Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Jön az unió mesterterve: nem lehetetlen, de nagyon kell sietni

Szén-dioxid vámmal és gyorsított tempójú zöld átalakulással erősítenék meg az Európai Uniót.

Szerdán mutatja be az Európai Bizottság a tagállamoknak a Fit for 55 névre hallgató mestertervét, ami konkrét cselekvésre kötelezné a közösség tagállamait, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat az 1990-es értékhez képest – írja a Reuters.

A terv ugyan hosszú tárgyalásra vár majd az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben is, de a lépés világos:

Európa vezető szerepre törekszik az üvegházhatás mérséklésében, a gazdasága átalakításában.

A terv uniós és tagországi szinten kíván új szabályozási környezetet teremteni, vagyis hogy törvények és rendeletek kötelezzék a gazdaságot a kibocsátás csökkentésére. Sokkal nagyobb konkrétumok várhatók tehát, mint ami ez elmúlt két évtizedben történt, mikor főleg irányelveket és folyamatosan kitolt céldátumokat fogalmaztak meg, általános kibocsátáscsökkentési célokkal.

Volt javulás, de több kell

Bár az EU már 24 százalékkal csökkentette CO2-kibocsátását 1990-hez képest, ez nem feltétlen a klímacélok elérésére tett konkrét intézkedéseknek, hanem egy általánosabb ipari modernációnak is köszönhető. Például a szénerőművek fokozatos kivezetése nem pusztán egybecseng a klímacélokkal, hanem váltás a sokkal hatékonyabb energiatermelés felé.

Azonban míg ezt 24 százalékos csökkentést bő három évtized alatt érte el a közösség, a hátralévő 21 százalékot mindössze kilenc év alatt kívánja elérni, tehát a változás sokkal érzékelhetőbb lesz.

Összesen egy tucatnyi szakpolitikai területen fogalmaz meg javaslatokat a terv, de ezek igazából négy fő kérdésre fókuszálnak:

energiatermelés, ipar, közlekedés és az épületek fűtése.

Míg a villamosenergia-termelésben vannak felmutatható eredmények, a többi területen kevésbé. A közlekedés például a közösség CO2-kibocsátásának negyedéért felelős, és növekszik is a forgalomba került járművek nagy száma miatt. A lakások fűtése a kibocsátás harmadáért felelős, a hőt pedig a lakásokban továbbra is gázzal vagy más fosszilis energiahordozóval állítják elő a háztartások.

A várható módosítások arra fogják ösztönözni a lakosságot, a vállalkozásokat és a kormányokat, hogy zöldebb megoldásokat válasszanak a szennyezők helyett.

A jelentésből kiszivárogtak egyes konkrétumok is:

  • komolyabban adóztatnák a légijárművek üzemanyagát, illetve adókedvezményt biztosítanának a kedvezőbb kibocsátású megoldásoknak;
  • az ipari szereplőknek növelik a CO2-kibocsátás miatti járulékfizetését;
    Növelik a hajók (többek között a hatalmas fogyasztó tengeri utasszállítók) CO2-kibocsátási járulékát;
  • szigorítják a forgalomba helyezhető benzin- és dízelüzemű autók CO2-kibocsátási előírásait, 2035-től pedig megtiltanák az ilyen üzemű autók értékesítését.

Hogy az Európai Unió ne csak egy zöld sziget legyen, hanem 500 millió állampolgárának fogyasztása révén hatással legyen a világ más termelőire is,

elsőként tervezik bevezetni az importnál a CO2-vámot, vagyis a magas CO2 kibocsátással előállított termékek emelt vámtarifáját (például a cement és vas esetén), ami komoly hatással lehet Oroszországra vagy Kínára.

Emlékezetes, hogy a Volkswagen már elkötelezte magát a belső égésű motorok értékesítésének leállítására 2030-ig, az új szabályok a lemaradókat is erre kötelezné, akik Európában akarnak értékesíteni.

Komoly vita lesz

A várható változtatásokban nincs egyetértés, a Reuters szerint már megosztottság tapasztalható az északi és a déli, illetve a gazdagabb és a szegényebb tagállamok között. A szkeptikusabb országok főleg azokból kerülnek ki, amelyek gazdasága a kevésbé hatékony, nagyobb CO2-kibocsátású termelésen nyugszik, vagyis nagyobb összegbe kerülnének az átalakítások. Komoly aggodalom például, hogy az Európai Bizottság bevezetné-e a lakosság körében a szén-dioxid adót, vagyis hogy fizessenek az autójuk és a fűtésük CO2-lábnyoma után, ami növelné a rezsi összegét.

Az EB cserébe szociális támogatási alapot ígér, illetve azt szorgalmazza, hogy a 800 milliárd eurós uniós helyreállítási alapot is a korszerűsítésre használják fel a tagállamok.

A hírügynökség által megszólaltatott szakértő szerint az EU-nak óvatosnak kell lennie, hiszen épp egy gazdasági válság közepette hirdetne költséges reformot.

Újra az élre

Főleg a kínai, de az indiai és az amerikai gazdasági termelés erősödésével az unió globális pozíciói gyengültek. Az Európai Bizottság elképzelése szerint a klímaváltozás elleni sikeresebb fellépés mellett a Fit for 55 új lendületet adhat az EU-nak, hogy hamarabb állítjá át az egyelőre még költséges, de fenntarthatóbb technológiákra.

„Az átalakulás a végén a gazdaságunk sokkal jobban fog kinézni, és képesek leszünk irányítani az éghajlati válságot”

– nyilatkozta a héten a CNN-nek Frans Timmermans éghajlat-politikáért felelős uniós biztos.

Oszd meg!