Bár az indokok nem teljeskörűen ismertek, de alighanem a reméltnél ellenségesebb hatósági reakciók miatt kilépett a Paypal, és a Mastercard, a Visa és a Stripe is kihátrálni látszik a Libra Szövetségből. Az biztos, hogy a projektnek sokkal komolyabb hatósági kontrollra kell felkészülnie, mint amit az internet világában eddig megszokhattunk. A Libra projekt bejelentéséig az USA szinte bármit elnézett az internetes társaságoknak, jelentős részben azért, mert az ország rendkívül erősen védi és támogatja a szabad információáramlást, de azért is, mert a legbefolyásosabb internetes vállalatok amerikaiak. Az információ szabad áramlásával szemben azonban a pénz áramlását az USA is szigorúan szeretné szabályozni és felügyelni. Erre azonban számítani kellett és lehetett is, és a Libra már csak azért is képes lehet megugrani az állami zöld jelzés megszerzéséhez szükséges akadályokat, mert az USA-nak is érdeke, hogy amerikai, a saját hatóságai által is felügyelt cégek lépjenek először a digitális pénzek globális piacára.
Néhány hónapja még új világpénzként ünnepelte, ma a nemzetközi sajtó egy része már temetné a Facebook által életre hívott és nevével fémjelzett, de a pénzügyi és IT szektor gigászait is maga mögött tudó Libra-projektet. A digitális pénz tervét a kezdetektől sok kérdés és félreértés övezte, a Paypal bejelentett kilépésével pedig alighanem megint ezek kerülnek előtérbe, holott a Libra jóval összeszedetettebben és átgondoltabban vágott bele terveibe, mint a Librával eleve tévesen azonosított kriptovalutát kibocsátó cégek ezrei.
A Facebook által alapított Libra Association (Libra Szövetség) kriptopénze, a Libra ügyes kombinációja a ma elérhető, korszerű fizetési megoldásoknak. Bár még sok részlet homályos, de szerintem kijelenthető, hogy a projekt jól átgondoltan épít a kriptopénzek erősségeire, és sikerülhet kiküszöbölnie azok gyenge pontjait mindenekelőtt a hétköznapi használhatóság területén. Digitális készpénzt ígér olcsón, egyszerűen.
Ezzel a húzással a világ pénzrendszerét is bedöntheti a Facebook
A Librát szerintem leginkább egy globális Festipay-rendszerként – a fesztiválokon és más rendezvényeken elterjedt készpénzmentes fizetési megoldásként – érdemes elképzelni. A felhasználó befizet a Libra Szövetségnek valamennyi pénzt, valamilyen devizában, és kap cserébe egy Libra-számlát rajta pénzzel, amit a Libra Szövetség ígérete szerint vásárlásra fordíthat a Librát elfogadó kasszáknál a világ bármely pontján. A felhasználók továbbá egymásnak is átadhatnak Librát pontosan úgy, ahogy készpénzt adunk át egymásnak, kézből kézbe, csak épp ez az átadás a kibertérben történik.
A Libra egészen konkrétan olyan digitális pénz lesz, amellyel lebonyolított tranzakciókat – fizetéseket és átutalásokat – egy speciális blokkláncon tartanak majd nyilván. A blokklánc életben tartását a Svájcban bejegyzett nonprofit szervezet, a Libra Szövetség koordinálja, amelynek a tervek szerint legalább 100 nagyvállalat lesz a tagja (többek közt a Mastercard, a PayPal a Stripe, a Visa, a Booking.com, az eBay, a Spotify, az Uber, a Vodafone, valamint a Facebook-leányvállalat Calibra jelezte a projekt bejelentésével egyidőben a részvételi szándékát). A tagok mindannyian nyilvántartják majd az összes Libra-tranzakciót, így biztosítva azok hitelességét, és ezáltal a Libra pénzrendszer működését. A Libra Szövetség minden tagja egyformán egyetlen szavazattal rendelkezik majd a szövetség és a Libra-rendszer működését érintő döntések során, azaz egyetlen tagnak sem – a Facebooknak sem – lesz különleges helyzete a szövetségben. A Libra fedezetét a világ nagy jegybankjai által kibocsátott devizák valamint amerikai állampapírok biztosítják majd, és a Libra Szövetség tagjai maguk is 10-10 millió dollárt befizetnek fedezetként taggá válásuk pillanatában. A Libra műszaki megoldásai egyelőre kísérleti fázisban vannak, működésének jogi keretei pedig csak javaslatok formájában léteznek, azaz a projekt minden eleme még módosulhat a 2020-ban tervezett tényleges elindulásáig.
