A cég úgy adott ki felhasználói adatokat a hatóságoknak, hogy nem sokkal azelőtt azt ígérte, Hongkonggal minden ilyen irányú kapcsolatot felfüggeszt.
A Hong Kong Free Press cikke szerint a Google 2020 második felében is adott át felhasználói adatokat a hongkongki hatóságoknak – annak ellenére, hogy nem sokkal korábban azt ígérte, nem szolgáltat ilyen információkat külföldi kormányoknak.
A lap a Google átláthatósági jelentésére hivatkozva azt írja, Hongkongban összesen 43 adatkérést juttattak el a céghez, amely ebből három esetben osztott meg információkat a hatóságokkal.
Egy alkalommal azért, mert egy felhasználó életét fenyegette veszély, két másik esetben pedig emberkereskedelmi ügyek felgöngyölítését segítette a Google adatszolgáltatással. Utóbbi ügyben külön kormányzati felhatalmazás is érkezett.
A Google azzal védekezik, hogy a felhasználási feltételei alapján ilyen esetekben világszerte szolgáltathat adatokat. Úgynevezett metaadatokról van szó, amelyek a felhasználók nevét, a fiókjukhoz tartozó e-maileket, telefonszámokat, IP-címeket és számlázási információkat takarnak.
Kína szorosabban öleli magához Hongkongot
Az adatszolgáltatás nemcsak a Google korábbi ígérete miatt szúrt szemet a hongkongi lapnak, hanem azért is, mert 2020-ban a kínai kormány által elfogadott, meglehetősen ködös megfogalmazású biztonsági törvény minden hongkongi magánszemélynek és cégnek megtiltotta, hogy külföldi hatalmakkal Hongkong elszakadását, zavargást, terrorcselekményt vagy valamilyen összejátszást készítsen elő.
A jogszabály elfogadása után a Google mellett a Facebook, a Twitter és a Linkedin is kijelentette, hogy visszatartja majd az adatokat, amelyeket Hongkongból kérnek, amíg nem vizsgálják meg jobban a törvényt. A Google később egyenesen bejelentette, megszakítja a kapcsolatot Hongkonggal az adatkérések ügyében.
A törvény elfogadása Hongkong-szerte tüntetésekhez és zavargásokhoz vezetett, mert a demokráciapárti hongkongiak úgy gondolták, Kína ezzel sokkal szorosabban magához akarja láncolni az eddig jelentős önállóságot élvező területet.
Kínai hatóságok zavargások előkészítésének vádjával már le is tartóztatottak két disszidenst.
Hogy hagyhattuk, hogy így megosszon minket? – interjú a mesterséges intelligencia jelenéről és jövőjéről
A Google szerint jogos volt az adatszolgáltatás
A Google azzal védekezik, hogy az úgynevezett kölcsönös törvényi együttműködési szerződés (MLAT) értelmében bíróságokon és diplomáciai csatornákon keresztül továbbra is megkereshetik adatokért, ez pedig kettő vagy több országnak lehetőséget nyújt arra, hogy bűnügyi nyomozások esetén adatokat kérjenek.
A cég hangsúlyozta, hogy minden ilyen irányú kérést megvizsgál, és elutasítja azokat, ha a felhasználók magánszféráját veszélyeztetve érzik.
Ebben a három esetben azonban nem MLAT alapján jártak el, hanem a cég világszerte alkalmazott ügymenetét alkalmazták.
Borítókép:
