A Budapest Climate Summiton szóba került a rekordalacsony magyar energiafogyasztás, és kiderült, mennyivel környezetbarátabb az 5G-hálózat a 3G-nél. Megkérdezték az energetikai hivatal egyik alelnökét, szerinte beváltak-e az ársapkák, és az is kiderült, hogy a következő télen tovább súlyosbodhat az energiaellátási válság.
A vihar szeme, ahol éppen nyugalom van – leginkább így jellemezhető a szerdai Budapest Climate Summit hangulata. A találkozót éppen a montreali COP15 klímakonferencia első napjával egy időben – és az üzemanyagár-sapka kivezetésének másnapján – tartották. Mindkét esemény az előadások, panelbeszélgetések visszatérő témája volt.
Úgy tűnik, az utóbbi három évben egy olyan játékot játszunk, amelyben minden évben egy-egy új kifejezést adunk hozzá a meglévőkhöz. Ez volt 2020-ban a járvány, 2021-ben a kibontakozó energiaválság, 2022-ben a háború, most pedig barátkozhatunk az üzemanyaghiány fogalmával. A rendezvény központi témája az energiaválság volt, de szóba került a telekommunikáció, és a közlekedésben várható változások is.
Kis lépés a világnak, nagy lépés Magyarországnak
„Magyarország mindössze 0,1 százalékot tesz hozzá a globális károsanyag-kibocsátáshoz”
– mondta Deli Daniella, az energiaügyi minisztérium klímapolitikai helyettes államtitkára a nyitóbeszédében. A magyar ökológiai lábnyomon azonban lényegesen csökkenteni lehetne: a hazai energiafogyasztás 40 százalékát az épületek használják fel. Ebben benne van a fűtés, a világítás és a vízmelegítés is.
Hasonló következtetésre jutott Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) III-as munkacsoportjának alelnöke, elismert klímakutató is.
Ürge-Vorsatz Diána a budapesti Climate Summit-on.
A 27 EU-tagállam és Nagy-Britannia energiafogyasztásának felét a hűtésre és a fűtésre használjuk fel. Ugyan az elektromos áramellátás néhány országban és régióban már több mint 75 százalékban megújuló energiával működik, de napelem-telepítésben és hőszigetelésben még van hova fejlődni.
A magyar háztetőkre helyezett napelemek áramtermelése a teljes hazai elektromos áramfogyasztást fedezni tudná. A panelházak energiafogyasztását pedig 90 százalékkal csökkenteni lehetne, ha ezt hőszigeteléssel egészítenék ki.
A régi épületek szigetelésével az Európai Uniós országok energiaimport-kitettségét is drasztikusan csökkenteni lehetne.
„A hagyományos energiarendszerek fenntartása már lassan többe kerül, mint az átállás a megújuló energiaforrásokra”
– mondta Ürge-Vorsatz.
Üzenet Kijevből
Tizenhárom év múlva már kizárólag nulla károsanyag-kibocsátással működő autókat lehet forgalomba hozni – emlékeztetett Clara de la Torre, az Európai Bizottság éghajlat-politikájának megbízott ügyvezetője. De la Torre azt is megerősítette, hogy a REPowerEU program segítségével nyolc éven belül 45 százalékra emelik a megújuló energiák részarányát az uniós energiamixben.
A REPowerEU-program egy külső dicséretet is kapott a konferencián: Ukrajna helyettes energiaügyi minisztere, Mikola Kolisnik is méltatta a kezdeményezést. Bár az országban most nem a környezetvédelem a prioritás, Kolisnik fontosnak tartja, hogy a megújuló energiaforrások részaránya a tíz évvel ezelőtti 4 százalékról 14 százalékra emelkedett Ukrajnában.
A háborúban szél- és naperőművek is megrongálódtak – például Herszonban – de dolgoznak a helyreállításukon. Kolisnik a legfontosabb környezetvédelmi kérdésnek a metánkibocsátás visszafogását nevezte.
A metánt Ürge-Vorsatz is szóba hozta, a következő nyolc évben ugyanis több mint harmadával kellene visszafogni a kibocsátást a párizsi klímaegyezményben foglalt 1,5 fokos felmelegedési cél eléréséhez.
