Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A szlovéniai Sostanj hőerőmű. 2033-ig leszerelik. Fotó: TES - Šoštanj

Bő 10 év és Szlovéniában nem lesz szénalapú áramtermelés

A szlovén kormány csütörtökön elfogadta azt a nemzeti stratégiát, amely szerint az ország 2033-ig leállítja a szénalapú villamosenergia-termelését, és átszervezi annak a két tartománynak a gazdasági tevékenységét, amelyben még mindig működnek aktív szénbányák – közölte a szlovén kormányzati kommunikációs hivatal (UKOM). 

Hozzátették: a stratégia elfogadásával hozzáférhető lesz a Méltányos Átállást Támogató Alap, amelyhez Szlovénia csaknem 250 millió euró (88,7 milliárd forint) uniós támogatást kap – írja az MTI.

Szlovéniában a sostanji széntüzelésű hőerőmű (képünkön) biztosítja a villamosenergia-termelés egyharmadát, míg a másik kétharmadot nagyrészt vízerőművekben és a krskoi atomerőműben állítják elő.

Az egymilliárd eurós felújításból nagy kudarc lett 

A hőerőmű hatodik blokkja 2015-ben kezdte meg működését, és rekonstrukciója több mint egymilliárd euróba került. Szlovén sajtó szerint a beruházás kudarc mind gazdasági, mind környezeti szempontból. Évek óta veszteségesen működik. Tavaly csaknem négymillió tonna szén-dioxidot termelt, a kibocsátási egységek árának megkétszereződése miatt pedig egyre drágább vele áramot előállítani – írták a lapok.

Magyarország legnagyobb széntüzelésű erőműve a Mátrai Erőmű, melyet az állami MVM vásárolt meg Mészáros Lőrinctől 2019 végén, az erőmű akkor már komoly veszteségeket felhalmozva működött. 

A tulajdonos célja, mint írják, hogy a mára elavult és nem hatékonyan működő energiatermelő létesítményt modern, karbontakarékos és gazdaságosan termelő rendszerré alakítsa. A szénerőmű a hazai széndioxid-kibocsátás 14 százalékáért felel, így Magyarország 2050-es karbonsemlegességi céljainak eléréséhez elengedhetetlen technológiájának átalakítása. Arról már határozott a kormány, hogy 2025-ig a lignittüzelésű blokkokat leszerelik. A széndioxid-kvóták ára miatt a Mátrai komoly terhet jelent az államnak, tavaly év végén 42 milliárdos különtámogatást kapott az erőmű. A Népszava korábban arról írt, évi 50 milliárdos tehet is lehet a Mátrai a költségvetésnek. 

Oszd meg!