A Libra ígéretei és ügyes megoldásai
- Digitális készpénz: a kriptopénzek legfontosabb hozadéka – ha félretesszük a megkönnyített illegális tranzakciókat – , hogy végre valóban megteremtették a készpénz digitális verziója. A fizikai világban a készpénz legnagyobb előnye a bankszámlapénzzel szemben, hogy nem igényelnek bonyolult adminisztrációt. Minden papírpénz és érme egyedi, és minden darabja azé, akinek épp a zsebében lapul. Az átadása – például a fizetés – egyszerű átadással történik. Ha átadtad, már nem a tiéd, és kész. A bankszámlapénzek esetében – mivel a számlapénznek nincs egyedi azonosítója – mind az egyenlegek nyilvántartása (kinek, mennyi pénze van), mind a tranzakciók vezetése (ki, kinek mennyit adott át), óriási, sokszorosan túlbiztosított adminisztrációt igényel, amit a talán minden más iparágnál szigorúbban szabályozott és ellenőrzött bankrendszer biztosít. (A kriptopénzek energiazabáló működését ezért nem is a Visa vagy a Mastercard energiahatékony tranzakció-kezeléséhez, hanem a globális bankrendszer teljes energiaigényéhez érdemes hasonlítani.) A Libra – mint szinte minden más kriptopénz – azt ígéri, hogy ugyanazt az egyszerűséget biztosítja majd a kibertérben, amit a készpénzhasználat során megszoktunk: minden egysége önálló azonosítóval rendelkezik, ezért nincs szükség bankokra az egyenlegek és tranzakciók adminisztráláshoz, a pénzegységeket egyszerűen csak átadjuk valakinek, és attól a pillanattól kezdve az az övé.
- Rugalmas kínálat: korábbi cikkemben írtam, hogy a Bitcoin legnagyobb (és a műszaki problémákkal szemben egyelőre megoldhatatlannak tűnő) gyengéje az, hogy fix a Bitcoin-kínálat mennyisége, azaz a kereslet-kínálat kizárólag csak árfolyamváltozáson keresztül tud kiegyenlítődni, ezért az árfolyama mindig brutálisan volatilis, a Bitcoin pedig pénzként használhatatlan lesz. (A Bitcoin-közösség tudomásom szerint erre egyelőre nem igazán keresi a megoldást, pedig nagy szükség lenne rá.) A Libra kínálata ugyanakkor tökéletesen igazodni tud a keresletéhez, ezért van esély rá, hogy stabil árfolyama legyen. Librát ugyanis bár végtelen mennyiségben lehet kibocsátani, de csak már létező jegybanki pénzért cserébe. Új Libra csak meglévő dollár, euró, jüan vagy más pénzek kvázi bevonásával, forgalmon kívülre helyezésével, a Libra Szövetségnek történő átadással keletkezhet. Libra visszaváltásával pedig visszakerül a dollár vagy euró a tulajdonosához, megszűnik viszont a visszaváltott Libra. Azaz ha a világnak több Librára lesz szüksége, akkor majd Librára váltja a dollárját, és ezzel növeli a Libra-mennyiséget a piacon, ha pedig kevesebbre, akkor visszaveszi majd a dollárját, ezzel pedig csökkenti a piacon lévő Libra mennyiségét. A Libra árfolyama pedig közben viszonylag stabil maradhat.
- Gyors, olcsó blokklánc: Bár a Libra-egyenlegek és tranzakciók blokkláncszerűen felépített adatbázisban lesznek vezetve, és a Libra-blokkláncnak nem egy, hanem számos – a tervek szerint legalább 100 – üzembentartója lesz, a Libra mögötti adminisztráció mégis sokkal közelebb áll egy központosított adattárolási megoldáshoz, mint a közösségi fenntartású, decentralizált blokkláncokhoz. A Libra-blokkláncot ugyanis csak a Libra Szövetség tagvállalatai vezethetik, oda pedig csak kiválasztott vállalatok kerülhetnek be. Ennek – valamint műszaki megoldásainak is – köszönhetően a Libra-blokklánc lényegében egy a Libra Szövetség által működtetett adatbázis lesz, ami elvileg lényegesen energiahatékonyabb, gyorsabb és olcsóbb lehet majd, mint a valóban decentralizált, a felhasználói közösségek által életben tartott és ezért rendkívül nehézkes kontroll-mechanizmusokat alkalmazó blokkláncok.
