Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Mondják majd azt, hogy ez a főzdekocsma tette fel Magyarországot a sörtérképre

Éltanuló a vasúti összekötőn túlról: a Kurucz testvérek megcsinálták a város első főzdekocsmáját, fémdobozba csomagolják a „kézműves” sört és felépítettek egy olyan üzemet, amelyet szűk másfél hónap alatt tucatnyi főzdetulajdonos nézett már meg szájtátva. A nevük First. Naná.

Már az első pohár előtt sikerült megszédülni, amikor az útvonaltervezőbe beírtuk: Külső Váci út. Valószínűtlenebb helyen nem is nyílhatott volna az első fővárosi látványsörfőzde, ahol az üvegfal egyik oldalán azt isszuk, ami a másik oldalon készül. Sörforradalom ide vagy oda, a kétmilliós Budapesten mindeddig nem volt ilyen hely, pedig ez a hiány üzleti szempontból is egy kihagyott ziccernek tűnt, hiszen a koncepció a világ minden nagyvárosában nyereséggel működik. Sőt. Bajorországban a legkisebb faluban is bele lehet botlani egy mikrófőzdébe.

Szépen fel van építve a koreográfia a megérkezés köré: aki ide indul, egyelőre annak örömére is legurít egy sört, hogy megtalálta a helyet.

A vasúti összekötő hídon túl a gyártelep szép, mint egy murmanszki konzervgyár: a bejáratánál még egy tucat munkás, a feltúrt udvaron összetört betondarabok, körben a falat vakolják.

A sarokban már feltűnik néhány leander, pár sörpad és egy grillező. Jó jel. Meg egy neonfény, rajta First Craft Beer. Megnyugodhatunk, jó helyen járunk.

_dsc7561

Az Egyesült Államokban teljesen megszokott, hogy a termelő üzemhez egy főzdekocsma, úgynevezett taproom kapcsolódik. A szeparált és mikrószűrt sör jó, ha húsz métert tesz meg az acéltartályoktól a csapig, ennél frissebb már nem is lehetne. Bent nyerstégla falak, fémbútorok, faasztalok, trendi színek, sok króm és neonfények, DJ-pult, átgondolt az egész. (És az is biztos, hogy egy hónap múlva már nem így néz ki az udvar.) A nyolc csapon többek között Pilsner, India Pale Ale (vagyis IPA), American Pale Ale (röviden APA), Sour Cherry és egy Tropical Session IPA (minden 2000 literében 100 kiló papayával, mangóval és ananásszal). Nagyjából itt véget is érhetne a cikk, megnyílt a város első látványfőzdéje, korrekt a kínálat, éljen, egy-két alkalomra jó lesz itt sörtől megtáltosodni. Ennél azonban valamivel többről van szó.

„Mi azt szerettük volna, hogy mi egy olyan főzde legyünk, ami ha ma megépül, arra még tíz év múlva is azt mondják, hogy ez a főzde volt az, ami felhelyezte Magyarországot is az európai sörtérképre – mondja Kurucz Dániel. Szintet akartunk ugrani” – teszi hozzá bátyja, Kurucz Gergely.

A két debreceni testvér a válság idején érkezett a fővárosba, hogy a családi vállalkozás romjain, a nulláról indulva építsék föl saját rendezvényszervező vállalkozásukat.

Mindketten a Közgázra jártak, majd a Szigetet leszámítva az összes hazai fesztiválra ők kezdték el közvetíteni a nemzetközi fellépőket. A zenei mellett a gasztrófesztiválok világába is belekóstoltak, a Budavári és a Belvárosi Sörfesztivál kitalálása után majdnem egyenes út vezetett a sörhöz. Csak még előtte be kellett utazni a fél világot, skandináv, belga, cseh, ír, skót, angol, amerikai főzdéket látogattak meg, sörfőzőkkel vették fel a kapcsolatot, egyszerűen nem tudok olyan részletet kérdezni, amin ne látszana, hogy több lehetőséget is végigfuttattak.

mzs_1239

A két testvér egy olyan terméket keresett, amiben egyedit, prémiumot tudnak csinálni, nagy a növekedési potenciálja és nemzetközi színtérre lehet vele térni. Apropó Amerika: a kisüzemi sör részesedése náluk 20 százalék körüli, nálunk ugyanez a szám 1 százalék. Bőven van hely tehát hová fejlődni, a piacon elfér még egy szereplő.

