Nem csak a vízhiány miatt kell aggódnunk, az elérhető víz minősége is veszélyben van. Olyannyira, hogy 2019-ben több mint félmillió gyerek halt meg víztisztasággal összefüggő megbetegedések miatt. A Másfélfok legújabb cikkében Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza ismerteti, mi áll a probléma hátterében, és hogy segíthetünk.
Az IPCC második munkacsoportjának legújabb jelentéséből kiderült, hogy azok a folyamatok, amik hátterében az ember okozta felmelegedés áll, jelentős kockázatot jelentenek a vízbiztonságra. És a vízhiány csak a probléma egyik része. Miközben az emberiség közel harmadának megfelelően kezet mosni sincs lehetősége, és minden negyedik embernek nem jut biztonságos ivóvíz, az éghajlatváltozás hatásai közvetlenül és közvetve is növelik a szennyező anyagok koncentrációját a vizekben.
És még mielőtt azt gondolnánk, ez mind a jövő zenéje, a kutatásból az is kiderült, hogy sok országban már most égető probléma a vízminőség romlása. Olyannyira, hogy az extrém hőséggel és csapadékeloszlással összefüggésben 2000 és 2010 között a világ népességének körülbelül 10 százaléka szembesült kedvezőtlen vízminőség okozta problémákkal az ázsiai, afrikai, valamint dél- és észak-amerikai országokban. A jövőben ez a szám csak emelkedni fog, miközben a romló vízminőség és higiénia miatt a közegészségügyi kockázatok is növekednek. A legnagyobb veszélynek a gyerekek vannak kitéve. A tiszta víz és alapvető köztisztaság hiányával összefüggő, például hasmenéses megbetegedések miatt több mint fél millió 5 év alatti gyermek halt meg 2019-ben.