- Globális használhatóság: A Libra Szövetség állítása, hogy meg fogják oldani, hogy a Librát globálisan rengeteg helyen elfogadják webshopokban és a sarki közértben is. Mivel a Libra Szövetség tagja a Visa, a Mastercard, a Stripe, azaz globális fizetési megoldás szolgáltatók is, ezért ez hihető állításnak tűnik. Ha a projekt nem áll le, akkor szerintem hamarosan bankok is tagjai lesznek, és még hihetőbb lesz ez az állítás.
- Adatbiztonság, felhasználói adatok titkossága, pénzmosás elleni szabályoknak való megfelelés: Mindezek szintén nem új és nem megoldhatatlan feladatok a Visa, a Mastercard és a többi résztvevő számára, ezért várhatóan nem lesz megoldhatatlan a Libra Szövetség számára sem. (Vagy esetleg a gyenge pontjai ugyanúgy kihasználhatók lesznek a visszaélésekre, mint a mai fizetési rendszerek esetében.) Támadások az adatbiztonság és bizalmas információkezelés kapcsán nem is igazán a Librát érték, hanem a Libra Szövetséget életre keltő alapítót, a Facebookot. Azt a Facebookot, amely ugyan nem juthat majd hozzá a Libra-blokklánc titkosított adataihoz, de amely saját pénzügyi szolgáltatásokat tervez a Librára építeni, például pénztárcát, fizetési megoldásokat, később esetleg kölcsönöket is. És amely Facebook az elmúlt években kétségtelenül rendkívül pimasz, időnként hanyag, időnként pedig törvénytelen módon bánt a rá bízott felhasználói adatokkal. A Librára épülő saját pénzügyi szolgáltatásai – a Calibra – révén pedig várhatóan még több és még érzékenyebb információ kerül majd hozzá a felhasználóiról.
- Pénzkibocsátás: Ahogy a rugalmas kínálatnál írtam, a Libra nem teremt addicionális új pénzt, ezért valójában nem versenyez pénzkibocsátásban a jegybankokkal. Librát – a jelenlegi elképzelések szerint – jegybankok által kibocsátott pénzért lehet majd vásárolni, és bár a Libra Szövetségtől történő Libra-vásárlás új Librákat teremt, de a Libra-vásárlás ugyanakkor kivonja a forgalomból a Libra Szövetségnek átadott jegybanki pénzt, dollárt, eurót, jüant vagy mást, így végeredményképpen Libra-kibocsátással nem nő a világban a forgalomban lévő pénz mennyisége vagy értéke. Az egy izgalmas kérdés, hogy a Librára épülhet-e majd később Libra-hitelnyújtáson keresztül valódi pénzteremtésre képes Libra-bankrendszer…. Ahogy az pedig szintén lényeges szabályozói kérdés lesz, hogy a Libra Szövetség bankszámláin vagy letéti számláin tartósan parkoló dollár, euró, jüan és más pénzek szolgálhatnak-e alapként klasszikus kereskedelmi banki pénzteremtéshez…
Van erre szükségünk nekünk?
Számomra a fő kérdés nem a fenti ígéretek megvalósíthatósága vagy betartása, hanem az, hogy van-e szükség ilyen rendszerre, tud-e olcsóbb, hatékonyabb, jobban használható lenni, mint a már létező fizetési megoldások. A paypass-os bankkártyákkal könnyű és gyors a fizetés, a mobilfizetési megoldásokkal szintúgy az, a költségeket pedig a verseny és a technológia a jelenlegi rendszerek esetében is nyomja lefelé. Ugyanakkor ez az a kérdés, amit nem nekem kell megválaszolnom, mert ezt majd megválaszolja a piac. Ha a Facebook és társai megtalálják hozzá az üzleti modellt, akkor lesz létjogosultsága, ha nem, akkor pedig majd bezárják a projektet.
Jó, de kié az a sok bitcoin vagyon?
Mit szólnak hozzá a hatóságok?
A szabályozó hatóságokat sem az üzleti használhatóság vagy a technikai megvalósíthatóság izgatja igazán, hanem a törvényesség és a szabályozói felügyelet kérdései. Az eddigi jegybankári és törvényhozói támadások viszont szerintem leginkább a Libra-projekttel kapcsolatos ismeretek hiányáról tanúskodnak. A leghangosabbak – legalábbis a sajtóvisszhang alapján – , az amerikai és a japán jegybank olyan kérdéseket neveztek meg, amelyeket a Libra-projekt már első bemutatkozó dokumentumában maga is igyekezett tisztázni. Ilyen az adatbiztonság, a felhasználói adatok titkossága, a pénzmosás elleni intézkedések, a Libra-árfolyam stabilitása, a Libra mögötti pénzügyi eszközök biztonsága, a széles értelemben vett törvényi megfelelés. Nem állítom, hogy minden kérdésre jó, meggyőző vagy végleges választ tudtak adni, de azt igen, hogy készültek mindre. Szerintem a törvény őrei és a jegybankok is – akár az USA-ban, akár Európában, akár Ázsiában – hamarosan be fogják látni, hogy a Libra-projekt, ha akar, akkor meg tud felelni a jelenlegi törvényeknek. Az viszont valószínűleg továbbra is jogos aggodalommal töltheti majd el őket, hogy mi történik akkor, ha nem akar megfelelni. Ennek a kérdésnek ugyanis a kriptopénzek és így a Libra esetében is van egy nagyon izgalmas oldala: az internet határnélkülisége.
