A baj most sem jár egyedül. A szélsőséges környezeti változások együttesen azonban súlyos károkat okozhatnak, ha nem fordítunk rájuk kellő figyelmet.
„Hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken”– sorolja Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa az idei nyár során itthon tapasztalt szélsőséges éghajlati tényezőket a Másfélfok csütörtökön megjelent cikkében.
A szerző több nehézséget említ, amiket egyidőben és összeadódva, így nagyobb problémát képezve tapasztalhattunk meg 2022 nyarán.
- Egyszerre kell megküzdeni az extrém hőséggel és szárazsággal. Az extrém forróság fokozott terhelést jelent az emberi szervezetre, egyúttal a természetre is.
- Az enyhülést adó víz hozzáférhetősége ezalatt több településen is akadozott.
- A növényeket sem kíméli a magas hőmérséklet, a szárazságot pedig az öntözéssel orvosolhatnánk, ami nem megvalósítható az elrendelt vízkorlátozások miatt.
Mindent összevetve, az utóbbi 50 év legsúlyosabb aszályával állunk szemben, jelzi Kis Anna. A helyzet a jelenlegi előrejelzések szerint a későbbiekben még súlyosabb lesz,
a 21. század végére megduplázódnak a jelenlegi száraz és forró események, a változások pedig a világ népességének 93-95 százalékát érinteni fogják.
Alábecsüljük a kockázatokat, pedig nem kellene
A meteorológus szerint alulbecsüljük a térben és/vagy időben összefüggő események interakcióját és az ezen folyamatokból kialakult következményeket. Gondoljunk csak a következőkre.
- Az erős szél megrongálja a háztetőt, az ezt kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; de a mentők is később jutnak el az érintett területre, ha az utakra kidőlt fák blokkolják az autó útját.
- De említhetjük a 2010-es oroszországi hőséget is, amit súlyosbított a korábbi hónapok csapadékhiánya. A szélsőségesen forró időjárás és szárazság okán kialakult tüzek a mezőgazdaságra is káros hatással voltak, így kénytelen volt az ország gabonaexport tilalmat bevezetni. Ráadásul a tűz rontotta a levegőminőséget és tovább emelte a hőhullámok okozta többlethalálozást.
A kiemelt eset során tehát négy veszély kombinációja következett be: aszály, hőség, tűz és légszennyezés, ami jóval nagyobb pusztítással járt, mintha csak egy-egy tényező lépett volna fel.
A 2019-2020-as ausztrál vegetációtüzek esetén is összejátszott a magas hőmérséklet, az aszály és az erős szél.
Mik a jövőbeli kilátások?
A szerző úgy fogalmaz,
a forró és száraz események száma megnövekedett Európában és ennek a melegedés a fő vezérlője.”
Az állítást mediterrán térség példájával szemlélteti, az 1979 és 2018 között tapasztalt gyakori aszályok és meleg időszakok együttes előfordulásának legfőbb okozója az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya volt.
A meteorológus szerint kimondható: a hőhullám és az aszály mindenhol, minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz. A veszélyes természeti jelenségek együttes előfordulása káros társadalmi-gazdasági és ökológiai hatást eredményezhet (például erdőpusztulást, csökkenő terméshozamot, növekvő energiaigényt, hanyatló nyári turizmust és egészségügyi hatásokat), ami felülmúlja azt, mint ha egyedül csak az egyik tényező következett volna be.
Kis állítja, tévesen gondoljuk azt, hogy ritkák a mostani helyzethez hasonló összetett és extrém események, ebből adódóan előre nem megjósolható a jövőbeli bekövetkezésük, de ez ebben a formában nem igaz. Becsléseket lehet és érdemes is készíteni:
- például hőmérséklet általános emelkedése vagy az alacsony talajnedvesség-tartalom jelentősen megnövelheti a hőhullámok erősségét,
- a tűzesetek pedig összefüggnek a szárazsággal.
Hozzáteszi: klímaváltozás megváltoztathatja a természeti veszélyek és az éghajlati tényezők közti kapcsolatot is és új körülményeket hozhat létre,
ezekkel szemben a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk nem tud ellenállni.
Borítókép: Velence, 2022. július 28. A Velencei-tó Velencénél 2022. július 28-án. A tartós hőség miatt a tó vízállása alig egy centiméterrel magasabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, 63 centiméternél. MTI/Vasvári Tamás
