Nem csak a vízhiány miatt kell aggódnunk, az elérhető víz minősége is veszélyben van. Olyannyira, hogy 2019-ben több mint félmillió gyerek halt meg víztisztasággal összefüggő megbetegedések miatt. A Másfélfok legújabb cikkében Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza ismerteti, mi áll a probléma hátterében, és hogy segíthetünk.
Az IPCC második munkacsoportjának legújabb jelentéséből kiderült, hogy azok a folyamatok, amik hátterében az ember okozta felmelegedés áll, jelentős kockázatot jelentenek a vízbiztonságra. És a vízhiány csak a probléma egyik része. Miközben az emberiség közel harmadának megfelelően kezet mosni sincs lehetősége, és minden negyedik embernek nem jut biztonságos ivóvíz, az éghajlatváltozás hatásai közvetlenül és közvetve is növelik a szennyező anyagok koncentrációját a vizekben.
És még mielőtt azt gondolnánk, ez mind a jövő zenéje, a kutatásból az is kiderült, hogy sok országban már most égető probléma a vízminőség romlása. Olyannyira, hogy az extrém hőséggel és csapadékeloszlással összefüggésben 2000 és 2010 között a világ népességének körülbelül 10 százaléka szembesült kedvezőtlen vízminőség okozta problémákkal az ázsiai, afrikai, valamint dél- és észak-amerikai országokban. A jövőben ez a szám csak emelkedni fog, miközben a romló vízminőség és higiénia miatt a közegészségügyi kockázatok is növekednek. A legnagyobb veszélynek a gyerekek vannak kitéve. A tiszta víz és alapvető köztisztaság hiányával összefüggő, például hasmenéses megbetegedések miatt több mint fél millió 5 év alatti gyermek halt meg 2019-ben.
Mi áll a háttérben?
Szabó Amanda Imola ismertette azokat a tényezőket, amik közvetve vagy közvetlenül hatással vannak a víztisztaság romlására. Ezek közé tartozik, hogy
- a természetes rendszerekből már most túl sok vizet veszünk ki öntözés és ipari folyamatok céljára,
- a csökkenő mennyiségben elérhető édesvízforrások minőségét tovább rontjuk a szennyezéssel − például a fokozott műtrágyahasználattal a mezőgazdaságban; a ruhaiparral; műanyagszennyezéssel.
- emellett az egyre fokozódó hőség és olvadás elősegítheti az algavirágzást, amely amellett, hogy befolyásolja vizeink ízét, szagát, feldúsíthatja a méreganyagok és kórokozók jelenlétét. Ez a probléma már itthon is felütötte a fejét: a Balatonban évről-évre kimutatják a problémát, ami szélsőségesebb esetekben kiütést, légzőszervi, idegrendszeri problémákat, gyomor- és májbetegségeket is okozhat.
- Szintén hozzájárul a problémához a sarkvidék, valamint a gleccserek olvadása: a felengedő jégből kikerülő szennyező anyagok károsíthatják a part menti ökoszisztémát, és csökkentik az öntözésre alkalmas vizek mennyiségét. A svájci Alpok gleccsereiből például a korábban iparban használt, de mára tiltott, a légkörből kiülepedett és jégbe zárt klórtartalmú vegyi anyagok olvadnak ki.
- Az egyre fokozódó árvizek jelentős infrastrukturális károkat okozhatnak, amelyek önmagukban akadályozzák a biztonságos ivóvízellátást, miközben szennyező anyagok kerülhetnek az ivóvízbázisba is, tovább rontva az elérhető víz minőségét.
- A szélsőséges időjárási körülmények és a vízkivétel hozzájárul a szikesedéshez, azaz a só felhalmozódásához a talajokban és a környező vizekben, mely a termőképesség csökkenéséhez vezethet. A tengerszint emelkedés és az intenzívebb viharok okozta egyre gyakoribb elöntések is növelik a talajok és vizek sótartalmát, ami veszélyezteti az ivóvízellátást, különös tekintettel a szigetországokra és tengerparti régiókra.
- Hasonlóan felerősíti a vízminőségre nehezedő stresszt a fokozódó erdőtüzek és árvizek egymást követő előfordulása. Az erdőtüzek egyik első és legnagyobb következménye a felszín lecsupaszodása, így a lezúduló csapadék lefolyása is felgyorsul, mivel nincs, ami lassítsa azt, tovább fokozva ezzel az árvizek erősségét. Probléma továbbá, hogy nemcsak a tűzeset előtt előforduló szennyeződések jutnak a vizekbe, hanem a tűz oltásához használt vegyi anyagok is.
Mit tehetünk?
A Másfélfok cikke szerint az ivóvízkészletek megóvása érdekében elengedhetetlen, hogy csökkentsük a közvetlen emberi tevékenységből származó vízszennyezést, mérsékeljük a globális felmelegedést, ezzel csökkentve a szélsőséges időjárási események és az olvadás fokozódását.
Ehhez
az egyik legfontosabb megoldás a kék-zöld infrastruktúra alkalmazása. Ez a gyakorlatban a vizes élőhelyek megőrzését, valamint az egészséges édesvízi ökoszisztémák erősítését jelenti,
amik természetes vízszűrőként és árvízszabályozóként működnek. Kiszűrik ugyanis többek között a fémeket, üledékeket és a túlzott mértékű tápanyagbemosódásokat, amelyek mind befolyásolhatják a víz minőségét.