Az internet és a szuverén államok feszültsége
A feszültség, amit a Libra minden más kriptopénz-projektnél látványosabban hoz a felszínre ugyanis valójában az internet és a szuverén államok feszültsége. Az internetes társaságok a világról határok nélkül gondolkodnak, mert az internet határok nélküli. A törvényhozók és szabályozó hatóságok azonban a világot határokkal képzelik el, mert ténylegesen határokkal körülhatárolt országok képviselői és hivatalnokai.
Ez van akkora találmány, mint a kerék – portré a blokklánc-veterán Trón Viktorról
Az, hogy az internet határok nélküli természetesen ma már nem teljesen igaz. Kína, Oroszország, és más, zárt közösséget építő államok masszív határt építenek maguknak az interneten is. Ráadásul, ha elfogadjuk, hogy a világ működését meghatározó szabályokat szuverén államok alkotják (akár csak maguk számára, akár nemzetközi egyezmények révén nemzetközi közösségek számára is), akkor valójában Kína és Oroszország gyakorlata a természetes, és az internet határnélkülisége a “szabálytalan”, a szuverenitásba beleavatkozó. Én személy szerint messzemenőkig támogatom az internet határnélküliségét, de az ebből fakadó feszültségek kezelését egyelőre én is szuverén államok törvényeinek a 21. századhoz igazítása révén tudom elképzelni.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Libra projekt bejelentéséig az USA elnézett szinte bármit az internetes társaságoknak. Tette ezt egyrészt azért, mert az internet a szabad információáramlásról szól, és az USA-ban rendkívül erős a szabad információáramlás védelme, de azért is, mert a legbefolyásosabb internetes vállalatok (egyelőre) amerikaiak. Európa óvatosabban, és nem kevés félelemmel tekintett eddig is az internetre, Kína és Oroszország pedig kifejezetten ellenségesen.
Az információ szabad áramlásával szemben azonban a pénz áramlását az USA is rendkívül szigorúan szabályozza és felügyeli. A Libra projekt az amerikai törvényhozók és hatóságok szemében (első ránézésre) ezt a szigorú szabályozást és felügyeletet veszélyezteti. A Libra projekt a szuverén állami akarat érvényesíthetőségét kérdőjelezi meg egy olyan területen, a pénzforgalomban, ahol egyelőre egyetlen állam sem szeretne lemondani erről a jogáról.
Az USA-ban zöld lámpát kaphat
A Libra Szövetség résztvevői közül azonban sokan – mint a Visa, a Mastercard, a Stripe – már ma is a pénzügyi rendszer szigorúan ellenőrzött szereplői, és a projekt vezetői azt állítják, addig nem indul el a Libra, amíg nem kap zöld lámpát minden érintett hatóságtól. A megérzésem az, hogy a Libra képes lesz megfelelni a szabályoknak az USA-ban, és megkapja a zöld lámpát – bár az biztos, hogy a Paypal kilépése és a kilépés több meghatározó szereplő általi lebegtetése rontja az esélyeit. Sőt, az sem lehet kizárni, hogy egyfajta öngerjesztő folyamatként a szövetség szétesik, vagy a túl sok kilépés megtépázza annyira a projekt hírét, hogy nem lesz érdemes a tervek szerinti időzítéssel folytatni azt. De mellettük szól, hogy ez is egy amerikai bázisú projekt (bár a Libra Szövetség svájci bejegyzésű), az USA pedig alighanem jobban jár, ha amerikai vállalatok lépnek előre nagyot elsőként ezen a téren is, különösen egy olyan pillanatban, amikor a világ épp megpróbál kibújni a dollár öleléséből. Európa, Kína és Oroszország döntését pedig majd meglátjuk, azokra egyelőre nem mernék fogadni…
Gajdics Attila,
a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
Kép: Glen Carrie // Unsplash
