Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Klímaváltozás: mi vár Magyarországra és a régióra?

A szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, invazív allergén fajok megjelenését, betegségek terjedését idézhetik elő – az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentését a Másfélfok cikke foglalta össze Nyugat- és Közép-Európára fókuszálva.

Az idén nyáron szinte minden hétre jutott egy szélsőséges időjárási eseményhez köthető katasztrófa a világon és Európában is: hőhullámok, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek, tornádók pusztítottak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzése szerint Magyarországon az idei volt az ötödik legmelegebb nyár, négy hőhullámos időszakkal.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentés szerint ez azonban csak bepillantás a jövőbe: a régiónkra vonatkozó számítások szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást írja a Másfélfok cikke.

Alig van víz a Velencei-tóban, de ennek még pozitív hatásai is lehetnek

Ez vár Magyarországra és a régióra

Először is meleg. A 35 Celsius-fokot meghaladó maximum hőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére Közép-Európában.

A forróság pedig sok mindenre hatással lesz.

  • A mezőgazdaságra és az egészségügyre: megjelenhetnek invazív allergén fajok és betegségek terjedhetnek. Télen a fűtési energiaigény csökken, de a hűtési energiaigény nőni fog az európai térségben.
  • Az olvadásra: Közép-Európa az egyik olyan régió, ahol még az optimista szcenáriók esetén is jelentős tömegveszteség várható a gleccsereket illetően. A 2015-ös értékhez képest átlagosan 63–93 százalékos csökkenés valószínűsíthető az évszázad végére.
  • A csapadékra: Közép-Európában gyakoribbak lesznek a nagycsapadékú napok. Ezek növelik a földcsuszamlások számát és kedveznek a villámárvizek kialakulásának. Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein 20 százalékos növekedést figyeltek meg a villámárvizeket illetően, és az árvizek esetén is növekedő trendet figyeltek meg Közép- és Nyugat-Európában.
  • Az aszályra (hidrológiai, mezőgazdasági és ökológiai): megnövekedett Nyugat- és Közép-Európában és ez a tendencia (közepes megbízhatósággal) a jövőben is folytatódni fog, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet és a vegetációtüzek számára is kedvező.
  • A szélre: Európában az elmúlt négy évtizedben csökkent az átlagos felszíni szélsebesség (közepes megbízhatósággal). Szimulációk szerint viszont az erős szelek gyakorisága és amplitúdója valamelyest növekedni fog a század végére Közép-Európában és a part menti területeken.
klímaváltozás_másfélfok

A megfigyelt és várható változások Európában az IPCC AR6 alapján. // Forrás: Másfélfok

Van még remény

Az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) augusztus elején kiadott jelentése szerint a döntő pillanatban vagyunk és sürgősen cselekednünk kell az éghajlat védelméért. A jelentés szerint ha tovább folytatjuk a klíma- és természetpusztító tevékenységeket, a század végére 2-3 fokos emelkedés állhat be, ami felmérhetetlen következményekkel járhat.

A tanulmány azonban próbál optimista maradni, a szakemberek szerint ugyanis ha az elkerülhetetlen plusz 1,5 Celsius fokos limitet nem lépjük át, akkor elkerülhetjük az igazán jelentős klímaváltozást és annak beláthatatlan hatásait.

A klímatudósok szerint a limitátlépést csak akkor tudjuk megakadályozni, ha gyorsan (még ebben az évtizedben) és drasztikusan csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Eddigi legsürgetőbb jelentését adta ki az ENSZ a klímaváltozásról

A kiemelt képen a kiszáradó Velencei-tó // fotó: RTL Hírek

 

Oszd meg!