F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]


Bővebben

Elon Musk is sokat köszönhet az államnak – interjú Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Design Terminál vezetőjével

Nagyon is érdekli őket, hogy mi történik a körúton kívül, ezért is törekednek erős szakmai partnerségre a kormányzattal. Dolgoznak a fordított agyelszíváson – többek között azzal is, hogy Európa öt legjobb inkubátora között akarnak lenni. Exkluzív interjú Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Design Terminál ügyvezető-tulajdonosával.

Kérdezett: Zsiborás Gergő
Közreműködött: Somody Evelin (gyakornok)
Utolsó frissítés: 2017. szeptember. 25. 14.16 

Egy éve lett nonprofit cég a korábban milliárdos büdzsével, kiemelt állami háttérintézményként működő Design Terminálból (DT). A céget korábbi vezetője – és a projekt megálmodója – Böszörményi-Nagy Gergely vitte tovább kisebbségi tulajdonosként, mellé szállt be az egykori londoni nagykövet, Csák János. 600 milliós állami dotációval indultak el az új pályán, ami miatt sokan kritizálták őket, de Böszörményi egyáltalán nem szégyelli, hogy az erőforrás-minisztérium támogatja a tevékenységüket. Egy év után leültünk beszélgetni a tapasztalatokról és a tervekről. A Terminál megtartotta eredeti küldetését, de mára új üzleti lábat épít: nagyvállalatok akcelerátorait húzza fel, nem dolgoznak akárkivel, első ügyfelük már meg is van: a MOL.

Interjú Böszörményi-Nagy Gergely ügyvezető-tulajdonossal – többek között arról is, nem élnek-e burokban, miközben társadalmi problémákat is meg akarnak oldani a mentoráltjaikkal.


A Design Terminál tavaly óta nonprofit társaság, miközben tulajdonosai immár befektetéseket is kezelnek, értelemszerűen komoly hozamelvárásokkal. Hogy tud megfelelni mindkét szerepnek a DT?

Aki már állami háttérintézményként is követte a Design Terminál működését, emlékezhet rá, hogy kezdettől figyeltünk az átláthatóságra. A közigazgatásban egyedülálló módon, független szakértők bevonásával olyan felületet hoztunk létre, ahol összeghatártól függetlenül minden szerződésünket kereshetővé tettük. Amikor 2016 szeptemberében, János mecénási szerepvállalása mellett a Design Terminál újjászületett, megállapodtunk, hogy a prudencia magáncégként is meghatározó érték lesz számunkra (a Design Terminál elnöke és többségi tulajdonosa Csák János, a MOL és a Matáv korábbi vezetője, volt londoni nagykövet – a szerk.).

Kérdésedre tehát egyszerű a válasz: üzleti és társadalmi célú tevékenységeinket szigorúan elválasztjuk egymástól. A Design Terminál nonprofit szervezet.

Tehetséggondozó programunk ingyenes, az általunk felkarolt vállalkozásoktól nem kérünk tulajdonrészt – igaz, nem is garantálunk befektetést nekik. Bármely angyalbefektető vagy kockázati tőkealap szabadon válogathat közülük, és tehetségeink is bárki mellett elkötelezhetik magukat. A legjobbakkal persze szívesen mélyítjük tovább az együttműködést, ezért korábbi ígéretünkhöz híven – kiegészülve további magán- és intézményi befektetőkkel – magunk is létrehoztunk egy befektetési társaságot (az Arete Zrt. részvénytársasági formában és nem alapként működik majd, vagyis látható lesz, kik fektetnek be a cégen keresztül – a szerk.). Ez egy kicsi – de a tervek és az ambíciók alapján egy agilis befektetési alap lesz, startupokba fektetünk be.

Fontos, hogy a két cég egymástól jogilag és tartalmilag is elkülönülve működik. Nem fektetünk be minden olyan cégbe, amit a DT felhordórendszere a felszínre hoz, és a mentorált cégeinknek sem lesz kötelezőt elfogadnia az alap befektetéseit. Nincs exkluzív kapcsolat a két vállalkozás között. A DT továbbra is a hazai és nemzetközi ökoszisztéma számára végzi ezt a „felhordó” munkát. Bárki szemezgethet az általunk inkubált cégek közül.

