A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Az én vízióm a blokkláncra tíz év múlva az, hogy mindenki használja, de senki sem tud róla

Manapság úton-útfélen kriptovalutákba és blokkláncokba botlik az ember, ezek jelentése azonban sokak számára nem egyértelmű. A helyzetet bonyolítják az olyan projektek, amik újabb változót dobnak az egyenletbe.

Mert mi van, ha ezt a rejtélyes és sokszor félreértett (és még többször félremagyarázott) technológiát egy minőségi munkán alapuló modell felállítására használjuk? Erről tartott rövid előadást a Colony.io mögött álló Aron Fischer matematikus és szoftverfejlesztő a budapesti HR Festen.

Mielőtt összeülünk, Aron váratlanul így szól: „kicsit beszélek magyarul”.

Édesapja magyar, tőle tanulta a nyelvet, és bár szerinte „lassan” beszéli, kiejtése pazar. Ilyen alapozással szinte bármiről könnyű beszélgetni, még egy olyan bonyolult témáról is, mint a blokklánc, ami afféle buzzword lett a gyorsan meggazdagodni vágyó tech-startupok körében. A 2015-ben, New Yorkban doktorált Aront a technológia hátterében meghúzódó bonyolult matematika vonzotta a területre, jelenleg Hollandiában él, a Colonyn túl pedig az Ethereum alapítványnak is dolgozik.

Szóval, ha van ember, aki rálát erre a folyton változó területre, akkor az ő, igaz, Aron álmai meghaladják a szokásos kriptopénzgyűjtő akciók célkitűzéseit.

Mindent megreformálunk!

„Helyes, ne is bízzanak bennük!” – csattan fel Aron, mikor azt mondom, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak az Initial Coin Offeringre épülő startupokban, röviden ICO-kban. Teszi ezt annak ellenére, a Colony is ilyen cég, mi több, a világmegváltást ígérő alkategória eddigi talán legambiciózusabb példánya:

egy teljesen új szervezeti modell kiépítésére nyújt lehetőséget, forradalmasítva így, nos, tulajdonképpen mindent, ami hálózatokra bontható.

Ez jelenthet cégfelépítést, üzletmodellt, politikai rendszert, még a nagyi könyvklubját is; a lényeg, hogy legyen struktúra, ami felett a rétegezhető, testre szabható modell átveszi az irányítást. Az így létrejött, ún. kolóniák egytől-egyig Ethereum-blokkláncokon nyugvó okosszerződésekkel (smart contract) operálnak, melyek adatai visszafelé nem módosíthatók, azaz amit egyszer két fél megkötött, azt semmilyen külső szereplő nem vonhatja kétségbe.

„Lehet, hogy lesz egy tiszt a rendszerben, aki azt mondja, hogy az ingatlanod mától az elnök unokatestvérének tulajdona, de azt nem mondhatja, hogy mindig is az volt, mert ott van a blokkláncban az igazság”

– magyarázza Aron, közelebb hozva az okosszerződés mibenlétét a kis magyar valósághoz.

Akármire leszerződhetsz

A kolónia szereplőit blokklánc köti össze, ez gyakorlatilag ellehetetleníti a csalást. Marad az okosszerződésben lefektetett feltétel, ami vagy teljesül, vagy nem, a felek pedig ennek megfelelően cserélnek pénzt, csokit, buksisimit, akármit –

bizony, az okosszerződés nem feltétlenül a bevételszerzésről szól, bár a kriptovaluták miatt ez az aspektus kerül leginkább előtérbe.

A Colonyval olyan struktúrát építhetünk, amilyet csak szeretnénk, a szerződések és azok teljesülése pedig értékeli a résztvevőket, akik egy üzleti példával élve egyre tapasztaltabb munkaerővé vagy céggé válhatnak. A kolónia tagjai az értékelésüknek megfelelően kisebb vagy nagyobb mértékben szólhatnak bele az adott projektbe, de mindenkinek van hangja, amit akár szavazással is hallathat. A platform skálázható, alapvetően diktatúrát is lehet építeni vele, Aron szerint azonban nem erre találták ki.

„A Colony nagyon szereti a hatalom megosztását”

– magyarázza. Egy kolóniamodellű projektben megszűnhet a klasszikus főnök-beosztott viszony, a legügyesebbnek ítélt szakemberek a kisebb befolyással rendelkező dolgozókkal együtt dönthetnek egy feladat megoldásáról.

Kolóniák királynője

Az ICO-k többsége úgy generál bevételt, hogy kibocsát egy kriptovalutáért kapható tokent, ennek megvásárlói pedig élhetnek a cég nyújtotta lehetőségekkel. A Colony.io esetében azonban bonyolítja a képletet, hogy

a különböző, szabadon létrehozható kolóniák saját tokent is kiállíthatnak, ami felett a protokollt kifejlesztő startup semmilyen kontrollal nem bír.

