Ha muszáj mondania valamit, nagyjából egyhavi GDP-kieséssel számol Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, és nem szívesen dobálózik számokkal Bod Péter Ákos közgazdász sem, aki szerint a becslések egyelőre csak annyit árulnak el, hogy nagy visszaesés jön. Pénzügyi-gazdasági gondolatok a HBLF online minicsúcstalálkozójáról.
Mini Pénzügyi Csúcs – Precedens nélküli idők címmel tartott online konferenciát a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF), a fókusztéma pedig természetesen a koronavírus-járvány és az annak kapcsán felmerülő gazdasági és pénzügyi kérdések voltak. Az előadásokat Czakó Borbála tanácsadó, a HBLF elnöke koordinálta. A konferenciára a szervezők négy előadót hívtak meg:
- Jaksity Györgyöt, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítóját, az igazgatóság elnökét;
- Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét;
- Andorka Miklóst, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. stratégiai igazgatóját; valamint
- Virág Barnabást, az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatóját (ő azonban egy krízisértekezlet miatt végül nem tudott élőben részt venni).
Jaksity György: Padlógázzal megyünk, nem maradt tartalék a válságkezelésre
A minicsúcstalálkozót a Concorde Értékpapír alapítója nyitotta, aki egyszerű, de fontos üzenettel kezdte előadását: a válságok ugyanúgy részei az életünknek, mint a fellendülések. Nem az okokat kell vadászni, hanem el kell fogadni, hogy általában mindannyian felelősök vagyunk értük.
Ő a túlfogyasztás és az ennek környezetre gyakorolt hatásait látja a mostani járvány megjelenésében.
Előadása első részében arról beszélt, milyen párhuzamokat lehet vonni a 2008-2009-es válság és a mostani között. Jaksity szerint a két leggyakoribb válasz arra a kérdésre, mi a különbség a 2008-as és a mostani válság között az, hogy egyrészt az előző egy pénzügyi válság volt, míg a mostani a reálszférából indult ki; másrészt előbbi egy keresleti sokk volt, a jelenlegi egy keresleti-kínálati sokk együttese. Jaksity azonban sem a pénzügyi- és a reálszféra, sem a keresleti és a kínálati sokk merev szétválasztását nem tartja szerencsésnek. A legfontosabb különbség a Concorde alapítója szerint az, hogy
még soha nem fordult elő olyan, hogy gazdasági szereplők saját maguk korlátozzák a keresletüket,
de kiemelte azt is, mekkorát nőtt Kína világgazdasági-világkereskedelmi jelentősége az elmúlt 12 évben.
Jaksity úgy látja, az előzőnél mélyebb, de gyorsabb lefutású visszaesés várható, de nehéz konkrétumot mondani a bizonytalanságok miatt.
„Ha valaki ostorral verne, hogy Gyuri, mindenképp mondd meg, szerinted mi várható, a mai információim alapján, kicsit a hasamra csapva azt mondanám, hogy nagyjából egyhavi GDP esik ki az országok többségében, és csak reménykedni lehet, hogy a vírus lassan visszahúzódik és nem lángol fel újra. Ez az optimista forgatókönyv.”
A magyar gazdaság Jaksity szerint a mostani válság berobbanásakor jobb helyzetben volt, mint a kétezres évek végén, de a gazdaságpolitikai hibák hasonlóak, mint akkor. „Padlógázzal megyünk, nem maradt tartalék a válságkezelésre.” A kormányzati válságkezelési döntések későn érkeztek (ezt a nézetet Bod Péter Ákos is osztja), „a jegybank pedig akkor szigorít, amikor mindenki kamatot csökkent és lazít.
Jó lenne, ha azt mondhatnánk, hogy ez a padlógázas nyargalás ahhoz vezetett, hogy a magyar növekedés kiugró (ahogy azt az óriásplakátokon is szoktuk látni). Az a rossz hírem, hogy ez nem igaz.”
2008 és 2018 között nominálisan is, inflációval kiigazítva is jelentősen csökkent a forint értéke amerikai dollárban nézve.
„Nincs értelme olyan devizában mérni a fejlődést, gondolok itt a forintra, ami 2010 óta az euróval szemben egyharmaddal, az amerikai dollárral szemben közel kétharmaddal értékelődött le. ”
A mostani körülmények közötti legjobb befektetési stratégia szerinte a türelem. „Pánikszerű volt az esés, amikor elkezdett nyilvánvalóvá válni, hogy ez nem csak egészségügyi kataklizma, hanem gazdasági armageddon is. Aki tényleg hosszú távon tud befektetni, elkezdhet türelmesen vásárolni. Aki nem szívesen nézi, hogy megint újabb esések jönnek, azoknak érdemes tovább várni és nem idegeskedni. (…)
Ezzel a járvánnyal együtt kell élnünk a visszahúzódása után is.
Az életünk valószínűleg nem fog visszatérni abba a mederbe, ahogy korábban zajlott, de a válságok azért vannak, hogy ne is térjen. Igenis változtassuk meg a szokásainkat. Lehet, hogy nem kell ennyit repülnünk, annyit utazni, annyit szennyezni a bolygót.”