A befektetési cég hány vállalkozásba fektetett be eddig?

Éppen csak elindult, de a következő három évben mintegy huszonkét vállalkozás mögé állhat oda. Amikor 2017 elején először beszéltünk befektetési terveinkről, jeleztük, hogy szeretnénk jobb értékajánlatot adni a startupoknak, mint amit a hazai piacon eddig megszokhattak. 15 százaléknál sosem kérünk majd nagyobb tulajdonrészt egyetlen vállalkozástól sem, hiszen láttuk, hogy az elmúlt években hány tehetséges alapító motivációját ölték meg azzal, hogy gyakorlatilag elvették tőlük a cégüket. Még fontosabb, hogy a pénzeszközök mellett a legmagasabb szintű szakmai támogatást biztosítjuk a portfoliócégek fejlődéséhez. Erre vezető tanácsadóink, köztük az IND-alapító Pecsenye Roland, vagy az iEurope befektetési igazgatójaként az egyik legelismertebb hazai szakembernek számító Kovács Miklós neve is garancia. Kicsi, de a terveink szerint agilis alap leszünk.

A befektető cégben és a DT-ben is van tulajdonrészed, te hogy kezeled, hogy ez a két szerep nagyon eltérő. Van rajtad befektetői nyomás?

Inkább összhangot látok a feladatok között. Az a célunk, hogy az általunk felkarolt startupok minél gyorsabban, minél jelentősebb cégértéknövelést valósítsanak meg. Ez a szerepfelfogás nem új, hiszen a Design Terminál mentorprogramjának születése óta ezért dolgozunk. Igaz, most már nagyobb eszköztárral és felelősséggel.

bng_01

“Látjuk az ország problémáit és kihívásait, rettentően érekelnek minket.” // Fotó: Egyed Péter

A DT 600 milliós állami támogatást kap, miközben az Arete Zrt-ben magánszereplők szálltak be. Hogyan címkézitek föl ezeket a pénzeket?

Alapelvünk, hogy a két szervezet között semmiféle pénzmozgás nincs. A Design Terminál évente elszámol az üzleti tehetséggondozásra és a vállalkozói ökoszisztéma fejlesztésére kapott támogatással. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma valóban támogatja azt az üzleti tehetséggondozást, amit végzünk – ezért tudjuk ingyenes, saját érdekektől mentesen vinni a programunkat, amiből az összes többi inkubátor is profitál hosszú távon.

Van egy új terület, ahova belépünk, ez a vállalati partnerségek világa. Sajátunk mellett ugyanis már nagyvállalatoknak is építünk mentorprogramokat, hidat építve a piacvezető cégek és a startupvilág között. Egyre több, gazdasági értelemben fajsúlyos szereplő jön rá, hogy valamilyen módon a startupokat be kell vonnia az innovációs módszertanába. Erre szerintünk a legjobb megoldás egy hibrid modell, amikor egy már beágyazott akcelerátorral, egy jól működő szakmai műhellyel dolgoznak együtt. Mi ezt ajánljuk a nagy cégeknek és ezzel tervezzük érdemben kiegészíteni a költségvetésünket.

Kik a potenciális célpont, van már ügyfeletek?

Az eddigi talán legizgalmasabb projektet idén ősszel indítjuk útnak, ez a MOL startup programjának felépítése lesz. Megtisztelő és kifejezetten inspiráló ügyfél. (A programot a MOL múlt hét pénteken jelentette be, az interjú még ezt megelőzően készült – a szerk.)

Hogy indult ez a kapcsolat? Egyáltalán miből gondoltátok, hogy ezt a piaci szegmenst érdemes megcélozni?

A MOL az egyik legfontosabb és legismertebb hazai vállalat, aminek 2016 óta új stratégiája van. Új üzleti területekre kíván belépni és olyan startupokat keres, akik hatékonyan tudják támogatni ennek elérésében. Ehhez hívták segítségül a Design Terminált.

Az új üzletág első ügyfele azért is érdekes, mert Csák János a DT egyik tulajdonosa, befektetője, korábban a MOL elnöke is volt.  

