Dalmadi Júlia élelmiszerfuturista tavaly augusztusban jelent meg a piacon itthon soha nem látott szolgáltatásával: élelmiszergyártóknak segít abban, hogy a folyamataik során keletkező élelmiszerhulladékból valami értékes és használható szülessen. Az Ételmentő ötletét és első termékét, a sörtörkölyből készülő granolát máris sokan méltatják.
Kifli.hu > cereáliák > Müzli és granola. Szűrők: hozzáadott cukor- és édesítőszer mentes, mesterséges színezékektől mentes, tartósítószer- és pálmaolaj mentes, adalékmentes.
Hát így, egy 2021 végi online bevásárlás alkalmával jött velem szembe az akkor még befőttesüvegben forgalmazott Ételmentő Sörtörköly Granola, amire azonnal ráugrottam. Az élelmiszergyártás melléktermékéből upcycling útján készített gusztusos, adalékanyagmentes termék fenntartható csomagolásban? Magyar? Magas rost- és fehérje-, alacsony szénhidrát-tartalommal? Ez jobb, mint bármi, amit a kategóriában eddig láttam! Jöhet! – és már dobtam is a virtuális bevásárlókosaramba teljes elánnal.
Aztán meghozta a futár, és arra jutottam, hogy szerintem ízben is verhetetlen. Azóta, a meggyes után már a csokis és a mogyorós verziót is kóstoltam, és új csomagolását is teszteltem. Lényegében azzal is kiegyeznék, ha egy hétig csak ezeket kellene ennem.
Kisebb lépés
„Az impact volt a fontos, ami nagyobb itt, mint mondjuk Németországban, ahol sok olyan hal úszkál, mint én. Valakinek itt is el kell kezdenie.”
Egy Batthyány téri kávézóban ülünk, mellettünk az ablakon át a Parlament látszik, és Dalmadi Júlia azt magyarázza, hogy két év hágai, nyolc év berlini, egy év észak-olasz élet és egy kéthónapos világkörüli út után miért Magyarországon indított a doughnut economyra és upcyclingra épülő vállalkozást. Magyarországon, ahol ezeknek az angol szavaknak sok esetben magyar megfelelőjük sincs, és a legtöbbek számára homályos a jelentésük is.
Júlia vendéglátás-turizmust, majd gazdálkodás-menedzsmentet tanult, és több terepen kipróbálta magát, de egy idő után a német fővárost is kevésnek érezte. Új nézőpontokra és arra vágyott, hogy a világ más részeit is láthassa. Így talált rá 2018-ban az észak-olasz Future Food Institute mesterképzésére – vagyis a fenntarthatóságfókuszú élelmiszer-innovációs képzésre –, és egy év múlva már a magyarországi rövid ellátási láncokat tanulmányozta, meg müzliszeletet készített a sörgyártás melléktermékéből. Olaszországban és a hosszabb utazás alatt megkapta, amire annyira vágyott: kinyílt számára világ. 2019 óta már nemcsak hallgatója, de szervezője is az intézet és az ENSZ által támogatott globális digitális bootcampeknek, és mintegy háromszáz volt hallgatóját tartja számon a világ különböző részeiről.
Dalmadi Júlia élelmiszerfuturista (Fotók: Sebestyén László)
Mégis, 2019 végén már motoszkált benne a hazaköltözés gondolata. Karácsonykor szülővárosában – a jó stratégiai pontnak számító, ám jelen állapotában nem túl vonzó – Komáromban sétálva figyelt fel egy óvoda melletti, üres épületre, az egykori Gyermekvárosra. Olaszországban sokat tanult az ilyen alvó erőforrások kihasználásáról, úgyhogy azonnal mintagazdaságot és fenntarthatósági oktatási központot álmodott bele – az épület tulajdonosa józanította ki, amikor közölte vele a több százmilliós eladási árat. „Kellett egy kisebb lépés – mosolyog az élelmiszer futurista. – Volt öt-hat ötletem, vagy dönthettem úgy, hogy visszamegyek Berlinbe és beállok egy food tech startuphoz 9-től 5-ig.” Az állásinterjúk azonban nem sikerültek elég jól – amit ma már egyáltalán nem bán. Vett egy nagy levegőt és mindenre felkészült.
