Nemzetközi piacra lépésre, új eszköz- és logisztikai megoldások fejlesztésére költené a tervezett 10 millió eurós tőkeinjekciót Pancsa Emese, a beltérre szánt szerveshulladék-rendszerrel foglalkozó Compocity alapítója.
A következő befektetési kör előkészítéséhez a sikeres sorozatvállalkozó és befektető Duda Ernő cége, a KDT Holding Kft. biztosított egy első körös, 800 ezer eurós konvertálható tagi kölcsönt. Az okoskuka az elmúlt években számos fejlesztésen esett át, a cég pedig több befektetési körön is túl van. Nincs megállás egyik fronton sem.
Egyszerűen használható és játékosan edukatív – írtuk korábban a Forbes.hu-n Pancsa Emese szerveshulladék-rendszeréről.
Az okosszemetesből és edukációs applikációból álló Compocitynél gilisztákra vagy földre sincs szükség, hogy a felhasználó feketeöves legyen a biohulladék kezelésében.
A formatervezőnek tanult Emesének kisöccse adta az ötletet a beltéri komposztálóhoz, végül Hollandiában töltött ösztöndíja alatt talált rá arra a mikroorganizmusra, amit a keleti komposztálási technológia már több ezer éve alkalmaz.
A zárt erjesztési eljárásban a hozzáadott mikroorganizmusok egyfajta probiotikumként megőrzik a tápanyagok magas minőségét. Ráadásul a hagyományos komposztálásnál jelentősen gyorsabban, 3-4 hét alatt zajlik le a teljes lebomlás. Emese ehhez adott formát és 2020-ban létrejött a Compocity első robotverziója, a Compobot.
A cég által gyártott egyik első Compobot, ennek még a színe is más volt. Fotó: Compocity
Több komposzt, több tapasztalat
Ahogy korábban megírtuk a Compocitybe első körben a milliárdos Nagy György érdekeltségébe tartozó Prímaenergia Zrt. és a Böszörményi-Nagy Gergely nevével fémjelzett Arete kockázatitőke-befektető látta meg a fantáziát, a két befektető összesen 40 millió forinttal szállt be a 2021-ben már céggé alakult Compocity Kft.-be. A negyedik tulajdonos akkor Farkas Zsuzsanna volt, aki a Design Terminál mentorprogramjában Emese munkáját segítette. Ő és az Arete azóta kiszálltak a cégből.
A pénzből 2022-ben tíz Compobotot gyártottak le és elindult egy roadshow, aminek a közösségi termékfejlesztés volt a célja. Nem egyéni ügyfeleket toboroztak, a B2B szegmensre lőttek, az eszközt céges ügyfeleknek kínálták, hogy minél több ember megismerje.
„A mai rohanó világban az egyéni aktivitás és az új szokások gyorsan elhalnak, de ha együtt csinálunk valami újat, húzzuk és motiváljuk egymást. Ez egy jóval önfenntartóbb mechanizmus” – mondja Emese.
„Volt olyan cég, ahol naponta 400-500 ember fért hozzá az eszközhöz. Sokkal nagyobb volt a környezeti hasznosság, másrészt több mintát tudtunk gyűjteni, és többet tanultunk magáról a komposztról is.”
Pancsa Emese a második verzióval 2022-ben // fotó: Sebestyén László
Az egyéves tesztidőszakban az ügyfelek jellemzően nagyobb büdzsével rendelkező nagyvállalatok voltak. „A finanszírozással rengeteg embernek tettek hozzáférhetővé egy innovatív technológiát.”
Az ENSZ szerint 2050-re népesség hetven százaléka városokban él majd, jelentős részük pedig irodai környezetben dolgozik. Az irodai hulladék harminc százalékát az organikus maradékok teszik ki.
A Sanofi magyar irodája először kimondottan a kávézaccra keresett megoldást, így találták meg Emesééket 2022-ben. „Sok fiatal dolgozik nálunk, akik nagyon fogékonyak a fenntarthatóságra, ráadásul a rendszer egy applikációval van összekötve, ami szintén nagyon vonzóvá teszi a használatot. A bevezetés után pár héttel azzal szembesültünk, hogy az eredetileg kitűzött heti egy ürítés helyett kettő szükséges” – mondja Szántó Andrea, a Sanofi workspace experience vezetője.
Összesen három okoskukájuk van 1000-1200 emberre, és a rendszer annyira népszerű, hogy sokan otthonról is behozzák a szerves hulladékot.
Egy másik ügyfelük, a Bayer a harmadik Compocity-szezonját kezdi el. Épp új helyre költöztek és keresték a fenntartható irodai megoldásokat. „Szuper edukatív szolgáltatás, amivel a kollégákat új szokásokra ösztönözhettük, és az élelmiszerhulladékunk csökkent” – mondja Klapcsik Ágnes, Sustainabilty Engagement koordinátor.
A Compobotot összesen kétszázan használják, naponta ötven-százan, így heti ürítést igényel. Céljuk, hogy a közép-európai irodákba is eljuttassák az okoskukát.
