Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

„Volt, hogy együtt főztük Skype-on a növényi italt”

A járvány alatt nem csak kenyérsütésbe kezdtek sokan, a növényi italokat készítő gépeket forgalmazó Vegital eladásai is kilőttek. Költséghatékonyan működő gépeik mellett Halászi Ildikóék cégét az egyedi kapcsolattartásuk és marketingjük repíti: ha kell Facebook-csoportban igazítják el a vásárlóikat, de az is előfordult, hogy valakivel Skype-on mentek végig a tökéletes növényi italrecepten.

Cégsztorik írásakor két dolog fordul elő ritkán az újságíróval: az egyik, hogy az alanyok az otthonukba invitálják, a másik, hogy a címre megérkezve ismerős környezet fogadja.

Márpedig Székesfehérváron velem éppen ez történt: Halászi Ildikó, a növényi italokat készítő gépekkel, fermentálókkal, szakácsrobottal és az ezekhez tartozó kiegészítőkkel valamint alapanyagokkal kereskedő Vegital alapítója a családi asztalhoz ültetett le üzlettársaival az interjúhoz. A konyhapultjuk nem azért volt ismerős, mert korábban jártam volna már náluk, hanem mert az akár több tízezer megtekintésnél is járó receptvideóikhoz is gyakran ez biztosítja a hátteret. Nem sokkal később kiderül, hogy Ildikóék a konyhájuk rögtönzött stúdióvá alakításánál sokkal nehezebb és váratlanabb változásokat is átéltek már.

Növényi ital és fermentálás. Mire jó és mire nem?

A növényi italokat fogyasztók egészségügyi vagy etikai okokból akár teljesen elhagyják a tehéntejet, és ezek helyettesítésére fogyasztanak növényi italokat. Az általunk megkérdezett dietetikus szerint azonban a növényi italok inkább csak technikailag válthatják ki a tejtermékeket – a hiányzó tápanyagokhoz máshonnan kell hozzájutni.

„Egy egészséges felnőtt kiegyensúlyozott táplálkozásának része a megfelelő mennyiségű tej- és tejtermékfogyasztás” – mondta a Forbes.hu-nak Dakó Eszter, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) tudományos bizottságának tagja. A dietetikus ezzel kapcsolatban az MDOSZ „Okostányérát” ajánlotta, amellyel a szakemberek tanácsokat adnak az egészséges táplálkozáshoz. Dakó azt mondja, ha tejfehérje-allergia miatt kell elhagynunk a tejet, vagy más okból mondunk le a tejtermékekről, akkor a növényi italok konyhatechnológiailag válthatják ki előbbit – tápanyagok szempontjából azonban nem feltétlenül. Példaként említette, hogy a szójaitalon kívül például minden növényi ital fehérjetartalma elmarad a tejétől, és a növényekben található fehérje kisebb hatásfokkal hasznosul a szervezetben. Szív- és érrendszeri szempontból azonban a növényi italok zsírsavösszetétele – a kókuszt kivéve – veri a tejtermékekét. Ráadásul koleszterin sincs bennük, ez további előnyt jelenthet.

A fermentálásról Dakó azt mondja: hasznos és praktikus is, hiszen egyrészt egyes vitaminok mennyisége megnő a fermentálás során, emellett pedig az így készült élelmiszerek hosszabb ideig eltarthatóak.

Vámügynökséggel mint Marci Hevesen

Ildikóéknak nem a Vegital az első sikeres vállalkozása. Először a rendszerváltáskor megnyíló határokban és a felpörgő kereskedelemben látta meg a lehetőséget. 1991-ben alapította párjával a vámkezelő Zion Vámügynökséget. „A szocializmus után hirtelen teljesen új adó- és jogszabályi környezetben kellett dolgoznia a cégeknek. Sikeresek voltunk, egészen az EU-csatlakozásig. Az gyakorlatilag megfosztott minket a munkánktól” – mondja Ildikó, aki ekkor az érettségi után megszerzett külkereskedelmi- és vámismereteit kamatoztatta.

