Saját PC-t építeni sokáig viszonylag gazdaságos megoldásnak számított a piacon, két éve azonban úgy elszállt az egyik fontos komponens ára, hogy sok vásárló lehetetlen helyzetbe került. Az árak mostanra konszolidálódtak, a robbanás okozta károk azonban még mindig érezhetők. Az akár 100 százalékot meghaladó áremelkedések mögött a kriptovaluták előretörése állt.
Az előre összeszerelt számítógépek piaca viszonylag nagy, de nem véletlen, hogy az IBM PC szabványnak megfelelő alkatrészekből sokan saját maguk építenek konfigurációt. Az így vásárolt komponensek külön-külön sokszor olcsóbban jönnek ki, no meg a választék elég nagy ahhoz, hogy mindenki saját szája íze (és pénztárcája vastagsága) szerint építsen magának gépet.
A két legdrágább komponens mindig a processzor és a videokártya. Utóbbi főleg akkor kerül sokba, ha az ember játszani szeretne, mert a valósidejű 3D-s képmegjelenítés még mindig az egyik legerőforrásigényesebb feladat, ami elé számítógépet állíthatunk.
Persze nehéz megmondani, mennyiért érdemes PC-t építeni, de általános szabály, hogy azon processzorok ára, amiket egy átlagfelhasználó otthon még kihasznál, 30 és 100 ezer forint között mozog, videokártyák esetében pedig 60 és 250 ezer forint közötti összeget kell elköltenünk, amennyiben fejest szeretnénk ugrani a legújabb játékok világába – minél drágább és erősebb kártyát veszünk, annál jobban futnak majd ezek a programok (magasabb felbontás, gyakoribb és stabilabb képfrissítés, különleges effektek, esetleg valósidejű sugárkövetés).
Mindegy volt, mi mennyibe kerül
Videokártyák terén alapvetően belépőszintű, középkategóriás és csúcskategóriás modelleket szokás megkülönböztetni. Így van ez a komponensek első generációjának megjelenése, azaz a kilencvenesévek második fele óta, és így is volt 2017-ig, amikor is hirtelen megváltozott valami: a középkategória egyszerűen eltűnt, pontosabban árat cserélt a korábbi csúcskategóriával, a belépőszint pedig az addigi 60 ezerről jócskán felment 80-100 ezerre.
(Persze voltak olcsóbb megoldások a piacon, de ezek jórészt előző termékgenerációkhoz tartoztak, amiket a videochip-gyártók néhány évente szeretnek teljesen lecserélni.)
A két legismertebb kriptovaluta a Bitcoin és az ethereum – Kép: Thought Catalog // Unsplash
A hirtelen áremelkedést furcsamód gyors készletkisöprés követte, pedig ilyen esetben nem ez az általános reakció az iparágban – a magyarázat nem a vásárlók hirtelen meggazdagodása, hanem a kriptovaluták előretörése, melyek nemcsak megvásárolhatók, de ki is termelhetők.
A kriptovaluták alapja a blokklánc: egy számsorba tömörített adatbázis, amiben minden változás lekövethető, és ami le is generálható, ha képesek vagyunk párhuzamosan nagyon sok számítást elvégezni. Erre a processzorok nem célszerűek, a videokártyák viszont igen – innen a bányászat, ami az alapvetően 3D-s képmegjelenítésre tervezett videokártyák párhuzamos számítási kapacitásának pénztermelésre való felhasználását takarja.
Minél több videokártya dolgozik ezeken a számításokon, annál több pénzt lehet előállítani, ami a globális piacon igencsak hullámzó kriptovaluták esetén a semmitől a több tízezer dolláros árfolyamig terjedő, igen széles skálán határozza meg a virtuális fityingek értékét.
A kriptovalutákra külön iparág épült, megjelentek az initial coin offering, röviden ICO startupok, amik sokszor szürreális dolgokat ígértek a felhasználók digitális zsetonjai fejében. A nagy ígéretek mögött persze sokszor a hirtelen pénzszerzés ígérete állt, így hamar elterjedt, hogy az ICO-k többsége csalás, nem érdemes beléjük fektetni, ráadásul a Wall Street-i nagykutyák sem voltak oda a teljesen ellenőrizhetetlen árfolyamingású kriptovalutákért.
