Az európai országok több mint 77 milliárd eurónyi (27 ezer milliárd forint) kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében 1995 és 2017 között. Ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese – derül ki a Cambridge Econometrics kutatásából.
A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa, bár néhány kisebb olaszországi, írországi és brit régió is jelentős károkat szenvedett el a vizsgált bő két évtizedben.
Észak-Magyarország is szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján – Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A hazai területek esetében ez az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő átlagos éves gazdasági kárt és veszteséget jelent, de
egyes években a károk mértéke elérte a 2-3 százalékot is. Ez nagyjából egyenértékű a covid által 2020-ban okozott károkkal.
„A régiós eloszlás vizsgálata amiatt is fontos, mert a katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek és a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, mint például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar. Ezeket viszont a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak megzavarni és visszavetni, mint a fejlettebb régiók gazdaságát” – emeli ki a kutatás jelentőségét Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője.
A magyar régiókat elsősorban a szárazság és az árvizek hozzák nehéz helyzetbe, míg Európa tengerparti és hegyvidéki területein a szélviharok, a hegyek lábainál és a folyóvölgyekben pedig az áradások okozzák a legtöbb kárt.
A különböző természeti katasztrófákat összehasonlítva kiderül, hogy a folyók áradása okozta a legnagyobb kárt (a teljes kárérték 37 százalékát) 1981 és 2010 között.
A szélviharok 31 százalékkal a második, a szárazság pedig 16 százalékkal harmadik legtöbb kárt okozó természeti csapás Európában.
A szakértő szerint a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják, ezért a jövőre vonatkozó tervezésnél egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.
Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését.
Fotó: Harald Grejholm // Flickr
