A tejtermelők és forgalmazók szerint egy fogyasztó szakértelem nélkül összekeverheti a szójaitalt a tehéntejjel, úgyhogy a tej helyettesítésére használt növényi termékek elnevezésének további szigorítását érték el az EU-ban. A növényi termékek forgalmazói túlzásnak, a zöldek katasztrófának tartják az új szabályozást, a tejipari szereplők viszont elégedettek.
Tavaly október 23-án szavazott az Európai Parlament a Közös Agrárpolitika (KAP) módosító javaslatairól. Ezek közül a 171-es külön érintette a tejtermékeket és a fogyasztók által jellemzően az azok helyettesítésére használt termékek (italok, sajt- és joghurtszerű készítmények stb.) elnevezéseit.
Az EU-ban az Európai Unió Bírósága által 2017-ben hozott ítélet szerint már most sem szabad tejnek nevezni például a szójából, mandulából vagy bármilyen más növényi alapanyagból készült italokat, ahogy sajtnak sem az ezekre ízben és állagra is hasonlító termékeket és így tovább. Az EP által megszavazott jogszabály, amely a portugál EU-s soros elnökség alatt nagy valószínűséggel el is fogadnak, ennél is tovább megy.
A jövőben a növényi eredetű termékek gyártóinak megtiltja, hogy:
- úgy hivatkozzanak termékeikre, mintha azok alkalmasak lennének a hasonló (és a fogyasztók által egyébként valóban ezek helyettesítésére használt) tejtermékek helyettesítésére
- nem hasonlíthatják azokat tejtermékekhez
- utalást sem tehetnek erre, ezért tartózkodniuk kell az olyan szavaktól, mint pl. a „sajtszerű”, „tejet helyettesítő”, „túró állagú”, „joghurtízű” stb.
- és tejtermékekre emlékeztető csomagolást sem használhatnak
Ennek eredményeképp egy növényi italt gyártó cég a csomagolásán azt sem tüntetheti fel, hogy mennyivel kisebb környezeti terheléssel járt a termékének előállítása, mintha ugyanazt a mennyiségű tehéntejet készítette volna el.
Pedig sok vásárló éppen azért fordul a növényi alapú termékek felé, mert azok fenntarthatóbb módon készülnek.
Tápanyagszempontból részben igaz
Annyiban persze igaza van a tejipari szereplőknek és az érdekeikért lobbizóknak, hogy a dietetikusok jelentős része szerint a tejtermékeknek szerepet kell kapniuk a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásban. Az egyik korábbi cikkünkben megszólaló Dakó Eszter, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége tudományos bizottságának tagja is emellett érvelt. Szerinte a növényi készítmények elsősorban konyhatechnológiailag válthatják ki a tejtermékeket, tápanyagok szempontjából azonban nem feltétlenül. Igaz, ma már a növényi termékek jelentős részét is dúsítják tejtermékekben megtalálható tápanyagokkal.
Mindemellett – bár folyamatosan érkeznek hírek a növényi termékek iránti kereslet növekedéséről, vagy éppen a járvány miatt bezárt tejfarmokról – a világszerte 718 millárd dolláros tejtermék piac 2024-re várhatóan egybillió dollárosra hízik.
Egy kancsó szójaital: ránézésre nincs különbség Fotó: Bigfatcat / Pixabay
A lényegesen kisebb, 2019-ben 12 milliárd dolláros növényi italpiactól is ugrásszerű növekedést várnak az elemzők, de 2026-ban ez még mindig csak 21 milliárd dolláros összértéket jelentene – igaz, ebben a számban nincsenek benne a fogyasztók által potenciálisan tejtermék-helyettesítőként keresett más áruk.
Mélyütés vagy hasztalan kapálózás?
A 171-es módosító javaslat sokakat felháborított: a növényi alapú étrend elterjesztését céljául kitűző civil szervezet, a Proveg International nemzetközi petíciót indított az eltörléséért. A NGO alelnöke, Jasmijn de Boo szerint „érthetetlen, miért kell a fenntarthatóságot bizonygatni”, emellett azt sem érti, hogy ha a zöldenergia hasznossága ellen már senki nem érvel, miért teszik ezt meg a növényi termékek esetén.
A növényi italokat gyártó Oatly kommunikációért és fenntartható táplálkozásért felelős igazgatója, Cecilia McAleavey is környezetvédelmi szempontból közelítette meg a kérdést, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU saját céljaival megy szembe a szabályozás elfogadásával.
„Figyelembe véve a klímaválságot, felelőtlenség minket eltiltani attól, hogy a növényi étrend felé tereljük az embereket, ezzel segítve a bolygó védelmét. Az emberek nem hülyék, mindenki érti, hogy a tejipari lobbi akadályozza a növényi étrend elterjedését” – mondta McAleavey.
