Közép-Európában egyedülálló, kutatási-fejlesztési célú vertikális farmot adtak át a Tungsram újpesti központjában. Néhány éve talán még hihetetlennek tűnt, de egyre inkább látszik, hogy ezek a farmok jelenhetik a jövő élelmiszer-ellátásának egyik kulcsát. A 150 négyzetméteres, hidropóniás farm testközelből is a tudományos-fantasztikus filmek világát idézi.
A Váci út környéke – nagyjából a Westendtől Újpest határáig – többet változott egy évtized alatt, mint bármelyik más budapesti negyedé. Az út mentén irodaházak, a belső utcákban lakóépületek nőttek ki a földből a korábbi épületek helyén. Ezzel szemben a külső rész látszólag csendes mozdulatlanságban éli napjait. Az ipari funkció megmaradt, és a gyárudvarok, műhelyek, raktárak között egyelőre még nem jelentek meg a csillogó épületek, errefelé még a divatjamúlt UTE-stadion is újnak számít.
Ez azonban csak a felszín, a gyárudvarok mélyén már tapintható a változás. A Tungsram központjától pár lépésre nyílt meg a főváros egyik legújabb, látványkocsmával összekapcsolt sörfőzdéje, az út túloldalán, a Fővárosi Csatornázási Művek telepén egy olyan algafajjal kísérleteznek, ami megszabadíthatja a folyókat a szennyező foszfáttól (Forbes Next 2017/tél), és ez csak példa párszáz méteren belülről, és ki tudja, még mennyi minden történik a kopott gyárak falain belül.
Jörg Bauer: a fény különböző beállításaival a Napot próbálják utánozni.
A látszólag csendesen egyhangú kerületben, a gyárudvarokban és a laborokban folyamatos a fejlesztés, és ez a helyzet a Tungsrammal is. Az átlagos vásárlók, így én is, annyit láttunk az elmúlt években, hogy a magyar gyártó termékei el-elkoptak a boltok polcairól. A gyár híres strandja régen bezárt, a sportegyesület is régen túl van már a fénykorán.
Lámpagyárból „service technology”
A Tungsram azonban él, öt magyarországi gyártóegységben termelnek és jelenleg 3700 alkalmazottjuk van.
Sokkal többről van már szó, mint izzógyár, elsőre nagyon meglepő, új üzletágakat indítottak útjára, és ma már gyártanak csúcskategóriás töltőtolltól kezdve üvegházi lámpákon át UV-s fertőtlenítőt, akkumulátor-alkatrészt és nagyon sok további terméket, még az egészségügyi iparnak és a légi iparnak is beszállítanak.
Azt érzékelték, hogy a lakossági piacot, a LED-es otthoni fényforrásokat el kell engedniük, ez a verseny megnyerhetetlen az ázsiai gyártókkal szemben. A Tungsram komoly stratégiaváltáson ment keresztül azóta, hogy a General Electric (GE) korábbi magyarországi elnöke, Jörg Bauer tulajdonába került 2018-ban. Ahogy ők fogalmaznak, egy lámpagyárból „service technology” céggé szeretnének válni.
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban fordult elő, hogy startupoknak is felajánlották mérnöki, gyártási tevékenységeiket, egyetemekkel vették fel a kapcsolatot és olyan irányba is nyitottak, mint az agrártechnológia, azon belül is az üvegházak és a vertikális farmok. Végtére is, izzót gyártani tudnak hozzá – gondoltam. De ami a leginkább meglepő, hogy a cég a farmok minden elemét, a szoftverektől az utolsó csavarig képes legyártani.
Régi gyárudvar, vadiúj technológia
A cég története a millennium idejére, 1896-ig nyúlik vissza, a patinás gyárat ekkor alapították meg Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven. A cég központja 1901-ben, vagyis 120 éve költözött a jelenlegi újpesti telephelyére. A főépület, amibe belépek, biztosan nem ekkor épült, elsőre a hetvenes évekre tippelnék, de a recepció környékén már szupermodern belső tér fogad.
Elindulunk a teljes tömböt elfoglaló, hatalmas gyártelep belseje felé, közben a különböző korszakokból származó épületeken megyünk keresztül. Van itt ránézésre 30–40 éves épület is, de az alapítás idejéből származó ipari műemlék is.
Lábzsákot és hajhálót húzunk, ami a maszkkal együtt már elég komoly kollekció, és belépünk a vertikális farm területére. A célterületre beérve először egy munkatárssal találkozunk, aki épp retekmagokat helyez a vattaszerű közegbe. Ezt benedvesítik, majd egy sötét, szabályozott hőmérsékletű helyre teszik, ahol az 3–5 nap után kicsírázik. „Azt szimuláljuk, mintha a föld alatt lenne” – mondja Illés Dorottya minőségbiztosítási mérnök, aki különböző technikai érdekességeket is megoszt.