A Compobot korábban felnyitható ajtaját lecserélték egy felülről könnyebben adagolható fiókos megoldásra, míg a hasába beszereltek egy kamerát is.
A Compocity a folyamatot az elejétől a végéig végigkíséri, beleértve a komposzt hasznosítását. Utóbbi különösen fontos, Emese szerint a cégek sokszor azért kérdőjelezik meg, például, a PET-palack vagy a papír szelektív gyűjtését, mert nem tudják, hogy az végül hol köt ki.
A Compobotban keletkezett tápanyagdús Compomix kizárólag természetes biológiai folyamatok révén, helyben jön létre.
A közösségi zöld javak a városon belül kerülnek hasznosításra, parkosításoknál, fásításoknál, az ürítést is ők vállalják, ez a szolgáltatás része. Sok kerülettel dolgoztak már és a Főkerttel is. Az ültetési aktivitásokat tavaly kezdték el igazán, és a növények egyelőre nagyon boldogok, de Emese szerint a komposzt részletes értékeléséhez több év is kell.
Nemcsak termék, szolgáltatás
A tesztidőszak után a Compocity összeeresztette a termékfejlesztésben részt vevő cégeket és egy workshopon átbeszélték a tanulságokat. Ezek alapján május végére lefejlesztették a Compobot következő szériáját. A korábbi típusban mindenből több volt, szenzorokból például kétszer annyi, mint amennyi indokolt lett volna, mert szerették volna kitapasztalni, mire van igazán szükség. Egyszerűsítették és költséghatékonyabbá is tették az eszközt.
„A low tech az új high tech, mi ezzel az iránnyal megyünk. Csak azt tesszük bele az eszközbe, ami technikailag tényleg kihagyhatatlan.”
Ez egyébként az egyik legnagyobb előnyük. Sok cégnek van maradékfeldolgozó rendszere, de ezek többnyire ipari árammal működnek.
A Compocity rendszere monitorozza, mit dobtak bele, visszajelzést küld a felhasználónak, sőt még dicsér is, csökkentve ezzel az ökoszorongást.
A bedobott hulladékokhoz léptékeket társítanak: „Tíz mobiltöltés”, „Egy pamutpóló gyártási lábnyoma”. A havi riportokban általában mobilitási példákat hoznak, az ügyes cégek például párizsi oda-vissza repülőúttal egyenértékű ökolábnyomnyi hulladékot is összegyűjthet. Persze, ez nem egy felhívás keringőre.
„Szemléletformálás és oktatás nélkül sok technológiai megoldás nem állja meg a helyét. Mi ezt pontosan tudjuk, ezért a folyamat elejétől a végéig ott vagyunk és végigkísérünk mindent.”
A Compobot a citrusféléket is simán megemészti // fotó: Sebestyén László
Az ügyfeleknek külön kapcsolattartóik vannak, akik workshopokat tartanak, cserélik a kapszulákat, de akár közösségi kihívásokat is be tudnak állítani.
Az alapszolgáltatás díja itthon évi 6 ezer euró (2,3 millió forint), a nemzetközi alapár 12 ezer euró.
2022 nyarán újabb tőkeinjekciót kaptak, ekkor szállt be – az Áder János egykori köztársasági elnökhöz köthető – Kék Bolygó Klímavédelmi Magántőkealap 100 millió forinttal, a Prímaenergia Zrt. egy újabb 10 millió forinttal, és a Príma ügyvezetője, Morvai Tamás angyalbefektetőként külön is 20 millió forinttal.
Az összesen 130 millió forintos befektetést a teszteszközök üzemeltetésére, és a májusban elkészült új prototípusokra költötték.
Az új szériát ősszel a Planet Budapesten mutatták be, és több száz eszközre érkezett érdeklődés, mostani ügyfeleik tizenöt országba vinnék ki őket.
Most azon dolgoznak, hogyan és mekkora mennyiségben sorozatgyártsanak és vizsgálják a nemzetközi piacra lépést is. A csapat egy része tavaly az országos szintű szolgáltatás fejlesztésével foglalkozott, a többiek nemzetközi felfedezőútra indultak.
„Mielőtt skálázódunk fontos, hogy megértsük, hogyan állnánk meg a helyünket a nemzetközi piacon” – mondja Emese.
A nemzetközi felkészüléshez kellett az újabb tőkeinjekció, tavaly decemberben csatlakozott hozzájuk Duda Ernő, aki a KDT Holding Kft.-n keresztül kivásárolta az Arete-t, és megkapta a 10,9 százalékos tulajdonrészt. Duda egy első körös, 800 ezer eurós (314 millió forintos) konvertálható tagi kölcsönt is adott, így előkészítve a következő befektetési kört.
A Compocity csapata // fotó: Sebestyén László
Duda egy kollégájától hallott a Compocityről, végül közvetlenül fektetett be a cégbe. „Egy startupnál kulcsfontosságú az alapító személye és Emese karaktere megfelelt annak a minden akadályon át, lelkesen küzdő vizionárius alapítónak, akit egy üzleti angyal keres” – mondja Duda.
