Egy ponton hiánycikké vált a vécépapír, majd nyolc után szobafogságra lettünk ítélve. Kitört egy háború és alig egy év alatt több mint másfélszeresére nőtt a kenyér ára. Az utóbbi hetekben pedig többször megtörtént az is, hogy egy EU-tagállamban nem lehet benzint kapni. Mit taníthat nekünk a kibontakozó krízis egy fenntarthatóbb jövőről?
A krízisek korát éljük, de a kétségbeesés rossz tanácsadó. Egy ősi, a napról napra való túlélésre kondicionált ösztön fékezi az emberek képességét, hogy hosszú távon gondolkodjanak. Még a szólásainkban is kódolva van ez a felfogás: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
A technológiai újításokat rövid távon hajlamosak vagyunk túlértékelni, míg hosszú távú hatásukat figyelmen kívül hagyjuk. Ilyen volt a repülés (ami az egyén A pontból B-be jutásán túl többek között egy vírus elterjedését órákra gyorsította fel hetek és hónapok helyett), a számítógép, napjainkban pedig a mesterséges intelligencia. De ezt a visszatartó erőt tudatos eszközökkel ki lehet cselezni. És itt jön képbe a spekulatív dizájn, ami provokatív kérdésekkel generál pozitív változást a fennálló rendszerben. Mint például a fosszilis energiától való függőségben.
Ebben a jövőt egy tölcsérként elképzelő módszertanban nem csak a valószínű, illetve a vágyott
jövőképet elemezzük, hanem (kis túlzással) az összes lehetséges opciót figyelembe vesszük
olyan szemmel, hogy azok milyen hatással lehetnek a jövő társadalmára.
A jövő megoldása a múltban gyökerezik
Az emberiség történelme során nem nagyon volt olyan szituáció, ami ne lenne lefordítható egy-egy jelenkori kihívásra. Érdemes körülnézni a múltban és megkeresni az analógiákat: került-e már az emberiség ilyen vagy hasonló helyzetbe? És ha igen, hogyan oldották meg?
Az első, logikus gondolat, ha valami elfogy: a helyettesítés. Németországban a második világháború utáni üzemanyaghiány hatására ötszázezer személyautót alakítottak át fagáz hajtásúra. Ennek mintájára el lehet indulni a biomassza erőművek továbbfejlesztése és tömeges használata felé. Hiszen szemétből nincs hiány:
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2020-as jelentése alapján Magyarországon 3 millió 245 ezer tonna lakossági hulladék keletkezett.
Hasonló történelmi példa az 1979-ben kirobbant amerikai energiaválság. Ebben az esetben viszont a kényszeres pótlás helyett a takarékosság volt a társadalmi reakció, ami amerikaiak millióit mozdította el a benzinzabáló kocsik irányából a kompaktabb, gazdaságosabb autók felé, illetve beindított egy rakás, kormányzatilag finanszírozott kutatási projektet a nukleáris energia fejlesztésére.
200 éve fameghajtás, ma carsharing
Az elektromos autók megjelenése egy friss válaszkísérlet a problémára, ami egyszerre él a helyettesítés és a takarékosság eszközével. A magas belépési küszöböt a carsharing megoldások átugorják és kísérletet tesznek a személyautók birtoklásával kapcsolatos státuszszemlélet megváltoztatására is. A perc alapú bérlési lehetőség párosítása az elektromos működés városi előnyeivel vonzó alternatívát jelenthet azok számára, akik a saját autó fenntartásával járó nyűggel együtt a birtoklással együtt járó státusz szimbólumáról is hajlandóak lemondani.
De amíg a legtöbb magyar nagyvárosban a parkolás sincs rendesen megoldva, nemhogy a tömeges villanyautó-töltési lehetőség, fel kell tennünk magunknak a kérdést:
mennyi energiára van szükségünk valójában és hogyan érhető el az energiaszükségletünk csökkentése?
A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kiszámította az ún. „2000 wattos társadalmat”, ami a világ egy főre eső ideális energiafelhasználását 1500 kgoe/évre teszi (kgoe = adott mennyiségű energia előállításához elégetendő nyersolaj tömege). Ez az ajánlás az egy főre jutó energiafelhasználásban a mai világátlag 25-35 százalékos csökkenését jelentené.
Szállítmányozás
Ebben az elképzelt jövőnkben mindenképpen arra törekszünk, hogy kevesebb kamion, konténerhajó és repülő falja a kilométereket és rövidítsük a szállítmányozási láncokat. A pozitív végkimeneteleket jól szemlélteti, hogy a logisztikai láncok rövidülése miatt
az üzemanyaghiányos időszakban a lokálisan készülő élelmiszereknek az ára jóval kisebb mértékben emelkedett az utóbbi időkben, mint az import termékeké.
Ez az árkiegyenlítődés áttörheti azt a lélektani határt, hogy kevesek kiváltságából egy szélesebb réteg számára jelentsen alternatívát a helyi kistermelők termékeinek fogyasztása.
Közlekedés
A benzinhiány tökéletes üzemanyaga lehetne a fenntartható mobilitási eszközök, úgy mint a bicikli és az azokat kiszolgáló iparágak, infrastruktúrák tempós fejlesztéséhez.
- Várostervezési alapelvként, nem pedig sokadlagos közlekedési eszközként tekinthetnénk a kerékpárra. Hazai viszonylatban már megfelelő bicikliutak létesítése is forradalmi újítás lenne, de emellett parkolóhelyek, szervizhubok telepítése a bicikliutak mentén, vagy a biciklizés tömegközlekedésbe való integrálása mind-mind segítené a térnyerését.
- Kerékpárok elérhetőségének növelése. Akár a közösségi biciklis rendszerek fejlesztésén és bővítésén keresztül, akár kedvező finanszírozási konstrukciók kialakításával kerékpár vásárlás esetén.
- Kommunikáció és marketing. Egy megosztó témánál különösen fontos, hogy szisztematikusan, szelíd, de jól targetált ösztökélő üzenetekkel hassunk az emberek felfogására és érjünk el változást a viselkedési mintáikban. Egy brit tanulmányban például egy vizsgált csoport, akit arra buzdítottak, hogy családjukkal vagy barátaikkal együtt tűzzenek ki közös célokat (pl. bizonyos időn belül letekert km-ek), 20 százalékkal többet biciklizett az átlagosnál.
Otthon
Mivel időnk jelentős részét otthonunkban töltjük – amit a pandémia alatt gyökeret vert otthoni munkavégzés is tovább növel – az energiahatékony életmódot elősegítő megoldások egyre keresettebbek.
Az alapokhoz való visszatérés, és a legegyszerűbb kérdések felvetése segíthetne a kérdéskört letisztítani.
Magyarországon szinte alapszükségletként kezeljük, hogy minden háztartásnak legyen saját mosógépe, míg bizonyos nyugat-európai országokban lakóközösségenkénti egy-egy ipari géppel is tökéletesen meg tudják oldani a mosást. Az ára be van építve a rezsibe, az idősávokat online lehet foglalni és egy-egy beszélgetés erejéig még egy picivel közelebb is hozza egymáshoz az egy épületben élő embereket.
A szerző a Frontíra service design cég ügyvezetője.
A külsős szerzők nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Készlethiány 2022 május végén egy budapesti kisebb benzinkúton. Fotó: Zsiborás-Kuthi Anna
