Az elmúlt 30 évben egyre szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten. Valószínűsíthetően a klímaváltozás hatására egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is. Az extrém szárazság és az extrém csapadék egyaránt gondot okoz a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben, a természetes és az épített környezetben is.
„Az elmúlt évtizedek adatai és az abból kiszámítható trendek alapján nem elképzelhetetlenek az olyan nyarak a fővárosban, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső, ugyanakkor egy nyáron több, 40 millimétert is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet” – írja a Másfél fok.
Több a szárazság és az extrém eső
A Másfél fok elemzése alapján az elmúlt 120 év adatait vizsgálva az utolsó 30 évben Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott összeg meghaladja a 20, 30 vagy 40 millimétertt. Összehasonlításképp: januárban átlagosan 30 milliméter csapadék hullik összesen a hónapban.
A 30 milliméternél nagyobb csapadékú napok száma jellemzően 20 körül mozgott nyáron a fővárosban, de az elmúlt 30 évben már elérte a 27-et.
A potenciális károkozás szempontjából az is lényeges lehet, hogy adott 24 órán belül hogyan oszlik el az eső. A maximális órás csapadékösszegek idősorát az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálta meg Budapest belterületére 1998–2017 között. Az elemzés szerint a legmagasabb értékek az utolsó (2013–2017 közötti) évekből kerültek ki:
2015-ben például meghaladta a 80 millimétert az egy óra alatt lehullott eső.
A károk szempontjából nemcsak az extrém eső, hanem a száraz időszakok hossza is fontos. 1901-től 1990-ig átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991–2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz
átlagosan akár egy fél hónap is eltelhet (0,1 millimétert meghaladó) csapadékhullás nélkül.
Több kék- és zöld infrastruktúrára lenne szükség
A fővárosban különösen problémás lehet az is, hogy egyre több az olyan nap, amikor nagy mennyiségű eső zúdul le egyszerre. A betonfelület vízzáróként viselkedik, így akadályozza és lassítja a víz talajba való szivárgását. A közlekedést is ellehetetlenítheti, ha a csatornahálózat nem képes megfelelően elvezetni a vizet. Így egyre több villámárvíz alakulhat ki és pince ázhat be.
A városok tervezése során fontos, hogy a kék- és zöld infrastruktúra kerüljön előtérbe, amelyek mérsékelhetnék az intenzív csapadékesemények okozta károkat.
Ezek lehetnek zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok, mesterséges mélyedések, tavak és esőkertek is.
A jövőben még több szélsőségre számíthatunk
Éghajlati modellszimulációk szerint Magyarországon a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás. Hosszabb egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk és az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség is növekedni fog. Utóbbi összefügg a hőmérsékletemelkedéssel, hiszen a melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani, amely aztán kihullik.
Az éghajlatváltozzásal a vízkockázat is nő –leleményes magyar települések azonban felvették a kesztyűt
Borítókép: Bence Balla // Unsplash
