A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű. Fotó: Köles Mihály // Unsplash
Fotó: A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű. Fotó: Köles Mihály // Unsplash
rövid hír

Magyarország profitálna a régióban a legjobban abból, ha komolyan vennénk a klímaváltozást

Forbes
2021. október 28. 4 perc olvasás

A fenntarthatóság és a kibocsátáscsökkentés nem lassítja a gazdaságot, inkább lökést adhat a kelet-közép-európai országoknak, de még a klímaváltozás okozta károkat is csökkenthetik: friss elemzést juttatott el a Forbes.hu-hoz a brit Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodája, az ENSZ Glasgow-ban tartandó éghajlatváltozási konferenciája, a COP26 elé időzítve.

Az elemzés legfontosabb tanulsága:

a mi régiónk (a visegrádi négyek, kiegészülve Romániával) országai közül Magyarország profitálhat a legtöbbet abból, ha mihamarabb megkezdi a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.

A Cambridge Econometrics szerint a klímaváltozás okozta fizikai károk mértéke nagyjából a globális átlag szerint alakulnak a térségben, csakhogy ezek az országok az átlagnál többet nyerhetnének dekarbonizációval. Ha késlekedünk, 2050-ig évi átlagosan akár 2,8 százalékos gazdasági növekedéstől eshetünk el. Emellett ha a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések kevésnek bizonyulnak, a klímaváltozásból adódó fizikai károk akár éves gazdasági kibocsátásuk 3,3 százalékát is elérhetik.

A Cambridge Econometrics azt is állítja,

a hatékony kormányzati fellépést lassító hiedelmek gyakran alaptalanok. Mind az energia-szolgláltatásban, a szállítmányozásban és a közlekedésben gazdaságélénkítő hatású az áttérés az alacsony kibocsátású technológiákra, valamint mindez csökkenti a függést a fosszilis tüzelőanyagoktól.

Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics magyarországi vezetője. Fotó: Orbital Strangers

„Modellszámításaink szerint a következő évtizedekben egyértelműen pozitív gazdasági hatása lehet annak, ha ezek az országok most kezdik meg az áttérést az alacsonyabb kibocsátásra. Ahol ezt aktívan és időben elkezdik, sokat nyerhetnek, a fosszilis tüzelőanyagok exportjára támaszkodó országok viszont a globális átalakulások vesztesei lesznek” – összegezte Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti ügyvezetője, akiről a Forbes 2020. októberi számában jelent meg portré.

„A gáz- és üzemanyagárak drasztikus növekedését tapasztaljuk nap mint nap, a világ vezetői a COP26 ENSZ klímacsúcsra készülnek – itt az idő, hogy a régió országai újragondolják a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket és felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.

A térség számára ez most különösen jó lehetőség, mivel ezek az országok a globális átlaghoz képest jóval többet nyerhetnek a karbonsemlegesítéssel.”

A forgatókönyvek

A modellszámítások során két forgatókönyvvel dolgozott a Cambridge Econometrics.

A klímaváltozás okozta átlagos fizikai károk 2050-re, a GDP százalékában. Forrás: Cambridge Econometrics, saját számítások
  • Egyikben a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseinek elérésével számolnak, vagyis azzal, hogy a globális felmelegedést sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani. Ennek eredményei szerint a befektetések a tőkeigényes zöld gazdaság kialakításákor jelentős gazdasági növekedést generálnak.
  • A másik a jelenlegi tevékenységek és struktúrák fennmaradása mellett 4 Celsius-fokos globális felmelegedést vesz alapul 2100-ig. Ebben az esetben a V4-országok és Románia a régiós GDP akár 3,3 százalékát kitevő fizikai károkkal számolhatnak 2050-re – a 2 Celsius-fokos szcenárió esetén ez mindössze átlag 1,7 százalék lehet. Emellett a régióban Magyarországon kell a legnagyobb károkra számítani, ahol a jelenlegi átlagos középhőmérséklet a legmagasabb az öt vizsgált ország közül.

A Cambridge Econometrics tavalyi hatásvizsgálatában, amiről szintén írtunk a Forbes.hu-n, hasonló következtetésekre jutottak, ami a zöld megújulás gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását illeti.

Borítókép: a Csepel Művek és a Csepeli Erőmű. Fotó: Köles Mihály // Unsplash