„1989-ben három fővel és évi százezer forint bevétellel indultunk. Az EU-csatlakozáskor már 80 főt foglalkoztattunk és 300 millió forint éves árbevételünk volt” – csatlakozik a beszélgetéshez Farkas Imre, Ildikó párja, aki a Vegital társtulajdonosa és már a Ziont is együtt vezették.

A vámügynökség ellehetetlenülése ellenére Ildikóék nem aggódtak.  „Azt gondoltuk, hogy élünk, mint Marci Hevesen, egy darabig semmit nem csináltunk, mert volt pénzünk – mivel nem volt szükség arra, hogy áruba fektessünk, a bevételek jelentős részét meg tudtuk tartani” – mondja a 2004 utáni időszakról. Ezzel előrevetítette a Vegital előtt tornyosolú egyik legnagyobb nehézséget is: az árubeszerzést.

A magyar családi cégekben egyre meghatározóbbak a testvéri kapcsolatok

Az EU-csatlakozás a cégüknek tett be, a 2008-as válság aztán az addigi gondtalanságuk végét is jelentette. „Jött 2008, és elúszott a vagyonunk a Brókernetnél” – idézi fel meglepően jókedélyűen Ildikó, hogyan került a családjuk a korábbi anyagi biztonságból nehéz helyzetbe. „Mi kivettük volna a pénzünket, de ők azzal nyugatattak minket, hogy a tőzsde már csak ilyen.” A baj pedig tényleg nagy volt: a vámügynökségből származó vagyon pár hónap alatt úgy összezsugorodott, hogy Ildikóék már a házuk eladásán gondolkoztak. Ekkorra azonban – bár a válságig aligha tudatosult ez bennük – már az orruk előtt volt a menekülő útvonal.

Kínai utak ágyaztak meg az új üzletnek

Nóri, Ildikó legkisebb lánya 1997-ben koraszülöttként, agyvérzéssel született. „A születésétől fogva nekem róla szólt az életem” – mondja Ildikó – „amikor megtudtuk, hogy Kínában őssejtbeültetéssel javítani lehet az állapotán, kaptunk az alkalmon.”

Az első kínai utazás 2005-ben volt, ilyenkor rendszerint hónapokat töltöttek Ázsiában, amíg a kezelések tartottak. A válságig minden évben utaztak és volt, amikor több más magyar családnak is segítettek az utazástervezésben. Az őssejt kezelés sokat javított Nóri állapotán, de a Kínában eltöltött hónapok más szempontból is hasznosnak bizonyultak.

Nem sokkal lányuk születése után az is kiderült, hogy tejcukor-érzékeny. „Az orvosok azt tanácsolták, ne adjak neki egy darabig tejet, utána aztán >>terheljem vissza<<. De a helyzet minden újbóli próbálkozásnál csak egyre rosszabb lett.” Ebből a szempontból Kína nem volt rossz terep: Ildikó ugyanis csodálkozva járta körbe a boltokat, azokban erjesztett tejterméket gond nélkül talált, de tejet legfeljebb csak egy-egy nagyobb boltban, és azokban is eldugott polcokon. Ellenben szójatejet nagyon könnyű volt beszerezni, Ildikó ráadásul különösen megszerette. „Mikor Kínába mentünk, már a reptéren kerestem a szójatejet!” – meséli Ildikó. Így már sokkal kevésbé hiányzott neki az itthon megszokott tehéntej, de amikor Csingtaóban mégis talált, és bevásárolt belőle, abban sem volt sok köszönet.

„Annyira rosszul lettem az ottani tejes ananászturmixtól, hogy a kórházban, ahol Nórit kezelték, engem is el kellett látni.

A kórház egyik főorvosa odajött hozzám, és azt mondta, nem érti a nyugati embereket, mert három dolgot nagyon elszúrunk: folyton rohanunk, valamint sok alkoholt és tejet iszunk” – idézi fel Ildikó a kórházi ágyon hallott értetlenkedést.

„Itt volt vége a tejivásnak” – teszi hozzá.

Bornapokra szójatejet

„Itthon egy mosonmagyaróvári természetgyógyásztól vettem növényi italkészítő gépet. 28 ezer forint volt, totál műanyag, olyan gagyi, amit ha egyszer beteszel a mosogatógépbe, utána nem használod többet” – meséli Ildikó.

„Ráadásul receptet sem kaptam hozzá. Úgyhogy elkezdtem kutyulni, aminek Imre és a szerencsétlen gyerek lett az áldozata. Imre aztán mondta is, hogy vigyem innen a fenébe a gépet. Konkrétan ihatatlan nyákokat főztem” – idézi fel nevetve.

Egy darabig félre is tette a készüléket, és elkezdett boltban növényi italokat venni – így viszont havonta 20-30 ezer forintot is elköltött a család a növényi italra.

Ildikóhoz akkoriban csatlakozott Nagy-Pálfy Regina, aki azóta a Vegital egyik marketingese és receptfejlesztője, akkoriban pedig holisztikusnak nevezett, alternatív gyógyászati központot működtettek együtt. Kínában Ildikó látott már növényi italkészítő gépet, de az itthon akkor még annyira ismeretlen volt, hogy eleinte ő sem tudta, mi az.

„Az egyik apartmanunkban volt, de azt hittem, vízforraló. Úgy is használtam” – mondja. Viszont ha már a Mosonmagyaróvárról beszerzett gép nem jött be, úgy döntöttek, Kínából rendelnek ilyeneket, és maguk fogják itthon ezeket árulni. Első körben, 2012 tavaszán 100 darabot hoztak az országba. Erre elmondásuk szerint akkoriban elég volt egymillió forintot szánniuk – azóta az infláció miatt már ehhez is nagyobb tőke kellene. A rendelést az Alibabán adták le, a gépeket aztán főleg kiállításokon és vásárokon adták el. Fél év alatt fogyott el az összes.

„Még a móri bornapokon is ott voltunk” – mondja mosolyogva Regina. „De megérte, mert meg is jegyeztek, hogy milyen vicces növényi italkészítőt árulni épp bornapokon. Poénkodtak, hogy ha lehet vele bort készíteni, már meg is veszik” – emlékszik vissza Ildikó a nem szándékos marketing varázsára.

Buldog egyenesen Kínából

Nem sokkal ezután született meg a Vegital név, és a kínai kapcsolatot is felpörgették. „Találtunk egy kapcsolattartót, aki kijárta nekünk a cégénél, hogy is csak 200 darab gépet hozhassunk Magyarországra. Eleinte nem akartak szállítani, a 200 darab Kínában csupán mintának elég. De a kapcsolattartó lány látott bennünk fantáziát, és azóta is vele dolgozunk.

Nagyszerű személyiség és mint egy kis buldog, addig megy valami után, amíg el nem éri vagy meg nem oldja.”

A bolt is egyre jobban beindult: a következő rendelést már 500 gépre adták le, később aztán már egy egész konténert is nagy magabiztossággal foglaltak le maguknak. A forgalomnövekedés pedig az elmúlt tíz évben robbanásszerű volt.

A 2012-es, 2,5 millió forintos bruttó árbevételük 2020-ban már átlépte a 200 milliót. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag továbbra is mindössze hatfős csapattal dolgoznak.

Ildikó, Imre és Regina mellett Simon Dóra az ügyvezetői feladatokat látja el, Mezei László a logisztikusuk lett, a Vegital boltjában pedig Bérces Józsefné Krisztina szolgálja ki a vevőket. Már amikor nincs járvány. Mert a Székesfehérvár belvárosához közel lévő boltjukból most csak kiszállítást vállalnak, vagy előrendelés alapján elkészítik a csomagokat a vevőknek. „Igyekszünk megóvni a dolgozóinkat és a vevőinket is” – mondja Ildikó.

A Vegital-csapat: a marketinges Regina, az ügyvezető Dóra, a logisztikus László, a boltot vezető Krisztina, illetve Imre és Ildikó.

A robbanásszerű árbevétel-növekedés nem csak a növényi ital készítő gépeknek köszönhető:

időközben fermentáló készülékeket és egy szakácsrobotokat is felvettek a forgalmazott gépek listájára, a boltjukban pedig ezekhez kiegészítőket, valamint alapanyagokat és Ildikó szakácskönyvét is árulják – partnereik között pedig ott van a Szafi és a Polcz is.

Zsíros kókuszreszelék

A legtöbb alapanyag – bár máshonnan is beszerezhető lenne, és aligha van olyan gasztrogépeket áruló vállalkozó, aki ne ezzel reklámozná a nála kapható termékeket – tényleg hozzásegíti a vegitalozókat a minél jobb ízélményhez. A növényi italokhoz fontos, a boltokban legtöbbször kapható kókuszreszelékhez képest az övék sokkal zsírosabb, és ez jól semlegesíti a magas keményítő tartalmú rizst, így nem lesz nyúlós állaga az italnak. Ugyanígy a Vegitalnál beszerezhető olaj ízsemlegessége is hozzájárul ahhoz, hogy a zabitalnak ne legyen rántott hússzerű mellékíze (ezt már én is tapasztaltam – a szerk.).

Mára nagyjából 15-20 ezer Vegital-gép van a magyar háztartásokban – az alibabás rendelésről továbbléptek, konténernyi mennyiségekben gyártatják a zömében saját konfigurációjú készülékeket.

Ebben a kínai kapcsolat mellett Imre van nagy segítségükre. Ő mérnökként megadja a paramatéreket a kínai gyártóknak, ezek alapján pedig egyedi, csak általuk forgalmazott gépek érkeznek Magyarországra. Amik elég tartósnak bizonyulnak.

„Büszke vagyok rá, hogy hiába van kint már ennyi gép a háztartásoknál, hetente csak két-három napon van szükség a szervizünkre, és még mindig nem kell napi nyolc órában szervizes munkatársat foglalkoztatnunk. Sokan több év használat után is azt a visszajelzést küldik a gépükről, hogy semmi bajuk vele” – dicsekedett Ildikó.

A nő a videóból

A kilenc évvel ezelőttihez képest sokkal több termékük van, még mindig a növényi italkészítők mennek a legjobban, az eladásaik 70 százaléket ezek teszik ki. Ezek közül az elmúlt években nagyjából húsz félét árultak – a számot megdobja a színváltozatok és az űrtartalmak változatossága is.

A vásárlóik nagy része 25-55 év közötti nő, a férfiak közül szinte gyakorlatilag csak vegánok vásárolnak, akik valamivel az étrendjükből kikerülő tejet akarják helyettesíteni.

Azt pedig nem túlzás állítani, hogy fogják a vásárlóik kezét: a Vegital indokolatlanul hosszú nevű Facebook-csoportjának már tízezernél is több tagja van és szinte óránként érkezik egy bejegyzés, amelyben hol túl habosra sikerült gombalevesről, hol gyümölcssaláták fermentálásáról érdeklődnek a vegitalosok, meg persze vannak, akik csak azt osztják meg, milyen finom kakaót hoztak össze a gépükben.

Ildikó pedig amikor csak lehet válaszokkal segíti a vásárlóit, és nem csak Facebookon.

„Volt, akivel Skype-on együtt főztük lépésről lépésre a növényi italt” – meséli. Ildikó pedig túlzás nélkül celebbé vált néhány Vegital-használónak: a YouTube-ra feltöltött használati útmutatók és receptvideók a segítőkészségével együtt roppant népszerűvé tették.

„Néha az utcán is úgy mutogatnak rám, mint egy celebre és megjegyzik, hogy >>maga van azon a videón<<” – beszél nevetve a sajátos influenszerségéről, és hozzáteszi: a marketingjük egyértelmű oszlopa a Facebook-csoportjuk és a személyes kapcsolattartás a vásárlóikkal.

Legyen tánc!

Bár a 200 millió forintos árbevétel és – a koronavírus-járvány alatt különösen felfutó megrendelések száma (tavaly 3000 növényi italkészítőt és 700 fermentálót vettek tőlük) – jól hangzik, Ildikó szerint szó sincs a vámügynökséggel megszerzett vagyonhoz hasonló nagyságrendekről.