A két dolognak annyiban mindenképp van köze egymáshoz, hogy János tudása és tapasztalata segítségével gyorsan megérthettük az ügyfél elvárásait. A MOL látványos fejlődésen megy keresztül, az energia fogalmát folyamatosan és korszerűen tágítva immár a mobilitás irányába mozdul el, egyre több területen indítva szolgáltatásokat. Olyan pillanat ez a cég életében, ami nekünk is rendkívül izgalmas. Hosszú tárgyalások után jutottunk el az együttműködésig.

Mire fog kiterjedni a MOL-lal közös programotok?

Első lépésben a MOL szakemberei azonosították azokat a kihívásokat, amik a vállalat és iparága előtt állnak. Mi már kifejezetten ezekre építjük a programot, s toborzunk olyan ambiciózus startupokat szerte a világból, akik a MOL számára potenciálisan hasznos innovációkon dolgoznak. A csapatok egyrészt hozzáférnek ahhoz az üzletfejlesztési, szervezetfejlesztési, jogi és kommunikációs tudáshoz, melyet a Design Terminál saját mentorprogramjában 2014 óta átadunk a tehetségeknek. A MOL programja azonban bizonyos szempontból több lesz ennél, hiszen a startupok fejlesztésében részt vesznek a vállalat szakemberei is. Összehangoljuk üzleti elképzeléseiket, megteremtve egy komolyabb partnerség lehetőségét. A mi tapasztalatunk szerint ugyanis tízből kilenc startup útja a sikerhez egy biztos hátterű, saját infrastruktúrával és jelentős ügyfélkörrel bíró vállalaton át vezet. Különösen azon vállalkozásoké, amelyek valamilyen nagy mobilitási, egészségügyi vagy éppen oktatási rendszer megújítását tűzték ki célul. Mi rájuk fókuszálunk.

Ez viszont, ha jól értem, már forprofit tevékenység lesz.  

Nonprofit szervezet maradunk. Üzleti partnereinktől származó bevételeinket teljes egészében visszaforgatjuk a Design Terminál fenntartásába és fejlesztésébe.

Itt tulajdonképpen mi a – szakmai – célotok? Az a siker, ha a MOL minél több ilyen céget felvásárol? Vagy az, hogy a MOL beszállítója legyen egy startup, vagyis hogy belekerüljön egy olyan értékláncba, amire addig esélye sem volt?

Ez a legizgalmasabb kérdés. A két “állatfaj”, startup és nagyvállalat viszonyát máig divatos az “exit” és az ”akvizíció” fogalmaira egyszerűsíteni, kizárólag egy-egy felvásárlást tekintve sikernek. Mi más értékekben is hiszünk. Sikernek tekintjük, ha egy fiatal vállalkozás pár hónap alatt egy piacvezető óriáscég beszállítójává válik, vagy ha közös termékfejlesztésbe fognak. Sőt önmagában azt is, ha kicsi és nagy egy a miénkhez hasonló program keretében tanulni tud egymástól a szervezeti kultúra, az innováció vagy a folyamatmenedzsment területén.

Böszörményi-Nagy Gergely // Fotó: Egyed Péter

Böszörményi-Nagy Gergely // Fotó: Egyed Péter

Mi a távlati cél a nagyvállalati akcelerátor-programokkal?

Mindenekelőtt, hogy minél több mentoráltunk találjon magának szövetségest a piacvezető vállalatok közül, másrészt hogy növeljük üzleti bevételeinket. 2018 végéig további két vállalati partnerrel szeretnénk megállapodni egy-egy önálló program életre hívásáról – és akadnak kisebb léptékű, de nem kevésbé ígéretes együttműködéseink is. Nekünk tényleg az adott nagyvállalat DNS-e számít.

Amit biztosan nem tervezünk, a felszínes PR-akciókban kimerülő, kizárólag márkaépítést célzó startup-programok.

Ha összeállunk egy nagyvállalattal, valóban meg akarjuk érteni a menedzsment kihívásait, a cég jövőképével összefüggő célokat és félelmeket. Kizárólag így adhatunk a kezükbe új eszközöket, és nem utolsó sorban ettől lesz érdekes a munkánk.