Igénye a bolygónak
„Léteznek már ilyen márkák, validált termékek, ezeket lehet adaptálni. De a felvevőpiac itt teljesen más – folytatja Júlia Magyarország kapcsán. – Összességében pozitívan csalódtam. Rosszabbra számítottam. A sörfőzdék nagyon nyitottak, és bár az iparági szereplőknél még sok az elavult szempont, ők is meghallgattak.”
2020-ban a lány egyre több időt kezdett itthon tölteni, és ötlete egyre inkább körvonalazódott. A sörtörköllyel már volt egyetemi tapasztalata, úgyhogy ezt vette célba. Arra jutott, hogy itthon a nagy sörgyáraknak kiépült és stabil megoldásuk van a sörgyártás során keletkező melléktermék, a gabonatörköly elszállítására, de a kis kraftfőzdéknél ez rendszeres kihívás és jelentős költség is. Világossá vált, hogy rengeteg ilyen törköly keletkezik az országban, az jó minőségű, tiszta és magas tápértékkel bír, és legjobb esetben állati takarmányként hasznosul.
Az Ételmentő első terméke (Fotók: Sebestyén László)
Kellett némi kísérletezés, de a First, a Horizont, a Monyo és a Csakajósör is Júlia mellé állt – máig lényegében az elszállítási költség fejében neki adják a náluk keletkező törkölyt, vagy egy részét, amennyire épp Júliának és márkájának, az Ételmentőnek szüksége van. Júlia Berlinben könnyedén talált volna közösségi konyhát próbagyártásra, itthon ez nehezen ment. Az Ételmentő Sörtörköly Granola bérgyártása végül a Ne pazarolj! csomagolásmentes bolt üzemében indult meg, és a forgalmazás is a fővárosi csomagolásmentes boltokban kezdődött 2021 augusztusában. Aztán, amikor a Kifli.hu új partnereket és új termékeket kezdett keresni, Júlia erre a lehetőségre is lecsapott, és első prototípusként logózott befőttes üvegekbe zárta portékáját.
A bérgyártás ma már egy jobban felszerelt és több kapacitással bíró tabi üzemben zajlik.
„Az Ételmentő nem granolagyártó cég akar lenni, hanem mindenféle upcycled termékek gyártója. Olyan helyet kerestünk, ahol van továbblépési lehetőség” – magyarázza.
Az alapító el tudja képzelni, hogy maguk bérgyártatnak és forgalmaznak majd teljes termékcsaládokat, a legkülönfélébb, újrafelhasznált élelmiszerekből készülő termékeket, de az is lehetséges, hogy már működő vállalatok folyamatait optimalizálják tanácsadóként, így a gyártás is másnál marad. Ebben az esetben az Ételmentő logója egyfajta védjegyként is létezhet.
„A granola mint első termék azért kellett, hogy validálja, hogy ilyen megoldásokra van igény a fogyasztók és a bolygó részéről. Hogy amikor élelmiszeripari cégek ajtaján kopogtatok, fel tudjak mutatni egy már forgalomban lévő/működő példát. Az Ételmentő egy platform lesz a kihasználatlan erőforrások keresésére és azok összekötésére. Tehát – magyarázza Júlia tudományos és angol szavakkal megtűzdelve –, ha egy élelmiszeripari vállalat kapcsolatba lép velünk, mi felmérjük, hogy milyen melléktermékei keletkeznek, és azokkal mit tudna kezdeni, majd a mi kihasználatlan humánerőforrásunk segít neki terméket fejleszteni. Ha a saját infrastruktúrájában nem tudja adott terméket legyártani, akkor a kihasználatlan bérgyártókapacitást is megtaláljuk neki. És akkor a termék az ő portfóliójában is megjelenhet.”
