltást a 60 alattiaknak is ajánlják, egészségügyi kockázata annak sincs).
- Szigorúan vezetik a statisztikát: Pozitív koronavírus-teszttel azok az elhunytak is bekerülnek a statisztikákba, ahol nem a vírus volt az elhalálozás elsődleges oka.
- Veszélyhelyzet: kezdeményezik annak meghosszabbítását 2022. január 1-éig (különböző szabadságjogokat ez nem fog már korlátozni, tüntetést, például, lehet majd szervezni, emelte ki külön a miniszter), az indok: fontos, hogy megmaradjon a kormány reakcióképessége.
- A járványügyi számok emelkedni fognak nyilvánvalóan, de a kormány nem számol azzal, hogy a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülők illetve az elhalálozottak száma a korábbiakhoz hasonlóan fog emelkedni, mert „közel 6 millióan már felvették az oltást”.
- Kötelezheti-e a munkaadó a munkavállalót az oltás felvételére? A kormány a minimálbér-tárgyalásokkal párhuzamosan erről is tárgyal a munkaadókkal, Gulyás jogos igénynek nevezte, hogy felmerült a foglalkoztatók részéről a „szigorúbb szabályok előírása az oltottságra vonatkozóan” – egyelőre nincs konkrétum arról, hogy bizonyos szektorokban ezt bevezetnék és hogy milyen formában. Ugyan nem mondta ki, de valószínűleg a tárgyalások a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábban nyilvánosságra hozott ajánlásáról szólnak: bizonyos munkakörökben kötelezővé tenné a kamara az oltás felvételét a munkavállalóknak. Magyarországon ezt eddig csak az egészségügyben tették kötelezővé (egyelőre összesítik, mennyien nem vették fel az oltást közülük, ők már nem dolgozhatnak az ágazatban, de Gulyás szerint elenyésző a számuk).
- Védettségi igazolvány: ma is van szerepe, elképzelhető, hogy később nagyobb szerepe lehet majd, de remélik, hogy a járványügyi adatok emelkedése nem jár együtt olyan komoly következményekkel, mint korábban.
- Vakcina: bőven van elegendő Magyarországon és érkezik is még a korábbi beszerzésekből oltóanyag, ebben a megoszlásban van most raktáron: 3,3 millió adag Pfizer és Moderna (ebből érkezik még), Astrazeneca, 1,5 millió, Janssen közel 300 ezer, 77 ezer Szputnyik, Sinopharm 2,6 millió. Ezekből jut harmadik oltásra is bőven.
- EU-s beszerzés: ehhez Magyarország nem csatlakozott, így az újabb körből kimarad, de a 12 év alattiaknak szánt Pfizer-vakcinára szóló EU-s keretből mi is kapunk majd (itt tart még az engedélyezési eljárás).
A miniszter később újságírói kérdésre beszélt arról is, hogy noha az MTA szerint állami támogatással el kellene indítani az idős korosztály antitestmérését (közülük sokan kaptak itthon Sinopharm vakcinát, amelyről több, nagymintás vizsgálat is kimutatta, hogy a 60 felettiek esetében kevésbé hatékony), a kormány ezt nem tartja szükségesnek, mert az eredmény akár félrevezető is lehet (erről korábban Merkely Béla Semmelweis-rektor is beszélt, de Gulyás „különféle amerikai intézetekre” is hivatkozott válaszában). Azt is mondta, hogy személyes felkeresés után 13 ezren vették fel az oltást, de a 60 feletti oltatlanok esetében nagyon magas, 90 százalék volt így is az oltás elutasítottsága.
Gulyás azt is elmondta később, hogy
a kormánynak már van arra forgatókönyve, hogy milyen intézkedéseket hoznak, ha emelkednek a járványügyi adatok, de azt nem részletezte.
A maszkviselésre vonatkozó kérdésre a miniszter azt mondta, „nem hord, mert be van oltva” (noha a szakemberek ennek ellenére is ajánlják), de erről mindenki maga dönthet. Azt, hogy az állam megint kötelezővé tegye a maszkviselést, „végső eszköznek” hívta.
Gazdasági kilátások, minimálbér, hitelmoratórium
- Minimálbér: a kormány azt szeretné, ha a minimálbér jelentős emelése (200 ezer forintra) már jövő év január 1-jétől megvalósulna. Folynak a tárgyalások a munkaadókkal.
- Hitelmoratórium: azon cégeknél, ahol az elmúlt 18 hónapban legalább 25 százalékos forgalomcsökkenés volt, lesz lehetőség a program folytatására, ugyanígy magánszemélyek egy körénél is maradhat a törlesztési stop (a pénzügyi intézményeket az MNB vizsgálni fogja, de alapvetően nem ajánlja a magánszemélyeknek, hogy maradjanak a hitelmoratóriumban, mert rosszul járhatnak vele).
- Növekedés: a harmadik negyedéves gazdasági adatok (július és szeptember vége között) bizakodásra adnak okot, Gulyás szerint egyedülálló rekordot döntött a turizmus és a kormány túlteljesítette azt a vállalását, hogy „ahány munkahelyet a vírus elvett, annyit teremtenek”, mivel többen dolgoznak, mint a járvány előtt, „soha ennyi aktív dolgozó nem volt a rendszerváltás óta”).
- Szja-bónusz: a kormány szerint meglesz az éves 5,5 százalékos gazdasági növekedés, ami „a feltétele annak, hogy a gyermeket nevelő családok az átlagbér szintjéig visszakaphassák a személyi jövedelemadójukat jövő év elején” (ez a kormány egy korábban bejelentett ígérete).
