Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ha elérjük a nulla kibocsátást, még megválaszthatjuk az emberiség éghajlati jövőjét, máskülönben nem

Amint felhagyunk a szén-dioxid kibocsátással, a felmelegedés többé-kevésbé megáll.  Legalább 1970 óta nincs balanszban a Föld energiamérlege, amit szinte teljes egészében az emberi tevékenység okozott. Mit lehet tenni, hogy megálljon az ötven éve tartó folyamat? Lenullázni a kibocsátást. 

Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is – írja a Másfélfok. A környezetvédelmi portál a Föld energiamérlegének felborulásáról írt elemzést, és arról, hogy miért csak a nulla kibocsátás minél hamarabbi elérése jelenthet megoldást a problémára.

Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver, illetve kibocsát. Az ettől való eltérés ráadásul a kétezres években nagyobb volt, mint az 1985-1999-es időszakban.

Az emberi tevékenység két alapvető módon járult hozzá az energiaáramok megváltozásához:

  •  Az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának növekedése következtében a kibocsátott hősugárzásból nagyobb részt nyel el a légkör, ahelyett, hogy az az űrbe kerülne.
  • A légszennyező anyagok koncentráció-növekedése megemeli az aeroszolok, például a szulfátok mennyiségét a légkörben. Ez azt eredményezi, hogy a bejövő napfény nagyobb része verődik vissza az aeroszolok miatt.

Az egyensúly visszaállításának kulcsa a nettó nulla kibocsátások minél előbbi elérése

Ha csak annyira csökkentjük a kibocsátást, hogy a szén-dioxid koncentráció a jelenlegi szinten maradjon (ehhez az kell, hogy annyit bocsássunk ki, mint amennyit a természetes nyelők képesek elnyelni), attól a melegedés még nem áll le, hiszen ezen új koncentrációhoz tartozó egyensúlyi hőmérsékletet kell először elérnie a rendszernek).

Azonban ha elérjük a nettó nulla kibocsátást, a felmelegedés többé-kevésbé leáll. Mert ebben az esetben a koncentráció csökkenésnek indul.

Ez azt jelenti, hogy még megválaszthatjuk éghajlati jövőnket.

Eddig a többletenergia 91 százalékát az óceánok nyelték el, ezután a szárazföld felmelegedéséhez, majd a gleccserek és jégtakarók olvadását okozta. A tengeri ökoszisztémákban a hatás már most is drámai, hiszen áttételesen több százmillió ember életfeltételeit befolyásolja. Az óceánok várhatóan évszázadokig, akár évezredekig tovább fognak melegedni, ami tengerszint-emelkedéshez vezet hosszú távon – még akkor is, ha a légköri üvegházhatású gázok szintje csökkenni kezd.

Borítókép: Borneó füstje beterítette a Csendes-óceán térségét 2019-ben. Forrás: NASA

Oszd meg!