Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Bécs meglépte, amit Budapest még csak tervez: fűnyíró teheneket vetnek be a városban

Méhek és fűnyíró bárányok már eddig is jelen voltak környezetbarát zöldterület-kezelőként Bécsben és Alsó-Ausztriában. Most szürkemarhákkal, svájci tehenekkel és kecskékkel egészülnek ki.

A Forbes.hu-nak eljuttatott sajtóközleményben ír arról Bécs Külképviseleti Irodája, hogy az Osztrák Szövetségi Vasutakkal együttműködésben a Graz és Klagenfurt közötti Koralm-vasútvonal mellett legeltetett bárányok és kecskék után szürkemarhákkal és svájci barna tehenekkel is védekeznek az invazív növényfajok ellen, valamint a környezetkárosító fűnyírás helyett is őket alkalmazzák – nemcsak vidéken, hanem az osztrák főváros egyik kerületében is.

„A tehenek természetes fűnyíróként tartják karban a kihasználatlan mezőket, megspórolva ezzel a költséges és környezetszennyezőbb gépi fűnyírást. A Bécs 22. kerületében, Breitenleeben található teherpályaudvar mára füves pusztává vált területeit Vinzenz Harbich biogazdálkodó felügyelete alatt szürkemarhák és kecskék nyírják, akik a sínek mellett 30 ezer négyzetméteren mozoghatnak szabadon” – áll a közleményben.

Hozzáteszik, hogy az alsó-ausztriai Tullnerfeldben egy másik gazda, Christian Pumpler tehenei tartják karban a környezetet.

A közlemény szerint a rendhagyó fűnyírással mindenki jól jár, „hiszen a természet, az ember és az állatok egyaránt profitálnak belőle. A kezdeményezés emellett a magas minőségű regionális termékek gyártását is ösztönzi.”

Budapest is tervez hasonlót

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Qubitnak júniusban adott interjújában – már kialakított méhlegelők mellett – hasonló tervek megvalósítását lebegtette meg a magyar fővárosban is.

„Az olyan természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, a komplex feladat miatt szeretnénk meghonosítani a legeltetést. Fontos belőni az arányokat, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos. Nem az a cél ugyanis, hogy a szürke marhák vagy a juhok egy még előre nem látható éhínség idején kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés” – mondta Bardóczi.

Szerinte Budapesten három terület, a Mocsárosdűlő, a Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek lehetnek alkalmasak legeltetésre.

Borítókép és fotó: © News on Video Mair

Oszd meg!