Mi az, amit a nagyvállalati ügyfélkörnek fel tudtok mutatni, hogy leálljanak veletek egyáltalán beszélgetni?

Az első és legfontosabb a scouting (toborzás). Rövid időn belül nagyon jó minőségű merítést tudunk összehozni és leszállítani az adott nagyvállalat számára olyan startupokból, akik számukra és az adott iparág számára releváns területen dolgoznak. Ez a megfelelő beágyazottság és elérés hiányában sokszor egy piacvezető márkának is komoly fejtörést okoz. A hazai ökoszisztéma ráadásul rendkívül kicsi, a Forbes saját számlálója is megállt 220 magyar startupnál. Nem árt egy olyan szakmai partner, aki bizonyítottan képes egy nemzetközi szintű scouting műveletre. Ami a kultúrát illeti, hívhatjuk a munkánkat egyfajta kockázatmenedzsmentnek is. Sok nagyvállalat próbálkozik magányosan, házon belül felépíteni saját startup programját. A bürokratikus szabályok és megszokások, a nagy rendszerek természetes rugalmatlansága azonban – a kezdeti jó szándék ellenére – hamar maguk alá gyűrhetik a projektet, elijesztve a legjobb csapatokat. Mi egyfajta hibrid megoldást kínálunk, ahol a program célját és indikátorait a nagyvállalat, míg a módszertant a Design Terminál adja. Végül a finanszírozás. Egy tehetséggondozó program jelentős erőforrást igényel, a projektmenedzsmenttől a nemzetközi mentorhálózat felépítésén át a csapatok technológiai támogatásáig. A Design Terminál ezekkel az eszközökkel mind rendelkezik, és a méretgazdaságosság mentén sokkal olcsóbban képes kiszolgálni az ügyfeleit, mintha azok egyedül építkeznének.

Az állami múlt és a most is jelentős állami dotáció, amit kaptok, nem jelent hátrányt, amikor kimentek a piacra?

Én nagyon hiszek abban, hogy az állammal, sőt a kormányzattal való konstruktív együttműködés megsokszorozza egy piaci szereplő mozgásterét.

Eleve az, hogy mi értjük a kormányzat logikáját a különböző szakpolitikák terén, az segít nekünk, amikor arról van szó, hogyan fejlesszük a startupokat, milyen tudást adjunk át nekik. Van ilyen típusú inkubátorra egy nagyon érdekes példa, az 1776 nevű inkubátor Washington D.C.-ben – a név és a székhely önmagában beszédes –, és kifejezetten társadalmi kérdésekkel foglalkozó cégeket keresnek. Ahhoz, hogy a mobilitással, fenntarthatósággal, oktatással vagy a munkaerőpiaccal foglalkozó startup sikeres legyen, szembe kell mennie a szabályozások dzsungelével. Felkészítik a cégeket arra, hogyan működjenek együtt egy nagyvállalattal vagy akár kormányzattal, navigálják őket, hogy megértsék ezeket a szereplőket is. Mi ebben nagyon hiszünk. Elég csak a Tesla, a Solar City vagy a SpaceX példájára gondolni.

Ezek olyan sikercégek és Elon Musk egy olyan szupersztárja ennek a faunának, aki az állam különböző szintjeivel való masszív együttműködés mentén érte el az eddigi eredményeit. Több mint 5 milliárd dolláros állami szerepvállalás, támogatás mellett.

Az, hogy ezeket a nagy, a fent is említett rendszereket meg tudjuk reformálni, alakítani tudjuk, ahhoz partnerségre van szükség. Nekünk pedig elég jó tapasztalataink vannak, például mikor a tehetséggondozásban való partnerségről beszélgettünk Novák Katalinnal, aki a területért felelős kormányzati vezető (család- és ifjúságügyért felelős államtitkár – a szerk.), hiszen teljesen egybevágnak a céljaink. Nyitott, korszerű gondolkozással találkoztunk az ő esetében, és egyébként szakmai alapelvek mentén végezzük a tevékenységünket.

A magyar környezetben nem érzed kockázatosnak a kitettségeteket az állam irányába?

