Bár jelenleg az elsődleges cél a hőmérséklet emelkedésének 1,5 Celsius-fokban való mérséklése lenne az iparosodás korának szintjéhez képest, még a megvalósulása esetén is súlyos következményekkel járhat a klímaváltozás. A Másfélfok az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentését mutatja be.
Ami várható
A 1,5 fokos emelkedés hatására a fajok 84 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye. A hegyvidékeken élő fajok csak úgy tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez, hogy magasabb területekre költöznek, amennyiben ez lehetséges. Ez azonban a honos és invazív fajok közti versengéshez vezet.
Az alacsonyan fekvő gleccserek veszítenek tömegükből, ami nagyobb probléma annál, mint hogy hol fogunk síelni. Emberek milliói számára fog gondot jelenteni a napi vízellátás: nemcsak az ívóvízfogyasztást, hanem a mezőgazdaságot, a legeltető állattartást is érinti, emellett veszélyezteti a vízerőművek villamosenergia-termelését is, amelyek összességében jelenleg a világ összes megújuló energiájának mintegy 60 százalékát teszik ki.
A trópusi területek és a közepes földrajzi szélességek hegyvidékein a jelenlegi jégtömeg nagyjából fele maradhat meg az optimista (alacsony üvegházgáz kibocsátással számoló) forgatókönyv esetén, míg a pesszimistább szcenárió szerint akár 90 százalékukat is elveszíthetjük a 2000-es évekhez viszonyítva.
A hóvastagság Európában is csökkenni fog a szimulációk szerint, amelynek mértéke jelentősen függ a forgatókönyv megválasztásától: a becslések a stagnálástól egészen addig terjednek, hogy nem lesz természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban.
A melegebb hőmérséklet, kevesebb csapadék, hótakaró hiánya növeli a tűzesetek száma, ami a fajok kihalásának kockázatát növeli.
Miért fontosak a hegyek?
Hegyvidékeink nem csak esztétikai és spirituális értékkel bírnak:
- víz-, élelem- és energiaforrások lehetnek
- különböző gyógynövényeknek adnak otthont
- turisztikai lehetőségeket és rekreációt biztosítanak
A hegyekből érkező víz
A felmelegedéssel az olvadás ideje változékonyabbá válik, ami megváltoztathatja a víz elérhetőségét – ez pedig növeli a feszültséget a különböző vízfelhasználók között, különösen a szezonálisan száraz régiókban.
Globálisan az öntözött mezőgazdasági területek kétharmada függ a hegyekből eredő lefolyástól is. Emellett a részben vagy teljesen a hegyekből eredő víztől függő emberek száma megnövekedett: az 1960-as években 0,6 milliárd volt, az elmúlt évtizedben pedig nagyjából 2 milliárd.
A mezőgazdaságra is negatív hatások várnak:
- aszályok és áradások
- évszakok kezdetének eltolódása
- a víz elérhetőségi idejének megváltozása
- kórokozók növekedése és a beporzók sokféleségének a csökkenése
- a legelők romlása az állatállományt érinti
Az Alpokban a mezőgazdasági termelés számára néhány területen előnyös lehet az emelkedő hőmérséklet, de Ázsia és Dél-Amerika egyes régióiban, ahol a gleccser és hó táplálta öntözéstől függnek, a várható változások miatt akadozó vízellátással fognak szembenézni, az élelmiszerbiztonság is veszélybe kerülhet.
A klímaváltozás hatásai a hegyvidéki társadalmi és ökológiai rendszerekre Forrás: Másfélfok
Legfőbb veszélyek
Az IPCC legújabb jelentésében négy kulcs kockázatot fogalmazott meg a hegyvidéki területekre vonatkozóan, a megfigyelt változások, az attribúciós értékelések és a jövőre szimulált hatások alapján.
Ezek:
- Földcsuszamlások és árvizek okozta kockázatok az emberekre és az infrastruktúrára nézve
- A változó vízforrásból eredő kockázatok az állatállományra és a gazdaságra nézve
- Ökoszisztéma változások és fajok kihalásának kockázata
- Eszmei és kulturális értékek veszteségének kockázat
Kapcsolódó:
