110 ezer ötletből az övé lett az az egy, ami Kaliforniáig vihet. Fenntarthatóság, agrobiznisz, mesterséges intelligencia, erős buzzwordök, jó koncepció, mindezt egy végtelenül kedves, átélhető sztoriban egy fiatal, mosolygós sráctól hallani. A top 10-ben nyújtott pitchelése közben már érezni lehetett, hogy Soj lesz az, aki a múlt hét végén Tokióból, a Red Bull globális ötletversenyéről nem haza, hanem a Szilícium-völgybe repül tovább. Előtte elkaptuk egy interjúra.
Aldrin Sojourner Gamayon, becenevén Soj, a Fülöp-szigetekről érkezett Japánba, hogy startupötletével, az AgriConnecttel, kellemes kisugárzásával és a plüss bálna-unikornis hibridjével a zsűrinek ne csak a szimpátiáját, de befektetői képzeletét is elragadja. A Reb Bull Basement globális ötletversenyére 110 ezer üzleti elképzelés futott be, az országonként tartott döntőkből pedig a legjobbak jutottak ki Japánba, a nagy döntőre. Ezt nyerte meg Soj (a Magyarországot képviselő Dávid ötletéről itt írtunk).
Mit tud ez a startup?
Soj az AgriConnectet saját nagybátyjával, illetve másik közel 80 gazdával folytatott beszélgetése alapján alkotta meg, a Fülöp-szigetek egyik legnagyobb problémájára, a rizstermesztés növekvő költségeire válaszul. Az ország alapélelmiszerének terméshozamát nem csak a szárazság, de a különböző betegségek és kártevők megjelenése is jelentősen rontotta az elmúlt években, amik ellen a generációk óta változatlan technikával dolgozó gazdák teljesen védtelenek.
Erre ad megoldást Soj mesterséges intelligenciával működő telefonos alkalmazása, ami a rizsföldek sarkába felállított szenzorok segítségével figyelmezteti a gazdákat a termést fenyegető veszélyekre és segít nekik a kockázatok kezelésében. Az AI-t a szenzorokból kinyert adatok elemzésére és a mintázatok felismerésére használná az applikáció. A tágabban vett ötletet egy ráktenyésztőkkel foglalkozó a kockázatkezelő-betegségtesztelő startuptól vette, ahol maga is megfordult, ezt kombinálta össze családi és személyes motivációival.
De hát én ezt már ismerem! Ez egy magyar sztori!
– gondolhatja a rendszeres Forbes-olvasó. A beszélgetés után nekem is egyből a Scoutlabs csapata jutott eszembe, mert igen, vannak hasonlóságok, de van sok különbség is.
Egyrészt két, teljesen különböző környezetre fejleszt a két cég, másrészt a Scoutlabs egy saját készítésű rovarcsapdákban utazik, abból nyer adatokat, míg az AgriConnect már meglévő szenzorokkal dolgozik, amik nem csak a kártevőket és az esetleges betegségeket, de hanghullámok segítségével a talaj állapotát is monitorozni tudják.
Az AI jelzőrendszerben is van különbség. Az AgriConnect az adott parcella különböző adataiból számol egy kockázati értéket és tesz ajánlást, míg a Scoutlabs AI-ja egy fokkal nagyobb koncepció alapján is működik: a rovarok mozgását a Scoutlabs hálózatán rajta lévő más rovarcsapdákból kiszámolja a rendszer, amit a felhasználónak a kár bekövetkezése előtt adott esetben már tud is jelezni.
Scoutlabsről legutóbb a 2 millió dolláros befektetői körül után írtunk, itt.
Bár ezek a pontos tulajdonságok a későbbiekben változhatnak még, ki tudja mekkora és milyen jellegű segítséget tud összegründolni magának Kaliforniában a háromhetes, szponzorált útja során Soj és csapata akár hardveres-, akár AI-fronton.
Ami az AgriConnect által trekkelhető növények spektrumát illeti, Soj nagyon bízakodó. „A Fülöp-szigeteken nagyon sokféle rizs van. Vannak a prémiumok, a hibridek, és ezek mind különböző tulajdonságokkal bírnak.” Hosszabb távon akár más zöldségek termesztésében is el tudja képzelni startupját, mint fontos szereplő. Az exiten nem gondolkodik egyelőre.
„Nekem ezt egy szingapúri startup-alapító mondta: aki az alapításkor már az exit-stratégián gondolkozik, az azt jelenti, hogy a bukással számol. Azt még nem tudom, hogy ez tényleg így van-e, de megfogadtam a tanácsát” – meséli nevetve Soj.
Az első, mindenből
Soj a győzelmet jelentő, nagybetűs startupperélet előtt az Ateneo de Manila Egyetem kommunikációs technológiai menedzsment szakán tanult, szakmai gyakorlatát Szingapúrban töltötte. A Fülöp-szigeteken ez volt az első Red Bull Basement-verseny, ahol 3600 jelentkezőnél volt eredetibb és meggyőzőbb Soj története.
Soj elsőgenerációs vállalkozó, nem volt még sem Európában, sem Amerikában, Tokióba vezető útja is az első volt. Végül a nem csak 3600 nemzeti ellenfelénél, de a 110 ezer csapatból verbuválódott legjobb nemzetközi 40 startupból is ő került ki győztesen.
Az ötlet és a probléma összepárosításában is ő volt az első, határozottságát tekintve pedig valószínűleg ő is lesz az, aki megvalósítja ezt, akár a zűrös Fülöp-szigeteki politika ellenszelében is.
Mi volt számodra az elmúlt pár nap legnagyobb tanulsága?
„A legnagyobb tanulság, hogy mindig térjünk vissza a miértekhez. Az elmúlt néhány hétben, ami ehhez vezetett, mindig az volt a lényeg, hogy győznöm kell. Ki kell tűnnöm. A legjobbnak kell lennem. Én vagyok a legjobb. De aztán idejöttem, találkoztam másik 39 országból startupperekkel, akiknek más és más elképzeléseik és tapasztalataik vannak. És akkor rájössz, hogy ez sosem a győzelemről szólt.
Igazából mindig arról szólt, hogy megértsd, miért és kikért csinálod, és hogy valójában csak hálás lehetsz, hogy egy lehetőséget és platformod kaptál arra, hogy beszélj ezekről a problémákról.
A végére, ahelyett, hogy másokkal hasonlítgattam volna magamat, inkább arra fókuszáltam, hogy miért is csinálom ezt egyáltalán? És valójában a gazdákért. Azért, hogy egy olyan megoldást hozzunk létre, amivel nagyobb és egészségesebb termésük lehet.
A technikai oldalról voltak és vannak is mindig olyanok, akik segítenek, tudom, hogy pusztán a technikai feladatra nem feltétlen én lennék a legjobb ember, de nem is ez számít, hanem az empátia és a tenni akarás a gazdák irányába. Ez az, ami végig tartotta bennem a lelket és ez az, amit egy nagyobb porondon még inkább szem előtt kell tartanom.
A versenyek jönnek és mennek. De ennek ott kell lennie bennem a vállalkozásépítés összes fázisában, a finanszírozás megszerzésénél, az együttműködések megszervezésénél, az eladásnál, mindennél. Szóval ezt tanultam: nem érdemes hasonlítgatni, a saját perspektívád a legfontosabb.”