A kádári nosztalgia marad, a cukortartalom és a szintetikus anyagok mennek. Az újragondolt változat már az egészséges életmód híveinek is bűntudat nélkül adhatja meg a felfrissülést; így építené újra az egykor legendás üdítőitalt egy horvátzsidányi palackozóüzem.
Dorogi Évának két évbe telt megszerezni a Bambi védjegyét, de fel sem merült benne, hogy más néven lépne be a prémium üdítők magyar piacára. Addig egy másik védjegy* tulajdonosa, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. gyártásában kis mennyiségben még fel lehetett fedezni az italt néhány helyen, például a Palatinus strandon és az Ibolya Espressóban.
„Itthon soha nem ittam üdítőt, mert nagyon mainstreamek és cukrosak, de külföldön mindig csodáltam, hogy mennyire jó minőségűek, ötletesek, és sokszínű tartalmú italokat árulnak. Olyan terméket akartunk létrehozni, amivel ugyanúgy fel tudjuk rakni magunkat a térképre, mint ahogy a német Fritz-Kola, az angol Fentimans vagy a lengyel On Lemon (lánykori nevén, mielőtt még Yoko Ono kiperelte a névváltoztatást: John Lemon)” – mondja a pénzügy szakon végzett Éva az ötletről, aki kockázati tőkebefektetéssel foglalkozott portfóliómenedzserként, majd két évig volt az Aeron divatmárka ügyvezetője.
Nem a Bambi az egyetlen magyar cég, akit a Fritz-Kola ihletett. A 2018. augusztusi lapszámunkban szereplő Tikkadt Szöcske is a külföldi példa láttán bátorodott fel arra, hogy megalkossa a magyar kólát.
A horvátzsidányi ásványvízpalackozóba anno még pénzügyi befektetőként szállt be a Tenning Investment Zrt.-n keresztül a Dorogi család. Főként agrárjellegű tevékenységekkel foglalkoznak, de négy éve Éva vezetésével átvették a céget, ami ekkor kapta az Art Water Kft. nevet. 2016-ban indult el 1,5 milliárd forintos befektetéssel a Bambi projekt is. A hibrid gyártósor 840 millió forintos – hitelből és saját forrásból – összeálló beruházással és 380 millió forint európai uniós és hazai támogatással épült.
Dorogi Éva / Fotó: Sebestyén László
Öt év megtérülési idővel számolnak.
Erre a költségre jött még rá a termék receptúrájának kifejlesztése és az Unger Zsolt által vezetett márkaépítési terv. Zsolt elismert márkaépítőnek számít: többek között a Bortársaság, a Gerbeaud, az Ilcsi, a Libri és a Sauska is az ügyfelei között volt. (2019. júniusában írtunk róla).
Az óránkét tízezer palack kapacitású új gyártósor üveges, PET-palackos, újrahasznosított PLA-palackos szénsavas és szénsavmentes italok palackozására is alkalmas. „Rebarbara, narancs- sevillai narancsvirág, gyömbér-boróka, és citrusos citrom ízekkel indulunk, de megvan rá a technológiánk, hogy bármilyen irányba tovább tudjuk a Bambit fejleszteni.”
Az újáélesztett ital receptjét egy már több évtizede a szakmában dolgozó kézműves dolgozta ki, akinek Éva nem árulja el a nevét. Mindegyik üdítő természetes alapanyagokból és alacsony cukortartalommal készül, az íz lényegét az üzemükben nyolc napig fermentált gyömbérlé adja. Ehhez képest az eredetileg 1947-ben megjelent narancsos ízesítésű Bambit szintetikus anyagokból gyártották, és a tizenkét százalékos cukortartalmával bőven túlszárnyalta a Coca Colát és a Pepsit is.
Az új változat már azzal az elvvel indul, hogy „ne azért vegyen valaki magyar terméket, mert mert megsajnálja a trikolór tejet a polcon, hanem mert olyan színvonalú, sőt még jobb is, mint a nemzetközi paletta termékei”.
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség adatai szerint a szénsavas üdítőitalok piaca 2019-ben az előző évhez képest 2,7 százalékkal nőtt. Tavaly az egy főre jutó fogyasztás, beleértve az ízesített vizeket is 86,5 liter volt. A telített, Coca Cola és Pepsi egyeduralma alatt álló piacon a terjesztést egy disztribútor végzi. A bevezetést eredetileg nyárra időzítették, de a koronavírus okozta gazdasági válság miatt inkább eddig vártak és megfigyeltek.
Lokális márkává szeretnének válni, külföldben egyelőre nem gondolkodnak. Éva tervei szerint az első évben négyezer partnerrel számolnak, akik hetente körülbelül 300 üveggel fognak rendelni tőlük. Jövőre ezt húsz százalékkal növelnék, két év múlva új termékkel szeretnének jelentkezni.
Rebarbara, narancs- sevillai narancsvirág, gyömbér-boróka, és citrusos citrom ízekkel indulnak / Fotó: Unger and Partners
A viszonteladók negyven százalékban bolti partnerek, hatvan százalékban éttermek és kávézók lesznek. „Eddig ötven top gasztrointézménybe küldtünk ki termékmintákat, nagyon jó visszajelzéseket kaptunk.” Ősztől egy boltban vásárolt Bambit 480 forintért, egy kávézó teraszán 550- 680 forintért kortyolgathatunk.
A legnagyobb piaci szereplők általában saját hűtőt adnak és termékkizárólagossági szerződést kötnek. Az Art Water Kft. is rendelt már néhány sajátot tesztjelleggel, de az, hogy hol fogják kihelyezni őket, egyelőre a jövő zenéje.
Fotó: Sebestyén László
Éva örül annak a törekvésnek, ami szerint a kormány a jövőben igyekszik majd visszaszorítani a termékkizárólagosságot biztosító szerződések rendszerét, amik hátráltatják a kisebb márkákat és korlátozzák a versenyt. Bár a versenyfeltételek javítására a szándék már megvan, akcióterv még nem készült hozzá.
Bár a projekt a „milyen jobb nevet lehetne egy magyar üdítőitalnak adni, mint a Bambi?” felkiáltással indult, felkészültek rá, hogy ez ugyanakkora terhet is jelent, mint amekkora előnyt.
Piaci kockázat, hogy sokan csak egyszer fogják megvenni az italt a név érdekessége miatt. A kádári nosztalgia talán néhány fiatalnak nem húzóerő, de őket az alacsony cukortartalommal és a természetes alapanyagokkal lehet majd meggyőzni.
* Frissítés: A cikk eredeti verziójában azt írtuk, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. volt a „Bambi” védjegy előző tulajdonosa, de cikkünk megjelenése után a társaság jelezte, hogy 2005 óta az „Eredeti Bambi Narancsízű” színes térbeli védjegyoltalommal rendelkezik. Dorogi Éva pedig – ezzel párhuzamosan – a „Bambi üdítőital” szóösszetétel vonatkozásában rendelkezik a védjegyoltalommal. A pontotatlanságért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.
Még több családi cégsztori a friss Forbesban!
Borítókép: Unger and Partners