Miközben e kitettségünket csökkenteni fogjuk,

nagyon is büszkék vagyunk az együttműködésre. A magyar állam számos olyan tehetséggondozással kapcsolatos kezdeményezést támogat, aminek feladatait nem tudja vagy kívánja saját intézményrendszerén belül ellátni, ám aminek céljaival egyetért, s aminek eredményeiből az ország profitálhat a jövőben.

Van B-terved? A bürokrácia-csökkentés egyszer már a majdnem elkaszálta a Terminált.

Mi magunk vállaltuk, hogy folyamatosan csökkentjük az állami támogatás volumenét. Ez a mi személyes célunk, nem egy kényszer. A saját vállunkra helyezünk nyomást, hogy a vállalati partnerségek minél jobban működjenek.

Meg van határozva, hogy mennyit kell kitermelnetek, hogy az államit nélkülözni tudjátok idővel?

Persze.

Mennyit?

A hozzánk leginkább hasonlatos európai nonprofit, a brit Design Council költségvetésének ma mintegy harmadát teszi ki az állami dotáció, a fennmaradó kétharmad üzleti partnerektől és szponzoroktól származik. Őket 1944-ben alapították, de én reálisnak tartom, hogy mi akár két-három éven belül eljussunk ide.

Te magad mondtad, hogy ez a piac elég szűk. Lesz elég partner?

Csak ha nem állunk meg az országhatárnál. Nemzetközi együttműködésekben gondolkodunk,

Európa öt legjobb inkubátora közé akarunk kerülni.

A mentorprogramba most már most is vártok külföldi csapatokat. Miért?

Két évvel ezelőtt kopogtatott nálunk egy Tel-Aviv-i brigád. Egymillió dolláros befektetés állt mögöttük, ráadásul Izrael a bolygó egyik legfejlettebb innovációs ökoszisztémája – nagyon kíváncsiak voltunk, mitől lett érdekes nekik egy budapesti inkubátor. Quality of life, value of money, mentors of Design Terminál – hangzott a felelet. Ez megerősített minket abban, hogy az egyre csak emelkedő Budapest-márka és egy jól összerakott tehetséggondozó program kombinációja nyerő párosítás lehet. Most induló szemeszterünk jelentkezőinek harmada már külföldről futott be, köztük chilei és indiai, spanyol és portugál, svéd és lengyel csapatok. Szerintem ez fontos fejlemény.

Mi abban hiszünk, hogy Budapesten akkor volt igazán dinamikus vállalkozói ökoszisztéma, amikor nemzetközi volt. Nekem unalomig ismételt toposzom a századforduló Budapestje, és John Lukács Budapest 1900 című könyve, ami kiválóan részletezi azt, hogy nagyon sokféle tudás keveredett és az akkori Budapest így válhatott a világ második leggyorsabban fejlődő városává. Budapestnek egy felszállópályává kell válnia, ami a tehetségnek lehetőséget ad, attól függetlenül, hogy milyen nemzetiségű.

Ez egy profin és tudatosan menedzselt, szelektált mechanizmus, nem szabad összekeverni a kontroll nélküli bevándorlás témájával, ez tulajdonképpen egy fordított agyelszívás program.

A mi programunkban legalább annyit tanulnak a cégek egymástól, mint a mentoroktól. Ami még nagyon lényeges, talán a legfontosabb, hogy szeretnénk, ha több magyar alapítana céget közösen, külföldi társalapítókkal. Azt látjuk, hogy a siker esélyét meg tudja sokszorozni, ha különböző hálózatok, netwörkök összeadódnak. Fájóan kevés olyan magyar startup van, amiben van egy amerikai vagy egy izraeli társalapító, pedig egyébként a siker esélyét jelentősen növelné, ha ilyenek lennének. Lásd az Ustream és a LogMeIn példáját.

Szükség van a fordított agyelszívásra // Fotó: Egyed Péter

Szükség van a fordított agyelszívásra // Fotó: Egyed Péter

 

A mentorprogram egyik fontos kikötése, hogy valamilyen társadalmi hatást (social impact) elérő megoldáson dolgozzanak a cégek. Mennyire érzitek át az ország problémáit azokon a területeken, amiket a mentoráltjaitok meg akarnak oldani? Nem érzed, hogy burokban éltek?