Megyünk tovább, rohanunk előre
Jaksity néhány gondolat erejéig más témákra is kitért:
- A 2008-2009 válság klasszikus adósságválság volt, de a globális összadósság mértéke azóta csak tovább nőtt, az akkori 200 ezer milliárd dollárról mára 250 ezer milliárdra (GDP-arányosan szintén magasabb, mint 2008-ban). „Nem akarjuk levonni a konklúziókat.” Továbbra is jellemző a túlzott fogyasztás és a pazarlás, „megyünk tovább, rohanunk előre, még több adósságot halmozunk fel”.
- Az egyik legfontosabb harc a munkanélküliség csökkentése, a munkáltatók motiválása arra, hogy minél kevesebb embertől váljanak meg. A kormányok feladata az, hogy egyezséget találjanak a munkáltatókkal.
- Nincsenek pontos becslések arra vonatkozóan, hogyan hat a gazdaság visszaesésére, ha sikeresen laposítani tudjuk a járvány terjedésének görbéjét. Lehetséges viszont, hogy a jövedelemkiesések olyan egészségügyi problémákhoz vezetnek majd, amik egy enyhe gazdasági visszaesés esetén nem feltétlenül következnének be, másrészt az egészségügyi rendszer maga is hosszabb ideig diszfunkcionál egy ellaposított görbe esetén, mint egyébként. „A következő két évben ennek súlyos hatásai lesznek, meg fog nőni a daganatos betegségek száma és mortalitási rátája. Ha utólag visszanézünk, lehet, hogy nem fogjuk ennyire axiomatikusnak kezelni a [lapos görbe – a szerk.] elméletet.”
- A magyar egészségügy európai viszonylatban a legrosszabbak között van, egyetlen reményünk a BCG-oltás védelme lehet (ez nem bizonyított egyelőre – a szerk). Emiatt egészségügyi szempontból jobban jöhetünk ki a járványból, mint Nyugat-Európa vagy Amerika. „De a gazdasági sokkot tekintve Magyarország világviszonylatban a legrosszabbak között lesz.”
- A gazdaságmentő helyzetekben az egyik legnagyobb kockázat, hogy azokat is meg akarják menteni, akik az eleve rossz működésük miatt kerültek nehéz helyzetbe. Példának azokat a légitársaságokat hozza, akik a fapadosok megjelenésével elkezdtek üzletileg bukdácsolni. „Ha a járványtól függetlenül is rosszul működött egy cég, nem érdemes arra, hogy az adófizetők pénzéből mentegessük.”
- Az ingatlanpiacnak nagyon jól ment az elmúlt években, emiatt a válság is erősen érinti. Zöldmezős beruházások nem fognak indulni, és nagy ütésre számíthatnak a kereskedelmi ingatlanok is. A nagy láncok nem fizetnek bérleti díjat, csak forgalomarányosan fizetnek, ez nagy kockázat az ingatlantulajdonosoknak és az őket finanszírozó bankoknak. „Kinél fog a forró krumpli ott maradni? Ebben fontos lehet a kormány harmonizáló szerepe.”
Megjelent a Forbes áprilisi száma – már online is olvasható a magazin!
Bod Péter Ákos: Két válságból már lehet tanulni, aki hármat akar megvárni, az ostoba
Vaktában mondott GDP-számokkal dolgoznak az elemzők, de nem csoda. Kéretik nem komolyan venni a negyedéves számokat.
Ez a két mondat szerepel Bod Péter Ákos egyik első diáján, a közgazdász szerint ezeknek a számoknak a jelentősége csupán annyi, hogy nagy visszaeséssel kell számolni. „Ezeknek az adatoknak túl nagy jelentősége most nincs – az üzleti döntéshozók ne nézzék kiguvadt szemmel, mert csak összekuszálja a nézeteiket.”
Bod Péter Ákos Jaksittyal ellentétben elsősorban a jövőre koncentrált előadásában. Szerinte a globális trendeket tekintve „amit a kormányok csinálnak, az az, amit csinálni lehet”. A monetáris politika nagyon sokat nem tud segíteni, a körülményeken tud valamennyire javítani. A magyar gazdaságpolitikai beavatkozás némileg megkésve ugyan, de illeszkedik a nemzetközi trendbe, egy kivétellel:
„A jövedelempolitikai intézkedések vagy még nem születtek meg vagy nem tették közzé, vagy elégtelennek minősülnek nagyon sokunk értelmezésében.”
Ezzel arra utalt, hogy a „magyaros kurzarbeit”, vagyis a bérköltségtámogatás (rövidített munkaidőben) rendszere körül még mindig rengeteg a kérdőjel, és az eddigi nyilatkozatok szerint csak annak a cégnek jár, ahol legfeljebb a rendelés fele esett ki. A teljesen leálló cégek nem kapnak ilyen jellegű támogatást.