Virtuális pénzért vehető egészség – ezt hozná az Etheal
Amíg viszont tartott az őrület, addig megérte befektetni a bányászatba, és úgynevezett bányászfarmot létesíteni: ezekben sokszor több száz videokártya teljesít szolgálatot egyszerre, és nem csupán lelkes amatőrök üzemeltetik őket, hanem komplett cégek alapultak erre a célra, amik néha egyenesen a gyártóktól vásárolják a hardvereket, netán saját komponenseket gyártatnak maguknak (sőt, külföldön állami projektekre is van példa).
A villanyszámlát is ki kell termelni
Ahhoz, hogy valaki saját farmot alapítson, sok-sok videokártya és erős villanyóra kell, hiszen az amúgy százezrekbe kerülő eszközök fogyasztása sem elhanyagolható tényező. Igen ám, de 2017-ben és 2018-ban még nagyon jól lehetett keresni a bányászattal: egy hatékony farmer nemcsak a villanyszámlát térítette meg, de sokezer dollár értékű kriptovalutákat (elsősorban Bitcoint és ethereumot) szerezhetett, ezzel hatékony vállalkozást építve ki.
A bányászat világszerte népszerű kereseti forma lett, ami magával vonta a videokártyák utáni kereslet megugrását. Hirtelen mindenki videokártyát szeretett volna venni, az ár pedig egyre kevésbé számított. Az árak meredeken emelkedni kezdtek, ezzel egyenes arányban pedig készlethiány is fellépett, hiszen a keresletet nem tudta kiszolgálni a két fő chipgyártó Nvidia és AMD.
Egy kis méretű Nvidia chipsettel felszerelt ASUS videokártyra – Kép: Reina Kousaka // Unsplash
Persze azért nem kell sajnálni a két óriáscéget, náluk ugyanis már 2016-ban megindult a váratlan emelkedés. Az Nvidia 2017-es üzleti évének első negyedéves árbevétele 1,3 milliárd dollár volt, ebből 687 millió dollárt adtak ki a játékosoknak tervezett videokártyák (az Nvidia adatközpontokkal, automatizálással és ipari vizualizációval is foglalkozik, a teljes 2017-es árbevétel – mely esztendő egyébként a cég 2018-as, naptárhoz mérve csúsztatott üzleti éveként jelenik meg a kimutatásokban – meghaladta a 9,7 milliárd dollárt).
A negyedik negyedéves árbevétel már 2,17 milliárd dollár volt, amiből 1,34 milliárdot tettek ki a gamer hardverek – többet, mint a teljes első negyedéves árbevétel összesen, a növekedés pedig a 2018-as üzleti évben is csak tovább folytatódott. 2019 első üzleti negyedéve volt a legdurvább (naptár szerint ez 2018. április 29-én zárult): ekkor 3,2 milliárdos árbevétele volt a cégnek. Majd jött az év vége (naptár szerint 2019. január 29.), vele pedig a nagy reccs: a harmadik negyedévben 1,76 milliárdot hozó gamer videokártyák árbevétele az utolsó negyedre már egymilliárd dollár alá esett –
a 2,2 milliárdos teljes árbevétel 24 százalékos zuhanást jelent az egy évvel korábbi számokhoz képest.
A kriptoőrület csúcsán az Nvidia fokozta a gyártókapacitását, hogy ki tudja szolgálni az igényeket. Előfordult, hogy a gyártó régiós raktára is kongott az ürességtől, a kereskedők maréknyi videokártya felett marakodtak, csak hogy legyen egy-egy darab mutatóban az üzletekben is. Mindeközben az AMD szekerét is megtolta a kriptoőrület, ennél a gyártónál azonban a Ryzen processzorcsalád bemutatkozása és sikere alapvetően nagyobb tolóerőnek bizonyult.
Az Nvidia kurrens csúcskártyája a GeForce TITAN RTX, ára 2490 dollár – Kép: Nvidia
Érdekesség, hogy bár technológiai okokból kifolyólag az AMD-videokártyák az Nvidia termékeinél általában hatékonyabb bányászszerszámnak bizonyulnak, mégis utóbbi lett a befutó, két okból.