Kérdés, hogy akkor mi hoz pénzt a cégnek – a válasz a Colony.io által vezérelt „meta-kolóniában” rejlik: ez alá tartozik a teljes fejlesztési apparátus, saját tokennel rendelkezik, a protokoll frissítéseit és kiegészítéseit pedig már nem ingyen bocsátja a kolóniák rendelkezésére, hanem bizony jó pénzért.

A működéshez elengedhetetlen lesz a tokenek árúba bocsátása, de Aron fontosnak tartja, hogy csak akkor keressenek pénzt, mikor már van is valamijük. A Colony már túl van két zárt bétateszten, és bár szeretnének idén elstartolni, lehet, ez csak jövőre jön össze.

Mivel eddig nem adtak ki tokent, felesleges kapkodni, főleg, hogy a Colony.io-t egy angyalbefektető fizeti. „Egyetlen fickó pénzelte az egész projektet, azt hiszem, Adamnek hívják” – mondja Aron, majd mikor visszakérdezek, hogy miért nem ismeri a befektetőjüket, nevetve rávágja, hogy ő kutató, nem érdekli az üzlet, bár „Adam biztos nagyon rendes pasas”.

Szokatlan álláspont, nem vitás, Aront azonban szemmel láthatóan jobban izgatja a blokklánccal kapcsolatos félreértések tisztázása. Már az előadásán is mutat egy The Economist-címlapot, amin a kriptovalutát mint „bizalomgépet” aposztrofálják, a beszélgetés során pedig ismét szóba kerül az újság.

„Megértem, hogy egy ilyen lapnak nehéz feldolgoznia a blokkláncot, de mindig rámondanak valamit. Most pénzgyár. Most bizalomgép. Most ez, most az.”

Pedig a technológia nem mérhető címszavakban; különösen nem egy olyan embernek, aki több mint egy óra beszélgetés után is lelkesen mesél a blokklánccal építhető jövőről, arról a teljesen szabad és biztonságos internetről, amit nem befolyásolnak nemzetek, és ami nem is száz évre van, hanem pár szempillantás alatt elérhető lesz.

Nem lesz főnök, hogy megvédjen

Biztos sokan örülnének, ha többé nem lenne főnökük, de a Colony ambiciózus vállalása több fronton is elcsúszhat. Bár valóban implementálható már meglévő rendszerekbe, a koloniális berendezkedés szaktudást igényel, és messze van még, hogy különösebb előképzettség nélkül is működésre bírhassuk.

A kriptoközösség relatíve kevés embert számlál, a kitörés receptjét pedig még nem találta fel senki.

A Colony Ethereum-alapú, következésképpen Etherre van szükség ahhoz, hogy a befektetők pénzt pumpáljanak bele. „A blokklánc-világban mindig ugyanazokba az emberekbe szaladsz bele, ők mennek el minden bemutatóra és konferenciára” – mondja Aron. „Az én vízióm a blokkláncra tíz év múlva az, hogy mindenki használja, de senki sem tud róla” – teszi hozzá, avagy a Colony, és úgy általában a világmegváltó ICO-k híján vannak a hozzáférhető infrastruktúrának, ez pedig még az optimista hangok szerint sem változik egyhamar.

Okoscégeké a jövő?

Bár a Colony által vizionált jövő messze van, a cég elképzelése több területen is vonzó lehet. A HR Festen elsősorban azért érdekes egy ilyen protokoll, mert könnyebbé teheti a szakmai értékeléseket, egy cégvezető számára pedig jórészt az vonzó, „hogy ezzel a technológiával a számlázás, a kifizetés és a munkavégzés ugyanazon az egy kódon keresztül működik”.

Mi tagadás, egy startup akkor startup, ha rétegezhető, ez pedig a Colonyra maximálisan igaz.

A jelenleg cirka harminc emberrel dolgozó projekt társalapítója, Jack du Rose felel az üzleti döntésekért, mivel azonban kolóniát bárki építhet magának, ezért a céges felhasználókon túl nehéz megmondani, kik válnak majd fizető ügyféllé. A protokoll persze már most is számtalan módon felhasználható, az egyik bétateszt során például egy blogger épített magának átlátható közösséget a segítségével.

Egy ilyen absztrakt rendszer esetében viszont még a sokoldalúság is akadályozó tényező lehet, mert nehéz summázni, miről van szó valójában. Vagy ahogy Aron mondja:

„Gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a Colony, erre pedig meglepően nehéz válaszolni. Annak megfelelően szoktam eltérő választ adni, hogy kikkel beszélek, és őket mi érdekli.”

Fotók: Sebestyén László

Közreműködött: Habencius István

 

“Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél,még mindig van legalább egy.”