Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Az eddigieknél gondoltnál is jobban hozzájárulhat a klímaváltozáshoz a húsfogyasztás

Egy új kutatás szerint az élelmiszer-termelésből származó üvegházhatású gázok 60 százalékáért a húsipar felelős.

Világviszonylatban 28-szor akkora kibocsátással jár a hústermelés, mint a növények termesztése – ráadásul a növénytermesztés nagyobb része is a haszonállatok etetésére megy el.

Egy Guardian által szemlézett új tanulmány szerint a világ élelmiszer-termelése – beleértve a mezőgazdaságban alkalmazott gépek kibocsátását, a trágyázást és a szállítmányozást – összességében 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázt termel évente.

A kibocsátás mértékét érzékelteti, hogy ez kétszer annyi, amennyi üvegházhatású gázt az Egyesült Államok minden tevékenységgel a légkörbe juttat, összességében pedig 35 százalékát teszi ki globális kibocsátásnak.

„Magasabb ez a kibocsátás, mint amire számítottunk, kicsit meglepődtünk” – idézi a brit lap Atul Jain klímakutatót, aki az Illinois-i Egyetemről társszerzőként vett részt a Nature Foodban publikált kutatásban. „A tanulmány megmutatja az egész élelmiszer-termelési rendszert, a döntéshozók pedig ez alapján újragondolhatják, hogyan próbálják megfékezni az üvegházhatású gázok kibocsátását” – tette hozzá.

A kutatók arra is rámutattak – nem elsőként – hogy a haszonállatok tartása sokkal nagyobb megterhelést jelent a klímavédelmi szempontból, mint a növények termesztése.

Tehenek, sertések és más állatok nevelése, hozzáadva az etetésüket is, a kutatás alapján 57 százalékát teszi ki az élelmiszer-termelésből származó kibocsátásnak. Ezzel szemben a növénytermesztés csak 29 százalékkal járul ehhez hozzá.

A maradék nagyjából tíz százalék az egyéb földhasználatból származik: például a gyapot és gumitermesztésből.

Fotó: Hippopx

Különösen a szarvasmarha-tenyésztés jár nagy kibocsátással. Ez az ágazat önmagában a negyedét teszi ki az mezőgazdaság teljes kibocsátásának. A kutatók másképp is rámutattak a marhatenyésztés környezeti terhelésére: emlékeztettek, hogy egy kiló gabona termelése 2,5 kiló üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, míg egy kiló marhahús 70 kilónyi üvegházhatású gáz eregetését jelenti a légkörbe.

Nem erőltetnek semmit, de…

A tudósok szerint ezeket a különbségeket a politikusoknak is figyelembe kell vennie, ha hatékony választ akarnak adni a klímaválság jelentette kihívásra.

A fentebb már idézett Jain ugyanakkor azt mondja, habár ő „szigorú vegetárius”, és jórészt klímavédelmi szempontok miatt döntött a döntően növényi alapú táplálkozás mellett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kutatás nem arról szól, hogy a világnézetüket szeretnék ráerőltetni az emberekre.

Ha viszont valakit aggaszt a klímaváltozás, el kell gondolkoznia az étrendje megváltoztatásán.

Ami talán nem is jár akkora lemondással: nemrégiben egy másik kutatás arra jutott, hogy a növényi alapú húspótlók ára, amelyek egyre kevésbé megkülönböztethetőek a valódi hústól, 2023-ra már a húséhoz hasonló szintre csökken. Így a hús élvezetéről lemondani nem akarók is tudnak majd kompromisszumot kötni.

Tudod, hogy nem tejet veszel?

Borítókép: Komunews / Flickr


Oszd meg!