Az utóbbi húsz évben jellemző alacsony inflációt tekintve úgy látja, nem lesz nagy változás, az árdrágító és az ellenható tényezők kiegyenlítik egymást. Az energiaárak természetesen sokat változtak az elmúlt évtized(ek)ben: az újonnan megjelenő energiatechnológiák ára különösebb (gazdaságpolitikai) támogatások nélkül is jelentősen csökkentek. „Ez persze nem vigasztalja az olyan országot, ahol jelentős összegeket raknak ebbe a fejlesztésbe.” Inflációs nyomás szerinte innen sem várható. Mostantól viszont nem lehet majd annyira összezsúfolva utaztatni embereket, állatokat és termékeket, mint az eddigi hónapokig – ezek mind megdrágítják a termelést, de ez egyben minőségi javulást is hoz majd, amit Bod nem tekint „inflációs ügynek”.
A vállalatvezetőknek azt tanácsolja, gondolják végig, hogy a termelési lánc, amiben részt vesznek, rendben van-e. Alternatív beszerzéseket kell keresni (pl. Kínától való függés csökkentésére).
„Ezt egyébként már a cunami annak idején tudatosította a termelőkben. Úgy látszik, egy válság nem elég, kettőből már lehet tanulni, aki hármat akar megvárni, az ostoba.”
Ennek vannak pozitív hozadékai is: sok tevékenység vissza (de legalábbis közelebb) kerül a magországokhoz, ez Kelet-Közép-Európának komoly lehetőséget is nyújtana, bár nem biztos, hogy ki tudjuk használni.
A munkaerő megtartásának fontosságát ő is hangsúlyozta, szerinte a munkaerő a legfontosabb termelési tényező. Nem a piaci pozíciókat kell megőrizni, hanem az embert, aki ezt a pozíciót meg tudja tölteni termelőképességgel.
Az európai együttműködés kapcsán Bod Péter Ákosnak nincsenek illúziói, minden adat arra utal, hogy világméretű szétszakadás történt. 70 ország vezetett be exporttilalmat az elmúlt hetekben, sok európai ország is teljesen egyértelműen nemzetközi szerződéseket sért ezzel: szerinte minél előbb le kell zárni ezt a kérdést, mert ha nem, az olyan kereskedelmi háborúzást indíthat el, ami csak megnehezíti a válságból való kilábalást – hasonló nézetei vannak a határlezárásokról is.
A home office kiváltság
Néhány további gondolat Bod Péter Ákos előadásából:
- Valószínű, hogy nagyon gyors konszolidáció megy majd végbe Magyarországon. Ezt lassíthatja az állami védelem: a védelemnyújtás általában sokba kerül (az adófizetőnek) és gyakran elhúzza, késlelteti a válságot.
- A likviditás fontos: aki erre eddig nem ügyelt, mostantól fog. Valószínű, hogy sok bedőlés, kényszerexit (cégeladás) lesz. Aki ügyesen mozog és el van látva likvid tőkével, talán már most is nézi a versenytársakat, hogy kiket tud majd felvásárolni.
- A távmunka lehetősége kiváltság: nem mindenkinek van meg a lehetősége arra, hogy home office-ban dolgozzon, csak a tehetősebbek tudnak nagyobb megrázkódtatás nélkül átállni az újfajta technológiákra (és benne is maradni). Ez óriási feszültséget okozhat a társadalomban. A leszakadók támogatása nem csupán etikai, hanem üzletpolitikai kérdés is. Különösen fontos ez a jelenség Magyarországon, ahol a V4-ekkel ellentétben az elmúlt években a gazdasági növekedésből nem részesedtek a szegényebb rétegek, a tehetősek viszont sokkal tehetősebbek lettek. „Azért hozom ide ezt hangsúlyosan, mert most vita van, hogy mit kell támogatni: a munkát vagy az embert? Ki van válságban, mi van válságban? Ha valóban igaz, hogy a termelőképességet kell megőrizni egy általunk nem ismert válság utánra, akkor ez a családokat, az embereket teszi elénk.”
- Vannak kormányok, amik nem bánják, hogy rendkívüli helyzetet jelenthetnek be és politikai haszonszerzésre használják fel a megszerzett többlethatalmat. Az is régi tapasztalat szerinte, hogy nagyon nehéz visszaadni a rendkívüli hatáskört. Ezek további kockázatokat hozhatnak magukkal.
- Más típusú lesz a munkaerőpiac, ezért is hangzott el sok közgazdász szájából, hogy az a három hónapos álláskeresési szabályozás, ami Magyarországon jelenleg van, alkalmatlan arra, hogy ezt a folyamatot megsegítse. Több időt, másfajta segítséget kell adni.
A harmadik előadó, Andorka Miklós leginkább a kormány által bejelentett támogatásokat (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés, kiemelt ágazatok megerősítése, vállalkozások finanszírozása, családok és nyugdíjasok védelme) vette sorra.
Borítókép: Jaksity György a Forbes 2018-as Legyél jobb! napján / Fotó: Fekete Csaba