Részben ezért is fontos a kormányzati együttműködés, hogy azt az agendát, ahogy egy állam, azaz egy közösség működik – az oktatástól az egészségügyig – értsük, és hogy kövessük a fejleményeket. A kérdésekkel és a kihívásokkal ugyanúgy tisztában vagyunk, mint a MOL-partnerség esetében az ottani kihívásokkal. Minket ez rettentően érdekel.

Azt hiszem, hogy az én csapatomat jelentős külföldi és hazai kitekintés jellemzi. Aki valaha kapcsolatba került velünk, az tudja ezt. A mentorhálózaton keresztül, a kormányzati és nemzetközi kapcsolatainkon keresztül, azt hiszem, hogy a változások ütőerén tartjuk a kezünket, és ez nagyon lényeges.

A techvilág jelentős része itthon és külföldön is buborékban él, irreális cégértékelések mellett sokszor öncélú és haszontalan dolgokat „fejlesztve”. Elemi érdekünk, hogy ebben a tekintetben elüssünk a korszellemtől, a valódi tehetségek ugyanis más irányból érkeznek. Az elmúlt években megfigyeltük, hogy a hozzánk jelentkező legjobb, legelkötelezettebb startupok közös többszöröse a társadalmi elkötelezettség. Közösségi ügyeket akarnak megoldani, valóban létező problémákra szállítva üzletileg is értelmezhető választ. Mindig a magukfajták a legkitartóbbak és övék a legnagyobb esély a sikerre, mert a vagyonszerzés ambíciója mellet küldetéstudat is áthatja a működésüket.

Hadd nyissak itt egy kis lábjegyzetet: megemlíteném az Ökomenikus Segélyszervezettel való partnerségünket, ami hangsúlyozottan nem CSR tevékenység. A szervezet az ország több pontján is üzemeltet olyan házakat, ahol a munka világába vezetnek vissza hátrányos helyzetű, korábban jellemzően munkanélküli segélyből élő, családokat. A mi csapatunk tagjai rendszeresen töltenek időt ezekben a központokban és szereznek új élményeket és tapasztalatokat.

Kifejezetten érdekel minket a szociálpolitikának az a konzervatív és kreatív megközelítése, amit a segélyszervezet képvisel, és aminek az a lényege, hogy hálót adunk és nem halat.

Képességet és készséget fejlesztenek. Mi olyan Magyarországot képzelünk el, ahol – kicsit archaikus fogalommal élve – magabíró emberek élnek. Akik urai a saját helyzetüknek.

Tavaly azzal, hogy nonprofit céggé alakítottátok a DT-t, vállalkozó lettél. Mekkora személyes és anyagi kockázatot vállaltál ezzel a lépéssel?

Pályafutásom elmúlt éveit a közszolgálat világában töltöttem, és ezalatt nem gazdagodtam meg. Lehetőségeimhez mérten vállaltam a kockázatot. Az igazi kockázatvállalás inkább a csapatom nevéhez fűződik, akik valódi közösségként csinálták végig ezt az izgalmas átalakulást.

Egy nyugati mintákra felépített szervezet életképessége nem szükségszerű Magyarországon.

Szakmai stábunk minden egyes tagja személyes életét, tehetségét, karrierjét tette fel erre.

Közszolgából lettél cégvezető. Ez egy teljesen más szerep.

A Design Terminál sokféle formában működött már. Volt állami nonprofit szervezet, volt kiemelt kormányzati háttérintézmény, most magántulajdonú nonprofit szervezet. Soha ilyen optimális feltételek között nem dolgoztunk. Úgy érzem, hogy megtaláltuk a helyünket. Egyszerre működünk együtt piaci és kormányzati szereplőkkel, miközben János szakmai támogatása mellett még hatékonyabb szervezetet építünk. Akik ismerik, tudják, hogy kivételes rendszerezőképessége van, amiből rengeteget tanulok. S nem csak tőle, de a Lantos Csaba vezette felügyelőbizottságunktól is.

Mindennap nagypályás üzleti gondolkodókkal dolgozhatom együtt, ez őszintén felvillanyoz.


Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő