A tartalomelőállítással nem foglalkozó, de a reklámpiacból élő techóriásokat az átvett tartalmak után fizetésre kötelezné az ausztrál kormány. Ez a Google mellett a Facebooknak fájhat a leginkább, vissza is ütöttek. Sok kormány követi érdeklődéssel a fejleményeket, a techóriások megrugálázása máshol is napirenden van.
Tegnap példátlan lépésre szánta el magát a Facebook: blokkolni kezdte a hírek olvasását és megosztását az ausztrál piacon. Sőt, a nemzetközi oldalakat elvágták az ausztrál közönség elől. Mint közleményükben írták, ezt „a kemény döntést nehéz szívvel hozták meg”.
Mi áll az ügy hátterében?
A Facebook indulásakor még valóban közösségi háló volt abban az értelemben, hogy segített összekötni az embereket, de ahogy nőtt úgy alakult át:
olyan médiacéggé, amely az iparág legdrágább részével, a tartalomelőállítással nem foglalkozik, miközben jól keres azon, hogy mások igen.
A hagyományos és folyamatosan digitalizálódó médiának egyre fontosabb terepe lett a közösségi média, az olvasók nagy részét ezen a csatornán keresztül érik el a tartalomgyártók.
Csakhogy, ha egy médiacégnek van 150 ezer követője, az nem azt jelenti, hogy a megosztott tartalmaival mindenkit el is ér:
minél több hirdetési pénzt fizet a Facebooknak, az annál több felhasználó hírfolyamában jeleníti meg az adott tartalmakat.
Miközben ez a függő viszony kialakult, a közösségi óriás ugyanazon a piacon versenyez ügyfelekért, mint a hagyományos média: a platformon ugyanis nemcsak médiacégek, hanem mindenki más is hirdet. A Facebook épp a felhasználók tartalomfogyasztását elemezve tud pontosan célzott hirdetésekkel előnyt szerezni a médiapiacon a hirdetőkért folyó versenybe. Ehhez persze az is kell, hogy legyen sok tartalom, amire a közösségi oldal, mint platform, egyáltalán nem költ. Hasonló elven működik a szintén a hirdetési pénzekre menő Google is: ha nincs releváns tartalom, mit dobna ki a kereső?
Mark Zuckerberg a Facebbok alapítója a cég egyik korábbi fejlesztői konferenciáján.
Valakinek fizetnie kell a tartalomért
Ez a felállás sok helyen a hagyományos médiaszereplők gyengüléséhez vezetett, ami hosszú távon komoly társadalmi következményekkel járt és járhat (nem véletlen, hogy mind a Google és a Facebook fenntart egy-egy alapot a hagyományos újságírás támogatására is). Arról nem is beszélve, hogy az óriásira növő Google és Facebook ma már a saját szabályai szerint állapítja meg, ki juthat el nagyobb közösséghez és ki nem. Emlékezetes: az Egyesült Államok elnökét is simán elnémították.
Ki uralja az információt, ki dönti el, mit szabad mondani és mit nem?
Az egyértelműnek tűnik, valakinek a tartalomért fizetnie kell, a hazai piacon is egyre elterjedtebbek az online csak fizetős regisztráció után elérhető cikkek.
No, de vissza Ausztráliába! Az ausztrál kormány még tavaly decemberben vette napirendre a médiapiac újraszabályozását, az új médiapiaci kódex mögött pedig komoly politikai támogatottság is van. Ez kimondja, hogy a tartalmakkal operáló techóriásoknak az átvett anyagokért fizetnie kell a (hagyományos) kiadóknak, ha ezt elmulasztják, bírságot kapnak. A kódex alapjait amúgy a versenyjogi hatóság és a fogyasztóvédelem dolgozta ki, a kormányzó Liberális Párt pedig felkarolta.
Precedens lehet belőle
A Facebook szerint a kódex a kiadók és a tech platfromok kapcsolatának teljes félreértésén alapszik, mint mondják, a platform 5,1 milliárd ingyen elérést generált csak tavaly ausztrál kiadók tartalmaihoz (több mint 400 millió ausztrál dollár értékben). Tegyük hozzá, a Facebook bármikor átalakíthatja úgy az algoritmusát, hogy az ingyenes elérés alacsonyabb legyen, rákényszerítve a kiadókat arra, hogy még többet költsenek nála – ezt 2018 elején a magyar piacon is meglépték. A közlemény azzal nem számol, amit a tartalomelőállítók rendre érvként hoznak fel: vajon mennyit spórol azon a Facebook, hogy nem gyárt saját tartalmat?
A Google is az ausztrál piac elhagyásával fenyegetőzik közben, de konkrét lépést egyelőre nem tett. Az nagy kérdés, mi lesz a Facebook és a kormány birkózásának vége, nyilván Palo Altóban sem akarnak lemondani egy akkora piacról, mint az ausztrál, az pedig a Facebooknak sem jó, ha az ausztrál júzerek kevesebb interakciót hajtanak végre a platformon szerkesztőségi tartalom híján.
Az ügy túlmutat azon, hogy az ausztrál piacon milyen költségei lehetnek a Facebook-nak: ha a modell beválik, azt máshol is bevezethetik.
Ez pedig már fájdalmas lenne a rekord negyedévet záró tech óriásoknak is.
Adatkezelési bírságok, különadók a techóriásoknak
Közben az adatkezelés miatt újabb pofont kapott a techóriás: az olasz versenyhivatal tegnap 7 millió eurós bírságot szórt ki a Facebooknak, mivel az adatkezelésről nem megfelelően tájékoztatta a felhasználókat. Az olasz versenyhatóság még 2018-ban kötelezte arra a közösségi oldalt, hogy tegye világossá a felhasználók számára, mely adataikat használja fel arra, hogy hirdetéseit pontosabban célozza. A Facebook jelezte, hogy a gyakorlatukon változtattak, a 2018-as intézkedésekkel párhuzamosan pedig van még egy folyamatban lévő eljárás, ezért nem hajtották végre azonnal.
Franciaország 2019 nyarán vezette be azt a digitális adót, ami épp a nagy amerikai tech cégeket, köztük a Facebook-ot is sújtja. Noha nemcsak amerikaiakat ér el a szabályozás, mely 3%-os forgalomarányos adót ír elő azon cégeknek, amelyek globálisan 750 millió, Franciaországban pedig legalább 25 millió euró bevételt generálnak, a törvény többször is nevesíti a techóriásokat.
Az év elején hivatalba lépő Biden-adminisztrációtól sokan várják, hogy megzabolázza az egyre nagyobbra növő technológiai cégeket – így például kötelezze feldarabolásra a verseny sérülése miatt a Facebook-ot –, a demokrata vezetés egyelőre nem lépett, de még tavaly Trump szankciókat helyzett kilátásba Párizs ellen az amerikai érdekek megsértése miatt. Kérdés, mit kezd ezzel a helyzettel Biden – az ugyanis nem valószínű, hogy az újraválasztásáért küzdő francia elnök, Emmanuel Macron épp most változtasson a tech cégeket sújtó adószabályokon, ráadásul a Covid-19 válság miatt a francia költségvetésnek is jól jön minden eurócent.
Reklámadót a Facebook Magyarországon is fizet, tavaly 3,8 milliárd forint folyt be ezen a soron. Az igazságügyi miniszter, Varga Judit már belengedte, hogy a közösségi oldalak szabályozását áttekinti a kormány, de konkrétumok egyelőre nincsenek.
Friss információ a témában:
Mit lép Zuckerberg? Murdoch médiabirodalma megegyezett a Google-lel