És vállalkozó
A granola azért volt szerencsés első választás, mert ez a formátum, élelmiszer már viszonylag ismert itthon. Ettől függetlenül az Ételmentőnek is van edukációs feladata, készítenek infokártyákat, hangsúlyozzák, hogy a termék környezetbarát és fenntartható, miközben egészséges és finom. „Például egy rovarokból készült élelmiszerrel sokkal több edukációs feladatunk lenne” – mondja az Ételmentő arca a kezdeti eredményekről, és arról, mennyire nyitott a magyar társadalom. Eddig, az elmúlt hét hónapban fél tonna törkölyt dolgoztak fel, és 2021 augusztusa és december között a TransFoodMissionTrans Food Mission Kft-nek egymillió forintos bevétele keletkezett.
A csapattagok egyelőre főlállásuk mellett dolgoznak az Ételmentőn (Fotók: Sebestyén László)
Júlia mellett most öten dolgoznak az Ételmentőn, egyelőre főállás mellett, többen vidékről vagy akár külföldről. Mucsi Boglárka az Ételmentő írott hangja, Erdély Viktória minőségellenőr abban segít, hogy minden előírásoknak megfelelő legyen, Marton Eszter Júlia jobbkeze. Arina Suchde pedig Mumbaiban él, ott kutatja bárok és éttermek upcycling lehetőségeit, és online szállítja az inspirációt a magyar csapatnak. Volt egyetemi hallgatótársa, Elizabeth, akivel Júlia – vagy Julcsi, ahogy a társai hívják – a törkölyszeletet kikísérletezte, most sörtörköly-lisztet próbál piacra dobni Bengaluruban, és rendszeresen beszámolnak egymásnak tapasztalataikról.
Az új termékek és lehetőségek kutatása közben a magyar csapatot most leginkább az foglalja le, hogyan tudnak a saját webshop elindítása után vidéki csomagolásmentes boltokban és megjelenni, volument növelni, azzal árat optimalizálni (most 2890 Ft 400 gramm granola), majd portfóliót diverzifikálni.
Júlia már rajta van a következő termékek ügyén is (Fotók: Sebestyén László)
A gyorsan jött hírnév ellenére az út elején járnak. Eddigi legnagyobb kiadásuk a cégalapítás volt, és a törzstőkét már felhasználták, a gyors növekedéshez külső forrásokra is szükségük lesz. Dalmadi Júlia a Cápák közöttben is feltűnt idén januárban, hogy befektetőt találjon növekedési terveikhez.
De a Cápák a terméknél leragadva megálltak azon a ponton, hogy „a sörtörkölyt egyáltalán nem kell megmenteni, hiszen az az állattartók számára egy igen értékes takarmány, jó pénzért veszik meg a gazdák a sörfőzdéktől”.
„Ezen a ponton látszott, hogy a vállalkozó eddig szépen felépített történeti íve darabokra tört. Pedig szerintem az, hogy ha másra nem tudjuk felhasználni, akkor a disznók szívesen megeszik, nem jelenti azt, hogy ne lenne környezetkímélőbb és hasznosabb az értéklánc és feldolgozottság magasabb fokán megtalálni a közvetlenebb hasznosulását egy alapanyagnak” – írta aztán a Forbes.hu-ra Balogh Péter. Végül Tomán Szabina az összeg felét, ötmilliót forintot ajánlott 22 százalékos tulajdonrészért cserébe, de a játékszabályok miatt ezt Júlia nem fogadhatta el.
Látszik, hogy Júlia sokat tanult a műsorból, és a számos egyéb versenyprezentációból, amin már részt vett: az interjú alatt is szinte pitchel. Ugyanakkor kapott néhány negatív visszajelzést az epizód leadása után, és egyértelmű, hogy bántja az ügy. „A műsor után sokan támadtak azzal, hogy én szakértő vagyok és nem vállalkozó. Igen, jelenleg valószínűleg jobb szakember vagyok, mint vállalkozó. Utóbbit még tanulom, de szeretném bebizonyítani, hogy igenis, az ember lehet a kettő egyszerre.”