Illés Dorottya
Innen belépünk az egyik helyiségbe, ahol már növények is vannak. Először járok ilyen helyen, a látvány lenyűgöző. A növények olyan tekerős fémpolcokon kaptak helyet, mint amilyeneket a levéltárakban is használnak, így helytakarékosan termelhetnek. A növények közt vannak mikrozöldségek, kisebb salátanövények (baby leaf), sarkantyúvirág, paradicsom, vöröskáposzta, kapor, retekcsíra és koriander is.
A teljesen zárt térben kontrollált körülményeket tudnak teremteni, és a fény különböző beállításaival a Napot próbálják utánozni
– mondja Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech vezetője, aki körbevezet a farmon. Mint mondja, a cégnél három irányt határoztak meg: elsőként a mikrozöldségeket, másodszor a fiatal növényeket, a palánta-előállítást, végül pedig a kozmetikai ipart és a gyógyszeripart, aminek különböző illóolajokat tudnak előállítani.
A zárt technológia révén higiénikus körülményeket tudnak teremteni, így a kórokozók is távol maradnak, nincs szükség vegyszerekre.
A vízfelhasználás akár 95–98 százalékkal is kisebb, mint a szabadtéri termesztés esetében.
Ezáltal a termelékenység is nagyságrendekkel nagyobb, mint kültéren.
Profik vagyunk lámpákban
Kétféle üzleti modellben gondolkoznak. Egyrészt modulokat vagy komplett rendszereket szeretnének eladni a termelőknek, különböző partnereknek – ehhez minden képességük meg is van. „Amit itt látunk a teremben, mind Tungsram-gyártmány. Nem csak a lámpák, de még a szoftverek is saját fejlesztésűek” – mondja Sejpes Zoltán.
„Profik vagyunk lámpákban, ez a vertikális farm egyik legfontosabb komponense.”
Másrészt szeretnének profi partnerekkel is együtt dolgozni, akár az üzemeltetést is vállalják, az Eisberggel már jelenleg is együtt dolgoznak. Nagyon lelkesek, és hamarosan egy közösen kitalált salátakeveréket is piacra dobnak.
„Profik vagyunk lámpákban, ez pedig a vertikális farm egyik legfontosabb komponense. Az Apple példája lebegett a szemünk előtt, akik minden eszközt maguknak terveznek, amelyek aztán jobban is működnek együtt – mondja Pongrácz Ferenc innovációs igazgató. – Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen megvan a gyártási képességünk, de gyárakat tervezni és üzemeltetni is tudunk. Ez egy unikális képesség.”
A szakember hozzátette, hogy a technológia mellett természetesen nem feledkeztek meg a biológiai részről, az ottani szaktudásról sem, amihez megfelelő szakembereket kerestek és
olyan neves intézményekkel dolgoznak együtt, mint a kertészeti területen világhírű holland Wageningen Egyetem, az angol Readingi Egyetem vagy a mértékadó tanúsítványairól ismert német Fraunhofer Intézet.
Az izzók terén a Philips számít nagy játékosnak, de ők Ázsiában gyártanak és kevésbé tudnak a vevők igényeire koncentrálni. A Tungsram itthon gyárt – Hajdúböszörményben, Kisvárdán, Zalaegerszegen és Nagykanizsán is van gyártóegysége – és a vevők minden igényét figyelembe tudja venni a mérettől az összeállításig. „Olyan méretre szabóság vagyunk, aki nagy volument is tud gyártani” – mondja Pongrácz Ferenc.
Egy év alatt elfogadott gyártó lett
Mint a cégnél mondják, 2019-ben kezdtek el üvegházi lámpákkal foglalkozni,
és mindössze egy év alatt elfogadott gyártóvá váltak. Tavaly 4 millió eurós forgalmat bonyolítottak ezen a területen, idén ez a szám a várakozások szerint már 10 millió euró körül alakulhat.
A vertikális farm az Innovációs és Technológiai Minisztérium 250 millió forintos támogatásával jött létre. A tesztüzem február óta folyik, a most átadott intézet a legnagyobb kutatás-fejlesztési célú vertikális farm lesz Közép-Európában.
Jörg Bauer: A generációnk lehetősége ez a technológia, amely a világ élelmiszerellátásának egyik megoldása lehet.
„A Tungsram idén 125 éves, és minden itt dolgozó generáció hozzájárult a társadalmi fejlődéshez, először a villanylámpával, később a rádióval, tévével. A mi generációnk lehetősége ez a technológia, amely a világ élelmiszerellátásának egyik megoldása lehet – mondta Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója a vertikális farm avatóünnepségén. – A növekedés egyik hajtóereje, hogy a klímaváltozás, az urbanizáció és a népességnövekedés miatt 10 éven belül 50 százalékkal több élelmiszert kellene termelnie a világnak, mint most. Eközben a learatható termőterület drasztikusan fogy.”
Fotók: Sebestyén László / Forbes