„A bevételek 80 százalékát vissza kell forgatnunk az árubeszerzésbe, 20 százalékból pedig adózunk” – mondja. Szerinte a mostani kis üzletüket egyértelműen kinőtték, a novemberi fekete péntek és karácsony előtt százával érkeznek hozzájuk a megrendelések, az üzletüket részben azért is festették újra, mert az ilyenkor felhalmozódó dobozok már a falat is leverték. Egy újabb, nagyobb lépést megtenni azonban egyelőre nehezen tudnak.

„Még az adónak az adóját is a nyakunkba varrják és látszattámogatásokon kívül semmire nem számíthatunk az államtól” – panaszkodik Ildikó.

Jelenleg egy saját, nagy raktárhelyiségről álmodik, mert az árut most négy helyen tárolják – többek között az otthonuk alagsorában, egy kollégájuk garázsában és Ildikó édasanyjánál felállított raktárakban, így tudnak csak elférni. Az EU-s pályázatokban bíznának, és már keresnek is pályázatírót.

Emellett a járvány alatt hiába tudtak eladni több gépet, a szállítási költségek alaposan megnövekedtek. „A járvány előtt egy konténernyi árut nagyjából egymillió forintért tudtunk behozni. Mára ez az összeg 2,7 millióra emelkedett” – magyarázza Imre.

„A covid hatására nagyon megváltoztak a kínaiak. Eddig kedvesek és szolgálatkészek voltak, lehetett velük egyezkedni, ha esetleg kevesebbet akartunk csak rendelni. Most meg, mivel Kínában a gyár beszállítói átálltak a járvány miatt arra, hogy kevesebbszer szállítanak nagyobb mennyiségű alkatrészeket, nekünk sem engedik, hogy kevesebbet rendeljünk. Ez pedig nem csak a lekötött pénzt növeli, de a raktárigényt is” – mondja Ildikó.

Tízmilliós bukta

Árat viszont csak mérsékelten emeltek a költségnövekedés ellenére, így a 2019-hez képest 2020-ban 36 millió forintot ugró árbevétel nagy részét is lenyelték a beszerzésre elköltött forintok. A vásárlóknak egyelőre még így is bőven megéri a boltban beszerzett növényi italokat otthoni készítésre cserélni. Az üzletekben legjobb esetben is 400-500 forintért beszerzett egy liternyi növényi italt otthon akár 200 forintnál is olcsóbb ráfordítással megúszhatják.

A külső körülmények mellett persze volt, hogy saját rossz döntéseik hátráltatták Ildikóékat. Megütötték a bokájukat a 2016-ban nyitott bárjukkal, amit nyolc hónapig tartó működés és tízmilliós „bukta” után zártak be Székesfehérváron.

„Tök jó, hogy vették a gépeket, csak ezután már senki nem akart a bárban pénzt adni az italokért, ráadásul egy bár fenntartása is sokba kerül” – mondja Ildikó.

Emellett az eddigi egyetlen külföldi terjeszkedési kísérletük is kudarc volt: Lengyelországban a várakozásaik és a komoly marketing ellenére sem tudták beindítani az eladásokat. Talán az a közvetlenség hiányzott, amit az itthoni vegitalosok megtapasztalnak.

Mindenesetre nem tettek le arról, hogy külföldön is befusson a Vegital – ehhez azonban sokkal nagyobb logisztikai kapacitásra és megbízható partnerekre lenne szükségük, ráadásul számolniuk kellene a Magyarországról Nyugat-Európába tartó áru szállítási költségeivel is.

Hogy a látható nehézségek ellenére belevágnak-e majd ismét egy nagyobb vállalkozásba, az Ildikót hallgatva nem is kérdés.

„Az egyik kedvenc idézetem a Zorba, a görögből van: >>Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan<<”.

Borítókép és fotók: Sebestyén László / Forbes

Oszd meg!

"A szabadság hajlandóság arra, hogy másokért felelősséget vállaljunk."

Friedrich Nietzsche, filozófus