Úgy látja, a cégben kiváló szakemberek dolgoznak, de az üzleti tapasztalat, a nemzetközi piacra lépéshez szükséges ismeretek és a skálázódáshoz szükséges tudás még hiányzik. Duda több mint harminc éve vállalkozó, több tucat cég alapításában vett részt és több nemzetközleg jegyzett céget épített, majd adott el. „Én inkább ezekkel a tapasztalataimmal tudok hozzájárulni a cég fejlődéséhez, mert forrást másoktól is tudtak volna szerezni.” A pár évvel ezelőtti Solvo-exit menedzsment tagjai is segítik a Compocity fejlődését.
Duda Ernő
A biotech szektorban működő Solvo a régió egyik legnagyobb exitje volt az elmúlt években: több tízmillió euróért vásárolták fel az alapító, Duda Ernő cégének 89 százalékát. Ugyan a tranzakció után Duda nem szállt ki a gyógyszeripari és diagnosztikai kutatás-fejlesztéseket végző Solvóból, azóta a 2015-ben indult Medipredictre fókuszál.
A közösségi edukációban hisznek
A Compocity 2023-ban Európa egyik fontos innovációs kiállításán, a Web Summit lisszaboni eseményén kiemelt „impact startup” címet kapott. Januárban a Las Vegas-i CES tech konferencián az öt legjobb food-tech megoldás között voltak. A külföldi turné februárban egy közel-keleti kiállítással zárult, itt megfogalmazták, milyen típusú szolgáltatást és eszközt szeretnének a következő években. A logisztikán is csiszolnának. Amig pici volt a számosság, minden eszközt ők üzemeltettek, de ezt és a workshopokat kiszerveznék.
Cél, egy olyan kapszula fejlesztése, amit az ügyfelek is ki tudnak cserélni, és a recepción hagyott Compomixet egy futárszolgálat szállítja el.
Egyedi felhasználókra még nem terveznek. „Ha van egy jól bejáratott rendszer, amit már sokan ismernek és szeretnek, akkor azok az emberek, akik most a közösségben találkoznak vele, később nagyobb magabiztossággal viszik haza. Remélem, hogy 2025-ben a nagyvállalati irodák több mint felében ott leszünk, és egy 100 ezres felhasználói bázisnál már elképzelhető az otthoni felhasználás is. Dolgozunk rajta, de egyelőre a közösségi edukációban hiszünk. Ha egy eszközzel több száz embernek tudjuk megépíteni az önbizalmát, az mindenkinek biztonságosabb belépő” – mondja Emese.
Elkezdtek visszafolyni az oktatási intézményekbe is, sok óvoda és iskola pályázik egy-egy eszközre. A későbbiekben szeretnék korcsoportspecifikusan is gyártani az okoskukákat. A felnőtt verziónál egy applikáción keresztül zajlik a Compobot kommunikációjának java. A gyerekeknél viszont nem preferáltak az okoseszközökök, ezért esetükben fontos, hogy maga az eszköz legyen interaktívabb.
A nemzetközi piacra lépést a kapszula és logisztikai megoldásokkal ugranák meg, amihez további tőkét vonnának be. A technológiai átállásokat továbbra is ökoetikusan szeretnék megoldani, a gyártási költség több százmillió forint. „Ezt lehet, hogy idővel össze tudjuk magunknak kaparni, de ha a piacról nem akarunk lekésni, akkor most érdemes továbbjutni. Folyamatos befektetési tárgyalásban vagyunk a következő körre.
Minél több fejlesztést szeretnénk a lehető legrövidebb idő alatt megcsinálni, mert csak így lehetünk elsők.”
A következő befektetési körnél a cél meglehetősen ambiciózus, 10 millió euró. Közben folyamatosan vizsgálják, melyik piacra kéne lőniük és milyen sorrendben. „Forgatókönyveket gyártunk, és azt is számoljuk, hány eszköznek kéne egy városban lennie ahhoz, hogy legyen értelme ott lennünk.”
Ezzel Duda Ernő is egyetért. „A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy technológiai startupnál gyakorlatilag mindennél fontosabb az időzítés. Ez a termék most a tökéletes időzítés fázisában van. Nem egyszerűen terméket adnak el, hanem egy end-to-end szolgáltatást, ami más piaci igényeket szolgál ki. Piaci előnyük, hogy egyelőre úttörők, jól ismerik az ügyfelek igényeit és a megfelelő technológiai tudásuk is megvan.
Egy technológiai cégnél csak nemzetközi piacról beszélhetünk, a lokális piac nem értelmezhető, és nincs más opció, mint a külföldi terjeszkedés belátható időn belül.
A legtöbb startapnál az a kérdés, hogy léteznek-e vevők a termékekre, szolgáltatásokra. A Compocitynél a vevői igény markánsan megjelenik, innentől a kockázat ugyanaz, mint a legtöbb gyorsan növő startupnak. Képesek-e skálázódni és tudják-e kezelni a növekedéssel járó kihívásokat. Nem utolsó sorban megfelelő időpontban tudnak-e tőkét szerezni a megfelelő partnerektől.”
