Tényleges vagyonuk gyarapodása után alig fizetnek adót az amerikai csúcsmilliárdosok. A számok brutálisak, a helyzet viszont csalóka: a magyar szabályozás hasonló az amerikaihoz, csak a tengerentúli példák esetében az ember elhül, ha a számokat látja.
Jezz Bezos, az Amazon vezére 2007-ben nem fizetett adót. Egy centet sem. Majd ugyanezt megismételte 2011-ben is. Rendben, ez mind régen volt, mit számít? Nos, a Tesla vezére, Elon Musk 2018-ban követte riválisát, és a teljes évet megúszta adófizetés nélkül, pedig akkor már ő is bőven milliárdos volt. De az omahai orákulom, Warren Buffett is alig 0,1 százalékot adózott le a 2014 és 2018 közti, 24 milliárd dolláros vagyongyarapodásából.
A sajtómogul Michael Bloomberg – aki magánvagyonából egymilliárd dollárt költött elnökválasztási kampányára – nemrég szintén hanyagolta az adófizetést, ami a milliárdos befeketőcelebnek, Carl Icahnnak már kétszer is sikerült. Soros György pedig egyszer zsinórban három évig tartotta magát távol az adóhatóságtól.
Csalóka a rendszer
A Propublica terjedelmes anyaggal jelentkezett a témában, aminek konklúziója, hogy az amerikai adófizetési rendszer mennyire csalóka. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának adóhatóságától (Internal Revenue Service, IRS) származó adatok azt mutatják, hogy
a leggazdagabbak csak a megszerzett vagyonuk töredéke után fizetnek adót – már ha fizetnek egyáltalán. Ugyanis nem kell nekik.
A dolog nyitja, hogy a szupergazdagok vagyonának növekedése nem több készpénzt jelent, hanem a tulajdonukban lévő vagyonelemek, részvények, ingatlanok, cégek értéke emelkedik. Ez pedig az Egyesült Államokban nem számít adóztatható jövedelemnek, hacsak meg nem válik tőlük a tulajdonos. Ez okozza azt az egyenlőtlenséget, hogy ugyan több tízmilliárd dollárral nő egyes milliárdosok vagyona, mégsem tartoznak adófizetési kötelezettséggel. A rendszer Magyarországon is hasonló, a realizált jövedelem után kell adót fizetni.
Azonban az amerikai adatokra rápillantva az ember elhűl, hogy milyen szintű vagyongyarapodás marad adófizetési kötelezettség nélkül.
A leggazdagabb huszonöt 3,4 százalékon áll
Az amerikai Forbes-lista első 25 helyén lévő üzletember összesített vagyona 400 milliárd dollárral nőtt 2014 és 2018 között, s mégis, ők huszonöten összesen 13,6 milliárd dollárnyi adót fizettek be. Ez 3,4 százalékot jelent – ami a topszinten még sokat is jelent. Warren Buffett például 2014 és 2018 között 24,3 milliárd dollárral gazdagodott. Azonban ebből csak 125 milliót realizált, tehát vallott be, így mindössze 23,7 millió dollárnyi adót fizetett. Ez 0,1 százaléka a teljes összegnek.
Jeff Bezos vagyona 99 milliárddal nőtt az említett időszakban, de csak 4,2 milliárd után adózott, összesen 970 millió dollárt, a teljes vagyongyarapodásának egy százalékát.
Szemben az amerikai átlaggal, ami viszont sokat fizet. Az elmúlt évek átlagfizetése, nagyjából évi 70 ezer dollár után 14 százalékot adott az államnak, a legmagasabb adókulcs pedig, az évi 628 ezer dollár fölötti keresetekre 37 százalék.
Ha bérből és fizetésből élsz, fizetsz adót, ha a részvényeid érnek egyre többet, akkor nem. Forrás: Unsplash
Azonban a kép csalóka: a bérből és fizetésből élő ember sem fizet adót a birtokában lévő pénzügyi eszközök árfolyamváltozása, tehát vagyonának gyarapodása után. Az ő esetükben a fizetésük jelenti a vagyonnövekedésük alapját, töredékarányt érnek el egyéb pénzügyi eszközeik, illetve azok gyarapodása. A milliárdosoknak viszont ugyanilyen töredékes arányú a saját cégeikből felvett fizetése a részvényárfolyamok alakulásához képest.
A nagyvállalatok sem szeretnek adót fizetni
Szóval igazából a milliárdosok is fizetnek valamennyi adót, csak nem annyit, amennyit az éves Forbes-listákon szereplő összegek után gondolná az ember.
A kritikák után a világ leggazdagabb embere már szeretne több adót fizetni
Ennél talán égetőbb, hogy az amerikai nagyvállalatok sem szeretnek adót fizetni, erről mi is írtunk. A különböző adózási kedvezményeket (elsősorban a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó jóváírást) kihasználva a legnagyobb vállalatok eddig is elkerülték a társaságiadó teljes megfizetését – az Amazon mellett voltak még jópáran ilyenek, többek között a Nike, a Fedex vagy a Netflix is élt ezzel a lehetőséggel. 2017-ben például, amikor az Amazonnak 35 helyett már csak 21 százalékos kulccsal kellett volna adóznia, egy fillér adót nem fizetett be ezen a soron a szövetségi költségvetésnek. Ugyanúgy, ahogy a következő évben sem.
Alapjaiban rengetheti meg a magyar adórendszert a multik ellen kitalált csodaszer
Nem véletlen az sem, hogy a G7-csoport, a világ hét legfejlettebb államát tömörítő szervezet épp a hétvégén egyezett meg a globális minimáladóról, jelen állás szerint elkerülhetetlennek tűnik a bevezetése.
Borítókép: Warren Buffett // Forbes