A klímakutató szerint a korábbi célkitűzés az volt, hogy a globális üvegházgáz-kibocsátás 2025 előtt tetőzzön, a következő évek tehát kulcsfontosságúak lesznek. 2030-ig 43 százalékkal kellene visszafogni a kibocsátást, de még a 2 fokos felmelegedés eléréséhez is 27 százalékos csökkentésre van szükség.
Ürge-Vorsatz számításai szerint globális szinten 11,2 ezer milliárd dollárba kerülne a 2 fokos határ betartása.
Az Európai Unió – és azon belül Magyarország – előtt álló nehézségeket Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária igazgatóhelyettese is elismerte. Ő úgy látja, 400 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy a tagállamok tartani tudják magukat a klímasemlegességi céljaikhoz.
Ez azért is hangzik rosszul, mert Európa évtizedenként 0,5 fokot melegszik, a növekedés üteme több mint kétszeresen meghaladja a világ többi részének átlagos felmelegedését.
Mérsékelt gasztroforradalom
„Jelenleg az élelmiszer-termelés és -fogyasztás jelenti a legnagyobb fenyegetést a környezetünkre, és abban is nagy szerepe van, hogy az elmúlt 50 évben az élővilág 69 százaléka kipusztult. Az étrendünkkel magunknak és a bolygónak is ártunk” – mondta Andreas Beckmann, a WWF közép-kelet-európai igazgatója.
Beckmann szerint visszás, hogy miközben 821 millióan éheznek világszerte, széles körű az élelmiszerpazarlás. A megfizethető, fenntartható, egészséges, valamint változatos étrend népszerűsítését tartja fontosnak, amelyben a gyümölcsök, zöldségek és a gabonák nagyobb szerepet kapnak, míg a húsfogyasztás kisebbet.
Matt Simister, a Tesco közép-európai igazgatója a gombákat, a borsókat, a babokat és a magvakat ajánlja alternatív fehérjeforrásként, valamint azt, hogy zsírból, cukorból és sóból mérsékeljük a fogyasztást.
Matt Simister, a Tesco közép-európai igazgatója.
Ami a gabonákat illeti, a szárazság igencsak ellehetetleníti a magyar mezőgazdaságot. Ürge-Vorsatz emlékeztetett, hogy
a magyar kukoricatermés jelentős része elszáradt az elmúlt 500 év legszárazabb nyarán.
(A rekord senkit nem érhetett felkészületlenül, hiszen már a 2012-es nyáron is elszáradt a magyar kukoricatermés 40 százaléka.)
Dízelválság valós időben
A fehérje-koncentrátumokat és -izolátumokat, kukoricaolajat, valamint élelmi rostot előállító PannoniaBio is érdekelt a reformkonyhában. A fő termékük azonban a bioetanol üzemanyag, amelyet már a magyarországi E10-es benzin is tartalmaz.
A dunaföldvári etanolt vasúton szállítják, a fehérjetermékeket pedig a Dunán, a közúti szállítmányozás aránya elenyésző – mondta Hódos Ferenc, a cég stratégiai igazgatója.
Az etanolgyártás évente egymilliárd eurót tesz hozzá a magyar GDP-hez, azonban európai szinten még mindig döcögősen halad a bioüzemanyagokra történő átállás. A 2018-ban meghatározott közlekedési klímacélokra fordítható idő harmada már eltelt, és Hódos szerint Svédországon és Finnországon kívül nem történt nagy előrelépés.
A finnek a növényi alapú bioüzemanyagok felhasználásában az elsők, a svédek pedig a legtöbb biogázt használják a közúti közlekedésben.
Magyarországon a közlekedés miatt 14 millió tonna üvegházhatású gáz kerül a levegőbe évente, ennek több mint 90 százalékáért a közúti közlekedés felelős.
A klímaváltozás egyre ijesztőbb mértékét, valamint az egyre súlyosbodó élelmezési és energiaválságot még a Shell is elismeri. Az olajcégnél a jövőben kulcsszerepet kaphatnak a bioüzemanyagok és zöldhidrogén – mondta Mallika Ishwaran, a Shell International vezető közgazdásza.
A zöldhidrogén felhasználása egyre fontosabb lehet a közlekedésben, szállítmányozásban Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország ügyvezető igazgatója szerint is. De azt, hogy ez mennyire kezdetleges Magyarországon, jól mutatja, hogy Hegedüsnek éppen egy dízelellátással kapcsolatos válságtanácskozás miatt kellett otthagynia a panelbeszélgetést. Az ő járműveik túlnyomó többsége még mindig dízeles.
A MEKH szerint sem jó megoldás az ársapka
Naprakész kérdéssel lepte meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és külügyi alelnökét, Ságvári Pált a CeeEnergyNews főszerkesztője. Claudia Patricolo arra volt kíváncsi, mit gondolnak a MEKH-nál az ársapkákról. Ságvári szerint az ársapkák azért nem működnek, mert nem a probléma gyökerét, a hiányt célozzák meg, hanem szőnyeg alá söprik azt. Az árstop ellátás-biztonsági problémát is okoz – érdekes, hogy példaként a spanyolországi gáz- és energiafogyasztásra kivetett energiaár-sapkát említette, ami ott többletfogyasztást okozott.
Ságvári szerint
szinte biztos, hogy a következő télen még súlyosabb energiaellátási problémákkal nézünk szembe, mint most,
2023 legfontosabb kihívásának pedig azt nevezte, hogy több földgázra lesz szükség, és az infrastruktúrát is bővíteni kell ennek befogadásához. A MEKH alelnöke úgy látja, Magyarország elektromosenergia-igénye a kétszeresére nő a következő 28 évben, többek között az elektromos autók terjedése miatt.
Fast fashion és fast energy
A megújuló energia – különösen a napenergia – kapacitása gyorsabban bővül, mint azt az előrejelzések 2010-ben, vagy akár 2019-ben várták. A világ napenergia-kapacitása áprilisban átlépte az 1 terawattot, a növekedés nagy része pedig az elmúlt öt évben történt. Ráadásul a diverzifikáció miatt már nem csak a nyugat-európai országok húzzák az uniós piacot – mondta Molnár Gábor, a MET Csoport megújuló üzletfejlesztési vezetője. Úgy látja, ez a trend folytatódik a következő években is.
„Hosszú út előtt áll a környezetvédelem abban a világban, ahol új iPhone jön ki minden évben, 10 euróba kerül egy póló, egy megawatt áramot pedig 30 euróért fogyasztunk.
A fiatalabbaknál már széleskörű a klímaszorongás, mások viszont nem hajlandók lemondani thaiföldi utazásukat a környezetvédelmi szempontok miatt”
– mondta.
Molnár egy másik érdekes statisztikával is előállt: októberben 7,7 százalékkal alacsonyabb volt az energiafogyasztás Magyarországon a 2021. októberi adatokhoz képest. Ez nem kizárólag annak tudható be, hogy az idei októberben az időjárás enyhébb volt, hiszen ekkora különbséget még sosem tapasztaltak két egymást követő évben.
Az új okostelefon vásárlása nem feltétlen környezetbarát, hosszútávon mégis energiahatékony lehet. Az 5G-hálózat kiépítésével ugyanis egy gigabájt adat letöltése a korábbi 110 kWh helyett már 8 kWh energiával kivitelezhető. A Vodafone európai hálózata már 100 százalékban megújuló energiával működik, és az afrikai hálózatot is hasonló mintára szeretnék átalakítani 2025-ig – mondta Orbán Anita, a Vodafone Magyarország külügyi igazgatója.
Sharm el-Sheikh után Sármellék?
A Budapest Climate Summit informatív volt, de az igazi áttörésre a régió klímapolitikájában még két évet várni kell. A COP29-et, vagyis a 2024 novemberében esedékes klímakonferenciát egy kelet-európai országban fogják megrendezni, éppen a magyar európai uniós soros elnökség idején (az idei globális esemény Egyiptomban volt).
Ott már nem csak a részvétel lesz a fontos, hanem a győzelem is – az idei konferencia szerint ugyanis vesztésre állunk a klímaváltozással szemben. A rendező ország egyelőre nem ismert, akár még Magyarország is a legnagyobb éves globális klímakonferencia házigazdája lehet.
