A környezetvédők által sokat kritizált céges gyakorlat, a zöldre mosás, azaz a greenwashing is jó valamire, véli a tizenöt éve vegán Steiner Kristóf. Szerinte a vállalatok bármilyen kis lépést is tesznek a fenntarthatóság felé, már azzal is jót tesznek. Steiner Kristóf és Gianni Annoni a növényi élelmiszerek jövőjéről beszélgetett a Plant-Powered Perspectives Konferencián.
„Ez az egész valamelyest politika is. Legyünk greenek – állj meg, ki van mögötted? Nagyipar?” – dobta fel a labdát Gianni Annoni, a Pomo D’Oro étterem tulajdonosa a beszélgetés elején. Ezzel az általános helyzetre utalt, sietve hozzátéve, hogy „de mi nem erről beszélünk Kristóffal, mert mi az étkezésben rejlő örömről beszélünk, nekünk az öröm az első.”
A Plant-Powered Perspectives Konferencián a növényi élelmiszerek jövőjéről volt szó, és azért ültették egy asztalhoz Giannit és Steiner Kristófot, mert eltérően gondolkodnak a húsfogyasztásról. Gianni – ahogy ő fogalmazott – mindenevő, Kristóf viszont tizenöt éve vegán.
„Való igaz, hogy létezik a zöld iparág, ez most egy lehetőség, rengeteg cég készít vegán ételeket, de ezt én nem tartom problémának” – reagált Kristóf a felvetésre. „Amikor egy olyan ideológia válik trenddé és iparággá, ami egyrészt empátiára nevel, másfelől pedig jót tesz a bolygónknak, akkor ez nem egy rossz dolog. Én is sokszor megkapom extrémebb vegán aktivistáktól, hogy megélhetési vegán vagyok, és ilyenkor azt szoktam mondani, hogy az is vagyok.
Hála az égnek, hogy az ideológiámat párosítani tudtam a megélhetésemmel. Miért, ki szeretne olyat csinálni munka szinten, amit nem szeret? Szóval szerintem hajrá, legyen még több zöldre mosás!”
A közönség soraiból érkező felvetésre, hogy zöldre mosás azért inkább ne legyen, Kristóf kifejtette részletesebben is. „Például ha egy gyorsétterem azt mondja, hogy megjelent az új, növényi szendvicsünk, most már ők is zöldbarátok – ez valahol zöldre mosás, hiszen ugyanúgy fogják használni a marhahúst és egyéb korábbi alapanyagaikat is… szerintem viszont ez nem probléma, mert ha most bevezetik az első vegán szendvicsüket, lehet, hogy jövőre már három különböző féle is lesz, mert olyan sokan fognak érdeklődni irántuk. És én olyan naiv vagyok, hogy abban is hiszek, hogy eljuthatunk egy olyan pontra, hogy kevesebben fognak húsos burgert vásárolni.”
A pazarlás az igazi gond
Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig bírná ki hús nélkül, Gianni azt válaszolta, hogy „nem tudom és nem is akarom kipróbálni. A kérdés az, hogy miért csináljak valamit, ami nem esik jól? Az igazság az, hogy egyensúlyban akarok élni.”
„Sosem voltam az a vegán, aki vitába száll és megpróbál másokat meggyőzni. Ha te azt mondod, neked ez így a jó, ki vagyok én, hogy ezért elítéljelek” – mondta Kristóf. „Magam is húsevő voltam tizenöt évvel ezelőttig, és nem köpködöm a régi tükörképemet, vagy a régi fotóimat, hogy hogy élhettem így. Az ember, ahogy halad előre az életben, különböző dolgokat tanul, simán lehet, hogy egy ponton te is azt fogod mondani, mint Gordon Ramsay, aki tíz éve még köpködött a vegánokra, meg röhögött rajtuk, most meg vannak olyan éttermei, ahol dominál a vegán kínálat.”
A mediterrán diéták nem a húsra épülnek, az biztos, hanem a zöldségekre meg az olívaolajra – tette hozzá Gianni. „Az olaszok tudják, hogy a polifenol, ami az olívaolajban van, életet ad. Egy ebéd vagy egy vacsora során a mennyiség is nagyon fontos, valamint az egyén hozzáállása, hogy ismerd a testedet, tudd, hogy mit akarsz enni.
Akár húsevő vagyok, akár zöldségeket eszem, az igazi probléma a pazarlás.”
Ha Kristóf bemenne Gianni éttermébe, mit kérne?
„Valószínűleg pizzát kérnék sajt nélkül és azt kérném, hogy tegyél rá friss rukkolát, meglocsolnám rengeteg chilis olajjal, megkérnélek, hogy süss rá cukkínit, padlizsánt. Gyakran járok nem vegán éttermekbe, mert szívesebben eszem olyan helyen, ami jó, mint aminek az a fő ismérve, hogy kifejezetten vegán. Hiszen ha egy nem vegán étteremben rendelek vegán fogást, akkor azzal azt is megmutatom, hogy erre igény van. Azt szoktam mondani, hogy megbízom a séfben, készítsen el egy olyan vegán fogást, amihez kedve van, amihez van alapanyag a konyhán.”