Egyrészt mert a legfelső árkategóriában csak az Nvidia termékei rúgtak labdába (az AMD egyszerűen nem rendelkezett ilyennel), másrészt pedig mert, bár elsőnek az AMD kártyái fogytak el, a gyártó képtelen volt elég gyorsan fokozni a termelési kapacitást, szemben az Nvidiával, ami így végül behozhatatlan előnyre tett szert. Persze az sem mindig szerencsés, ha a pillanatnyi fellángolásoknak rendeljük alá az előállítást:
bár 2018 kiemelkedően jó év volt az Nvidiánál, a cég jelenleg nem tud mit kezdeni a sok nyakán maradt kártyával, és a profit is közel a felére zuhant 12 hónap alatt.
Bizalomvesztés és a Wall Street hatása
Mi történt? Az ICO-kba vetett hirtelen bizalom, valamint az új startupboomot övező hurráoptimizmus megtört, a befektetők visszább vettek a tempóból, ennek eredményeként pedig a kriptovaluták népszerűsége is zuhanni kezdett, ideértve az árfolyamokat.
Habencius István kriptoszakértő szerint ennek háttere még a szcéna résztvevői számára sem egyértelmű, egyesek a kriptolufi kidurranását, mások a Wall Street szándékos negatív befolyását látják a jelenség mögött, de olyan véleményeket is hallani, melyek szerint ez a buzzt követő lassulás természetes folyamatának eredménye – Habencius szerint mindezek együttes hatása lehet a jelenség oka.
Akármi álljon is a háttérben viszont, tény: a videokártyaárak viszonylag gyorsan konszolidálódtak, a játékosok, de nem a cégek legnagyobb örömére.
Szóval ilyen egy profi kriptovaluta-farm
A bányászláz ugyanis a magyar piacot is érintette: Hagymási Balázs, az Ipon Computer marketing vezetője is megerősítette azt a bizarr történetet, hogy egyszer egy 350 videokártyás rendelést is teljesítettek az egyik budapesti üzletben – a vevők egyszerre vitték el a kártyákat. „Annyi hely maradt az autóban, hogy be tudjanak ülni” – mondta Balázs, aki szerint az Ipon nem emelt árat a kártyákon, mert így is durván megugrott a forgalmuk: az Ipon Computer Kft. árbevétele 2017-ben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami majd’ 3 milliárddal több a 2016-os árbevételnél.
„A bányászat leáldozásával másfélmilliárd forint esett ki nekünk tavaly a forgalmunkból.”
Ha valaki szeretett volna játék-PC-t építeni, ebben a közegben egyszerűen nem tudott, ez pedig vásárlói felháborodáshoz vezetett. A kártyák ára néha százszázalékkal haladta meg a megjelenési árakat – ezzel képtelenség volt felvenni a versenyt.
A robbanás utóhatása még érezhető
Mostanra visszacsúsztak az árak, így ha valaki szeretne, építhet rendes PC-t magának, de a példa jól mutatja, mennyire könnyű befolyásolni a konzumer hardverpiacot. Hogy mást ne mondjak, a komponensgyártók is igyekezték meglovagolni a trendeket: olyan alaplapok jelentek meg a piacon, amikbe tucatszám lehetett videokártyákat pakolni (egy PC-be általában egy kártya kell, még a legelvetemültebb gamerek is megállnak négynél).
Az én vízióm a blokkláncra tíz év múlva az, hogy mindenki használja, de senki sem tud róla
A dolog úgy áll, hogy a kriptovalutamánia lecsengett, akkora őrület pedig, mint két éve, már nem várható. Ugyanakkor a bányászat hatásait még most is nyögjük, a használtpiacot elárasztották az egykor bányászatra használt kártyák, amikről ráadásul a kereskedők és a gyártók is igyekeznek azt kommunikálni, hogy túl lettek hajtva, így nem jó ötlet megvásárolni őket. Ennek azonban nincs technikai alapja, egy ilyen komponenst pont hogy arra terveznek, hogy izzon, miközben játékokat futtat – viszont ha a használtpiac telítődik, az is ront az új készletek eladhatóságának esélyein.
A videokártya-piacnak még évekbe telik, mire túlteszi magát a kriptopénz okozta robbanáson.
Főoldali kép: Icons8 team // Unsplash
