Litkai Gergely a környezetvédelemben nem ismer tréfát, vagyis mégis, sőt. A humorista (erdőművelő és fenntarthatósági menedzser) zöld témában standupol, videófilmeket és podcastokat készít, és a Dumaszínháznál is egyre komolyabb fenntarthatósági céljai vannak. Pedig volt idő, amikor úgy használta a légi közlekedést, mint más a 9-es buszt. Portré a júniusi Forbesban, ajánló itt.
„Itt egy kurva nagy betonkocka, az vót ott a természet.” Litkai Gergely és a Green¬peace 2021-es első közös videójában a humorista Sopron főterén karikírozza a Fertő Part nevű állami luxusberuházást. A videó nagyot futott a médiában, és a brutális természetkárosítással járó gigaprojekt híre olyanokhoz is eljutott, akik nem feltétlenül követik a hazai természetvédelmi történéseket.
A kiemelt állami beruházás keretében több mint harmincnégyezer négyzetméternyi védett területet építenének be Mészáros Lőrinchez köthető cégek. A partra három éve nem lehet kimenni. „Sokkal nagyobbat szólt, mintha mi, természetvédők száraz tényekkel elmondjuk, mekkora érték pusztul el – mondja Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse. – Gergő más csomagolásban mondta el az üzenetet, gyakorlatilag kiröhögtetve a beruházó teljesen valótlan állításait. És a poénok miatt még azok is megnézték, akiknek egyébként már elegük van az örökös riogatásból és klímaszorongásból.”
Fotó: Belicza László Gábor
Litkai örül, hogy sok ember látta, milyennek nem kéne lennie a természettel való viszonyunknak. A Fertő Part jó példa arra a szerinte káros gyakorlatra, amivel sokszor a hazai tájhoz nyúlnak, indusztrializálják, és infrastruktúrát építenek köré.
„A természet azért természet, hogy úgy ismerjük meg, ahogy van.”
Jó lenne kivonulni
„Beszélhetnék az anyósomról is – mondja –, biztos nagyon szórakoztató lenne, de ezek azok a kérdések, amiken az emberek előbb-utóbb elkezdenek gondolkozni.” Nála ez lelkiismereti kérdés, úgy hiszi, mindenkinek egyéni felelőssége van a fenntarthatóbb világ alakításában. Szerinte hülyeség a szabályozókkal és a vállalatokkal elvitetni a balhét, hiszen azoknál is emberek dolgoznak, és nekik is van egyéni felelősségük. „Óriási tévedés, hogy nem tudsz semmit se tenni, mikor ott van Kína. Iratkozz le az Aliexpress-hírlevélről, és máris sokat tettél, hogy Kína környezetbarátabb legyen!” Ezt sokkal egészségesebb hozzáállásnak véli, mint az egész napos jajgatást és felelősséghárítást.
Gergely hatéves volt, amikor egy börzsönyi családi túrán, egy kis erdei étteremben megették a korábban megfigyelt erdei állatokat. „Kettős élmény volt, hogy az előbb még láttuk az őzikét, aztán jó étvágyat kívánnak hozzá.” Szerinte ez a kettősség sokaknak megnehezíti a természethez való viszonyukat. A mértékletességben és a fokozatosságban látja a lényeget. Nem tartja ördögtől valónak a húsfogyasztást sem, de szerinte fontos a hús előállításának módja és fogyasztásának mértéke.
„Jó lenne kivonulni, mint a Waldenben, csak az erdőben nehéz standupolni” – válaszol arra a kérdésre, hogy akkor miért nem él a zöldben. Természetszeretetét parádsasvári vendégházában éli ki, vagy túrázik.
Később, ha már munkája nem kötné napi szinten Budapesthez, szívesen élne egy természetközeli helyen, és apjához hasonlóan túrákat vezetne.
Az interjú reggelén zabkását evett, az ételmaradékot a komposztálóba rakta, majd kiürítette az ökocsipszgyártó masináját. A tizedik emeleten komposztál, a zöldhulladékot és a kávét is külön gyűjti, a kész komposzttal a terasz virágföldjeit tuningolja. A tizenöt perces város koncepció híve, mindennapjaiban a legfontosabb pontok negyedórára vannak, legtöbbször gyalogol, vagy tömegközlekedik. Munkahelye, a Dumaszínház egy köpésre van lakásától, a vidéki fellépésekre villanyautóval jár. Nemcsak beszél a zöld életmód előnyeiről, hanem éli is. Pedig volt idő, amikor évekig óriási ökolábnyomot hagyott maga után. 2008 és 2014 között a Viacom nemzetközi multi dolgozójaként rendszeresen használta a légi közlekedést, és magánútjaival is bőven hozzájárult a szén-dioxid-kibocsátáshoz.
Arról, hogy mit jelent Gerő szerint a leonardodicapriozás, hogyan teszi egyre zöldebbé a Dumaszínházat, és hogy milyen könyveket és appokat ajánl fenntarthatósági témában, a Forbes júniusi számának Öko mellékletében, Melis Dóra címlapportréjában olvashatsz. Lapozz bele a magazinba!
