Hetedik alkalommal állította össze a Forbes a legértékesebb családi cégek listáját.
Bátran kijelenthetjük: a legnagyobb családi cégek egytől egyig 2020 nyertesei. Idei listánk összeállításakor nem az volt a fő kérdés, hogy tudtak-e növekedni a covidijedtség közepette, hanem az, hogy ki mennyivel.
Szinte mindegyikük üzemi eredménye nőtt, közel felüknek az ötvenszázalékos ugrás sem jelentett gondot – a rég nem látott virágzásnak köszönhetően a top 25 családi cég összértéke több mint ezermilliárddal emelkedett egy év alatt.
Volt, akinek egy régebbi beruházása érett be, másnál az új piacok adtak mentőövet, akadt, aki árat emelt, és olyan is, akinek az jött kapóra, hogy egészségtudatosabbak vagyunk, mint valaha. Az eltérő mértékű ugrásoknak, valamint egy új érkezőnek köszönhetően soha nem látott kavarodás lett az élbolyban, két év után már nem Mészáros Lőrinc családjáé a legértékesebb cég. A külföldi jelenlét továbbra is szinte alapkövetelmény, a generációváltás problémája viszont még sokáig velük marad: a járvány alatt nem volt olyan családi vállalkozás, ami újabb generációt vont volna be a cégvezetésbe.
A teljes, 25 családi céget felsorakoztató lista a szeptemberi Forbesban olvasható, ebben a cikkben az első öt helyezettet mutatjuk be.
A legértékesebb családi cégek 2021-ben
I. Kafijat Zrt. / Rahimkulov testvérek
Becsült érték: 366,4 milliárd forint
Soha nem szerepelt még a Kafijat Zrt. a családi cégek listáján, de rögtön az első helyen debütál. Megdet Rahimkulov fiainak vagyonkezelője persze nem a semmiből nőtt ekkorára, a testvérpár azután került fel az év eleji milliárdoslistánkra, hogy a G7 gazdasági hírportál tavaly év végén megírta (és később mi is megbizonyosodtunk róla), hogy rendelkeznek magyar állampolgársággal is. A testvérpár által tulajdonolt cégeket hagyományosan családinak tekintjük, emiatt nem láttuk okát, hogy ne szerepeltessük őket ezen a listán is.
Megdet Rahimkulov a Gazprom képviselőjeként érkezett a rendszerváltás utáni Magyarországra. Amikor egy évtizede visszaköltözött Oroszországba, vagyona gerincét OTP- és Mol-részvényei adták – a pakettek ma már fiai, Rahimkulov Timur és Ruszlán kezében vannak, szinte teljes egészében ezek adják a Kafijat Zrt. értékét. A Kafijat az OTP Bank második legnagyobb részvényese – a 7,08 százalék az árfolyam ingadozásától függően nagyjából 320 milliárd forintot ér –, de komoly ingatlanportfóliót is tulajdonol.
II. MPF Holding / Felcsuti család
Becsült érték: 288,2 milliárd forint
Felcsuti Zsolt a régió legnagyobb ipari befektetési csoportját építette fel a szövetkezeti világból 1976-ban indult családi cégből, ma a vállalat központja Szingapúrban, míg tulajdonosa leginkább Zürichben van. Az MPF Holding bevételének 99 százaléka export, a társaság 29 országba szállítja termékeit: a legújabb az orosz piac, itt tavaly indult meg a forgalmazás, jórészt magyarországi üzemekből.
Felcsuti Zsolt, az MPF Holding tulajdonosa. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
III. Mészáros csoport / Mészáros Lőrinc és családja
Becsült érték: 255,1 milliárd forint
Szintet lépett tavaly óta a leggazdagabb magyar és családja érdekeltségébe tartozó csoport, legalábbis ami a márkaépítést illeti: július óta azok is megismerhették az Opus nevét, akik nem ismerik ki magukat Mészáros Lőrinc háza táján,
mostantól ugyanis 1,2 millió háztartás láthatja a sárga csekkeken az Opus Tigáz nevet.
Az ország legnagyobb földgáz-elosztója azután változtatott nevet, hogy Mészárosék két lépcsőben bekebelezték – az üzlet értéke 55 milliárd forint körül lehetett. Hamarosan megérkezik a leggazdagabb magyar csoportjához a Titász is, a frissen létrehozott Opus Energy Kft. tavasszal írta alá az erről szóló megállapodást az E.On Hungáriával.
Az energetikai ambíciók ellenére az elmúlt egy évben a többi dobogóssal ellentétben a Mészáros csoport értéke stagnált, tavaly hasonló összegre (252,3 milliárd forintra) becsültük. Emiatt, valamint a Kafijat Zrt. érkezésének köszönhetően fordulhatott elő, hogy két év után először nem az élen végzett, noha tavaly még ötvenmilliárd forinttal toronymagasan verte a második helyezettet.
Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc: a Forbes-milliárdos listát vezetik, a családi érdekeltségeik visszacsúsztak a listáinkon.
IV. Bonafarm csoport / Csányi Sándor és családja
Becsült érték: 177 milliárd forint
Az elmúlt hat évben, amióta összeállítjuk a legnagyobb családi vállalkozások listáját, nem fordult még elő, hogy Csányi Sándor OTP-vezér agrárbirodalma ne került volna dobogóra.
A helyezésbeli csúszás azonban nem jelent értékcsökkenést, sőt: a családhoz tartozó cégcsoport egy év alatt becslésünk alapján több mint hetvenmilliárd forinttal növelte értékét.
Ez nagyrészt a Bonafarm Zrt. növekedésének köszönhető, de a 2019-esnél jobb évet zárt tavaly a KITE Zrt. és a mohácsi vágóhíd is. Utóbbi továbbra sem termel profitot, de ötmilliárdról kétmilliárdra csökkentette a veszteségét, a KITE pedig a szerb piac után megjelenne a szlovákon is. A Bonafarm legnagyobb felvevőpiaca Németország, valamint Szlovákia, Csehország és Románia – de jelentős volt a japán piac is, míg a sertéspestis ki nem szorította őket onnan.
V. Jász-Plasztik Kft. / Kasza család
Becsült érték: 169,3 milliárd forint
A jászberényi székhelyű cég közel ötmilliárd forintos támogatáshoz jutott a magyar kormány nagyvállalati beruházástámogatási programjából. 2021 viszont rosszul indult, a jászberényi gyárban tűz ütött ki, az üzemcsarnok több ezer négyzetméteres része leégett. A koronavírus nem volt rájuk hatással, a műanyag-feldolgozással, szerszámtervezéssel, akkumulátorgyártással, élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártásával és autóeladással is foglalkozó vállalat konszolidált árbevétele 113 milliárd forint volt 2020-ban. Ez közel négymilliárd forinttal több, mint az egy évvel azelőtti.
A teljes lista a 25 legértékesebb családi kézben lévő vállalkozásról a Forbes szeptemberi számában olvasható.
Módszertan
Hogyan számoltunk?
A Forbes hetedik alkalommal állítja össze a családi kézben lévő legértékesebb cégek listáját. Családinak vettük azokat a cégeket, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között vérségi rokonság van (tehát a házastársak által tulajdonolt cégeket, ha más rokon nem tagja a menedzsmentnek, nem vettük számításba). A tulajdonviszonyokat tekintve legalább ötven százaléknak kell egy család kezében lennie.
A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, EBITDA alapján számoltunk – leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat szerint az EBITDA-t felszoroztuk egy iparági szorzóval, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát. Nem termelőcégeknél (azaz például pénzügyi szolgáltatóknál, ingatlanfejlesztőknél) szintén az amerikai anyalap útmutatása alapján járunk el, itt a vállalkozásban felhalmozott értékből – leginkább az eszközökből – indulunk ki, és levonjuk az összes kötelezettséget.
Szintén az amerikai Forbes módszertanát követve, valamint egyeztetve magyar M&A tanácsadókkal az idei évtől egységesen tízszázalékos likviditási diszkontot alkalmazunk a privát cégekre (ennek az az oka, hogy ezek a társaságok kevésbé likvidek, mint a tőzsdei cégek, eladásuk az egyre inkább jellemző hatósági engedélyeztetési eljárások miatt költségesebb is).
A munkánkat a Bisnode Partnercontrol adatai segítették, a cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot. Jogi ügyekben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segíti a munkánkat.
Milyen adatokat használtunk fel?
Mindig publikusan elérhető információkból dolgoztunk. Ahol lehetett, konszolidált adatokat használtunk, ahol ilyen nem állt rendelkezésre, magunk konszolidáltuk az eredményeket az elérhető információk alapján.
Vezető szerkesztő: Bánáti Anna // Felelős szerkesztő: Zsiborás Gergő // Írta és számolta: Gólya Ági, Melis Dóra, Váradi Ibolya, valamint Bánáti Anna.