„Ez az a termék, hogy innen a Váci útról is van esély versenyt nyerni San Diegóban.”

Amikor arról kérdezem őket, hogy betölthet-e valaha Magyarország vezető szerepet a régióban a kisüzemi sörök terén, azt mondják, hogy azokban az országokban a nagy a növekedési potenciál, ahol eleve rossz a sör. Németországban vagy Csehországban kevesebben mennek el az IPA vagy az ízesített sörök irányába, mert jók a lager söreik, de nálunk, Romániában, Szerbiában, Horvátországban vagy éppen az USA-ban éppen azért növekszik a szektor, mert a sörök többsége csapnivaló. „A magyar piac 95 százaléka a külföldi multik által a piacra erőltetett nagyüzemi sört iszik.”

mzs_1318

A képen balról Kurucz Dániel és Kurcz Gergely alapító-tulajdonos, valamint Unger Zsolt márkaépítő.

A helyszínválasztás tehát csak első pillantásra tűnik furcsának, valójában tudatos lépés eredménye. „Azzal azért mi is tisztában vagyunk, hogy itt a Külső Váci úton nem lesz napi félmilliós forgalmunk. Azt szeretnénk, ha ide kizarándokolnának a baráti társaságok és itt maradnának estig” – mondja a két alapító. Az új hely ugyanakkor csak másodsorban látványsörfőzde: közel az M0-ás, nem kellenek behajtási engedélyek, innen könnyű a kiskereskedelembe szállítás és a belvárosi négyzetméterárakat sem bírta volna el a vállalkozás. Mindez 1300 négyzetméteren, de minden részlet ki van találva, tudnak hová fejlődni. Az üzem kapacitása jelenleg 5500 hektoliter/év, de a termelés felfutásával és párszázezer eurós addicionális befektetéssel ez 40 000 hektóig is felmehet.

„Sok nagy potenciállal rendelkező vállalkozásnál jelent problémát, hogy nem tudják lekövetni a gyors növekedést”

– mondja Kurucz Dániel.

A sörfőzés folyamata náluk (és ideális esetben bárhol) az ozmózisos vízkezeléssel kezdődik, mert mint mondják, csak a nullásra kezelt vízzel lehet úgy dolgozni, hogy állandó minőséget állítsanak elő. (Ha szükséges, később visszasózzák a vizet.) A malátát az egyik legjobbnak számító holland cégtől szerzik be, sokkal jobb áron, mint amit a hazai nagykerek kínáltak. Sőt, a fiúk tárgyalási képességeiről mindent elmond, hogy a piaci információk szerint jobb beszerzési árakat sikerült elérniük minden alapanyagnál, mint amennyiért a hazai disztribútor szerzi be. Sok sörfőző nem megy utána az árnak – mert kicsinek gondolja magát vagy épp nem beszél nyelveket – pedig itt azonnal nagyon komoly összegeket lehet megfogni. „Nekünk a nemzetközi tárgyalások napi rutint jelentenek. Szétversenyeztettük őket”

mzs_1257

A megroppantott malátát forró vízzel keverik, innen pedig irány a főzőház, amelyben a teljes rendszert a miskolci Zip Technologies építette ki. Azt kérték tőlük, hogy építsenek bele mindent, ami most a világban elérhető. Egy teljesen egyedi rendszert építettek, amelyre a gyártó is egyfajta referenciaként hivatkozik, két hónap alatt már harminc főzdetulajdonos járt a First Craft Beer újpesti üzemében. Többek között a skót BrewDog is, amelyre ugyan a kisüzemi szó már a legkevésbé sem illik, lassan az egymilliárd eurós cégértéknél tart, de mégis a műfaj etalonjának számít. Az egész sörfőzés rengeteg energiát emészt fel, ezért a beszerzésen kívül itt is komoly összegeket lehet megfogni: ez a rendszer úgy van kitalálva, hogy ahol csak lehet, visszaforgassa az energiát. „Az a durva, hogy körbejártuk a világot, német, amerikai, kínai, más magyar gyártókat néztünk meg, de ez a világ egyik legprofibb berendezése, amelyet mindenki szeret, aki használ. Ezzel ráadásul a magyar gazdaságot támogatjuk, ez különösen fontos volt számunkra.” (A miskolci csapatról Bánlaki D. Stella írt a Forbes Urban különszámában.)

