Átrajzolja a térképeket és határvitákat is gerjeszt az erősödő klímaváltozás. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató, környezeti szakújságíró Másfélfok.hu-n publikált cikke a klímaváltozás miatti határváltozásokkal és az ebből fakadó konfliktusokkal foglalkozik. A Forbes.hu-nak eljuttatott anyagból mi most az esettanulmányként bemutatott hegyi étteremről mutatunk érdekességeket.
Az olasz-svájci határ mentén, a 3480 méteren lévő Rifugio Guide del Cervino tipikus olasz hegyi étterem (és szálló) státusza már évek óta határviták kereszttüzében áll. A problémát az okozza, hogy az étterem közelében levő határvonalként kijelölt jéggerinc egyszerűen eltűnt.
Elolvadó határok, bürokratikus rémálmok
Ha a zord hegyi körülményekkel 1984 óta dacoló olasz éttermet átugorná a határ, akkor arra már svájci törvények és adók vonatkoznának. Sőt, a svájci vámellenőröknek jóvá kellene hagyniuk minden doboz tésztát és kávécsomagot, amelyet Olaszországból felvonóval hoznak az étterembe.
Lucio Trucco tulajdonos szerint rengeteg vendég épp a tészták miatt jön, nincsenek is svájci ajánlatok az étlapon.
Szerinte a hely továbbra is Olaszországhoz tartozik, a svájci hatóságok azonban mérések alapján az ellenkezőjét állítják.
Mit mutat most 5 fontos mérőszám a klímaváltozásról?
Az étteremtulaj visszaemlékezése szerint a változások 2003 óta gyorsultak fel igazán, amikor az egész Európán végigsöprő hőhullám az Alpok olyan magasságaiban is olvadást eredményezett, ahol egyébként az nem volt jellemző. Azóta szinte minden év a rekord meleg esztendők közé sorolható, ráadásul a magashegyi régiók erősebben melegednek, mint globális átlagban a bolygó felszíne. Az IPCC Külön Jelentése szerint az Alpokban található gleccserek térfogatának akár fele is elveszhet 2050-re.
Ha nem mérsékeljük a globális éghajlatváltozást, gyakorlatilag az összes közép-európai gleccser eltűnhet a század végére.
Az alpesi megoldás: modern limes, mozgó határok
Az 1990-es években a határok térképezésért felelős olasz katonai intézet, az Istituto Geografico Militare is felfigyelt az Olasz-Alpok határvonalainak bizonytalanságaira, és azok aktualizálását javasolta. Hosszas tárgyalások után végül sikerült törvénybe iktatni a „mozgó határ” új, pontosabb definícióját, amelyet megállapodásban ismertek el az olasz és osztrák kormányok 2006-ban, valamint az olasz és svájci felek 2009-ben. (Franciaország nem írt alá ilyen megállapodást, ugyanis nem akarta kockáztatni a második világháború utáni területi nyereségét a vízválasztó olasz oldalán.)
Habár a „mozgó határ” fogalma jogi szempontból precedens nélküli, a fogalom nem ismeretlen a történelemben.
A császárkori Római Birodalom terjeszkedésével párhuzamosan az újabb és újabb elfoglalt területeket egy megerősített védelmi határvonallal, a limes-szel óvták meg a barbár törzsek támadásaitól. Azonban amíg a megerősítés meg nem történt, sok esetben a limes egy konkrét határvonal nélküli peremzóna volt a valóságban. A latin szerzők ezért a limes szót tág értelemben a megjelölt vagy megerősített határszakasz megnevezésére használták – melyet gyakorta újra kellett rajzolni a térképeken.
Ahogy a római hadseregek előrenyomulásával és visszavonulásával együtt hullámzott a limes, úgy lüktet ma a jéggel rajzolt „mozgó határ” is.
A Másfélfok teljes cikke ITT olvasható el.
Ha elolvad a jég, hogyan változnak majd a meséink? A Télapó egy hajón él majd?
fotó: Karl Köhler // Unsplash