Az Oatly eddig sem ment a szomszédba a tejipar és a szabályozások kritikájáért. Volt, hogy reklámjaikat is az elnevezések körüli hercehurcára építették.
„Mi jogszabály szerint nem hívhatjuk ezt jégkrémnek, de te attól még megteheted” – egy tejlobbinak odaszúró Oatly-reklám Forrás: Tylonol / Twitter
Gumicukor cukor nélkül
Nem mindegy, hogy milyen növényi italról van szó, az azonban egyértelmű, hogy a tejnél jóval kisebb környezeti terheléssel jár ezek előállítása. Egy 2018-as tanulmány háromszorosra becsüli a tejtermelés során levegőbe eregetett üvegházhatású gázok mennyiségét a növényi termékekéhez képest.
Magyarországon azonban egyelőre a legtöbben nem a környezetvédelem miatt választják a növényi termékeket a tej helyett – hanem kényszerből. Ezt tapasztalja legalábbis Dura Zoltán, a Tejmentes Webshop ügyvezetője.
Ő is egy betegség miatt hagyta el az állati eredetű termékek fogyasztását, és azt mondja, az üzletüket nagyjából 85 százalékban olyanok keresik fel, akik egészségügyi okokból nem fogyaszthatnak tejtermékeket. Szerinte éppen ezért az új EU-s szabályozás elsősorban az ő dolgukat nehezíti meg.
„Ezeknek az embereknek így is elég nagy problémát és utánajárást jelent, hogy a korábban általuk vásárolt termékeket mivel tudnák helyettesíteni. Most csak tovább bonyolódik a helyzetük” – mondta Dura.
A Zoomon készített interjúnk során a szabályozás abszurditását azzal is érzékeltette, hogy kezébe vett egy tejfölhelyettesítésre használt növényi alapú terméket. Ezen ugyan nem szerepel, hogy tejföl helyettesítésére szolgálhat (ennyiben tehát megfelel az új szabályozásnak), azonban az életszerűtlen lenne, ha a honlapon vagy az üzletükben sem utalhatnának erre a vásárlók kérdéséire válaszolva.
„Az egész helyzet olyan, mintha a cukorgyártók azért támadnának valakit, mert cukormentes gumicukrot árul” – fogalmazott Dura, aki szerint az is érthetetlen, hogyan oldható meg, hogy ne tejtermékekre emlékeztető csomagolásban árulják a növényi élelmiszereket, elvégre tejet árultak már dobozban, zacskóban és PET-palackban is.
A Tejmentes Webshopnál is érzékelik, hogy a környezettudatosság egyre nagyobb teret nyer magának a vásárlók között. A honlapjukon leadott rendelések értéke a 2019-es 19 millió forintról tavaly 36,4 milliósra emelkedett. Ennek ellenére Dura szerint elképzelhető, hogy a teljes piac növekedését sikerül megakasztani az új szabályozással.
A vegánok optimisták, a Greenpeace elégedetlen
„Nem hiszem, hogy ennek nagy hatása lenne. A fogyasztók ezután is tejnek és sajtnak fogják nevezni ezeket a termékeket, legfeljebb majd viccesen telynek vagy salytnak írják” – mondta a forbes.hu-nak Vida Raul, a prove.hu vegán oldal alapítója, aki nem tart attól, hogy az elnevezések és csomagolások körüli viták visszafognák az életmódváltáson gondolkodók számát, legfeljebb „a cenzúra hatására körülményesebb lehet a vásárlás és a termékek megtalálása.”
Nála borúsabban látja a helyzetet Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampányának felelőse,
aki szerint „a nagyüzemi mezőgazdasági lobbi az Európai Parlamentben lenyomta a zöld kezdeményezéseket”.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az egész KAP jogosan képezi kritika tárgyát, mert „a klíma- és ökológiai vészhelyzetben” a döntéshozók még mindig nem látták be az alapvető változtatások életbevágó fontosságát. Az EP-szavazás után egyébként az EU mezőgazdasági biztosa, Janusz Wojciechowski is arról beszélt, hogy az uniós zöld megállapodásban, a Green Dealben kitűzött célokkal ellentétes szabályok születtek – és ő itt messze nem csak a növényi termékek és a tejforgalmazók vitájára gondolt.
Fotó: Coleur / Pixabay
Rodics szerint az ökológiai- és karbonlábnyomunkat mindenképpen csökkenteni kellene, és így is túl sok állati eredetű fehérjét fogyasztunk.
„Ezt a fogyasztást a háromnegyedével kellene csökkentenünk, nemcsak a Föld, hanem az egészségünk érdekében is. Észre kell venni, hogy a környezeti és egészségügyi problémákra is a fogyasztáscsökkentés lehet az egyik legfontosabb megoldás.”
Emellett pedig az ökológiai vagy kistermelőktől beszerzett termékek előnyben részesítése is fontos lenne, bár hozzátette, hogy a nem feldogozott tej ízétől szerinte már el is szoktak a fogyasztók.
Tej Terméktanács: a fogyasztók nem látják a különbséget
A témával kapcsolatban megkerestük a Tej Terméktancsácsot is. A szervezettől Harcz Zoltán ügyvezető igazgató írásban válaszolt a kérdéseinkre.
Válaszaiból kiderül: a magyar tejforgalmazók egyetértenek az új EU-s szabályokkal és a nemzetközi versenytársaikhoz hasonlóan a fogyasztók megtévesztését látják az elterjedt megnevezésekben.
„Azáltal, hogy ezek a termékek jelenleg a polcokon sok esetben könnyen összekeverhetőek a csomagolás formája, grafikája, a termékek elnevezése miatt vagy amiatt, hogy a növényi alapú termékek tulajdonságait a tejtermékekre hivatkozó módon jelölik meg (pl. vajas ízű), a kellően nem tájékozott fogyasztó összekeverheti őket.”
Konkrétumok említése nélkül azt is írta, hogy „egyre gyakrabban érik valótlan vagy nem igazolt vádak a tejet és tejtermékeket, számos esetben a legkevésbé sem törődve tudományos indokokkal és adatokkal”.
Emellett Harcz szerint a vásárlók nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy különbséget tegyenek a tejtermékek és a növényi alapú készítmények között. „A világos megkülönböztethetőség egyaránt érdeke annak a tudatos fogyasztónak, aki egészségügyi vagy egyéb okból tudatosan kerüli a tejtermékek fogyasztását és annak a tejtermék fogyasztónak is, aki tejből készült terméket vásárolna, de véletlenül egy növényi alapú terméket vesz le a polcról” – írta.
Arra is rákérdeztünk, hozzájuk érkezett-e már panasz fogyasztóktól, akik tévedésből növényi terméket vettek, pedig tejért mentek volna a boltba. Harcz a kérdést megkerülte, és saját bejelentéseikről írt, amelyekkel az illetékes hatóságokat keresték meg. Kifogásolták például, a „Nomilk”, a pizzafeltét, a csízió, a magtej, a gabonatej, a borsótej, a paleo vajgarin vagy a Mylk néven forgalmazott növényi termékeket. A honlapjukon egyébként közzétették, hogy mely sajtótermékeket vagy cégeket szólították fel a jogszabályi előírásoknak megfelelő megnevezések használatára.
„Volt olyan gyártó, aki vajas ízű margarinra váltotta a nevet, hiszen a vaj még mindig pozitív üzenetet hordoz: tápláló, egészséges, létfontosságú zsírokat és tápanyagokat tartalmaz. A vajas ízzel meg lehet zavarni a fogyasztót, aki azt hiszi, hogy nem is margarint vesz” – állítja.
Fotó: Squirrel / Pixabay
Talán nem is lenne mitől félni
Dura felvetésére, miszerint az új szabályozás az egészségügyi okokból a növényi termékek felé fordulóknak árthat igazán, Harcz azt válaszolta, „ezek a tudatos fogyasztók jól tájékozottak és a táplálkozási igényeik miatt pontosan tudják, hogy milyen termékeket keresnek, ők biztosan nem fognak emiatt a változás miatt véletlenül számukra nem megfelelő terméket vásárolni”.
Számok alapján egyébként – hiába bővül a növényi termékek piaca – a tejforgalmazóknak sem kellene tartaniuk az összeomlástól. Harcz a KSH legutóbbi, 2019-es statisztikáit idézve megemlítette, hogy 2010-es képest savanyított tejtermékekből nyolc, sajtból 10, vajból pedig 40 százalékkal többet fogyasztottak a magyarok.
A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója emellett kifogásolja, hogy a tejipart sokszor negatívan állítják be a hasonló témájú cikkekben, és nem említik meg, hogy a magyar tejtermelés a leghatékonyabbak közé tartozik a világon az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásában, hogy az új telepek építésénél „kiemelt szempont a modern állatjóléti szempontok megvalósítása” és hogy a hazai termelők az elmúlt tíz-tizenöt évben meghatározó környezetvédelmi beurházásokat hajtottak végre.
Borítókép: Matthias Böckel / Pixabay