Az üzemben jelenleg tizenöten dolgoznak, de folyamatos a felvétel, sokan külföldről jönnének haza, Angliában dolgozó főzőmester is jelentkezett már hozzájuk. A csapat tagjai között van Himmel Olivér (ő a szekszárdi Brew Your Minddal lett ismert), Csupor Márton (ő fiatal kora ellenére gerillafőző körökben az egyik legismertebb névnek számít, nemcsak itthon, hanem világszerte is) és Szikora István (aki az egyik nagy gyárnál dolgozott). „Ő a sötét oldalról állt át” – mondják nevetve.

A rendszer automata, a sörfőzők lényegében iPhone-nal a kézben irányítani tudják a rendszert, de bármelyik ponton be tudnak avatkozni, a sörfőzők érzékszervi vizsgálata és szakértelme a legfontosabb része a folyamatnak.

A sört nyomás alatt erjesztik, ha kell, hidegkomlózzák, szeparálják, vagyis eltávolítják belőle az elhalt élesztősejteket, majd szűrik, így eltartható, mégis illat- és ízanyagokban gazdag marad. A folyamat végén a lé a palackokba, a dobozokba, a hordókba vagy éppen a taproom nyolc csapjának egyikére kerül.

mzs_1233

Az üzemben egyébként tényleg mindenre gondoltak. Belépés csak lábzacskóban, a zsiliprendszeren keresztül lehetséges, így a lehető legkevesebb baktérium tud bejutni és 20 fok alá tudják hűteni az erjesztő teret, ami segíti a köpenyhűtést. A levegőt sterilizálják és párátlanítják,

kintről nem jöhet be még egy raklap sem, mindent átpakolnak bentire.

Közben pedig folyamatosan takarítanak. Mint mondják, inkább vártak két évet és mindenből jobbat, drágábbat vettek, így az elején többet kellett beletenni (jelenleg 1,3 millió eurónál járnak). de nem türelmetlenek, eleve 5-10 éves megtérüléssel számolnak. Nagyon hisznek a termékben és tudják, hogy vagy fölkapják őket, vagy lassan építkeznek, de mindenképpen oda fognak érni. „Amint csökken az egységköltség, ott jön meg a mi profitunk” – mondja Kurucz Gergely. Mint mondják, az italokat a minőségük alapján árazhatnák magasabbra is, de üzleti megfontolásból inkább az import prémium sörök és a magyar kézművesek közé pozicionálják az árcédulát. Majd hozzáteszi:

„Mi szeretnénk lenni a magyar BrewDog.”

mzs_1361

És hogy milyenek a sörök? Jellemző történet, hogy a srácok úgy érezték, nem tudnak elég jó pilzenit csinálni (a közhiedelemmel ellentétben sokkal nehezebb műfaj ez, mint például az IPA), így felkeresték a cseh Jan Šuráňt. Az idősödő, de a pilzenitől fiatalos úr a cseh kisüzemi sörfőzők doyenje, aki végül segített nekik a receptet összeállítani. Élesztője állítólag egy ősi pilzeni fajta továbbtenyésztéséből származik és később olyan komlóhoz is segített hozzájutni, ami egyébként nem elérhető a piacon. „Azt gondoltuk, hogy ebben nem akarunk hibázni.”

"Az oligarcha szó csak arra jó, hogy megsértsenek vele embereket."

 
Csányi Sándor, a leggazdagabb magyar