A nők és férfiak közötti bérkülönbségek okai között eddig gyakran szerepelt az is, hogy a nők jellemzően nehezebben kérnek több pénzt, hiába tudják, hogy megérdemelnék. Egy friss kutatás most rácáfol erre, eszerint a nők igenis jelzik a béremelési igényeiket, viszont ennek ellenére is elmondható, hogy általában kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
Linda Babcock és Sara Laschever egyetemi professzorok két évtizede jelentették meg a Women Don’t Ask (A nők nem kérnek) című könyvüket, amiben arra hívták fel a figyelmet, hogy a nők bérének elmaradása azzal is összefügg, hogy a férfiakhoz képest nehezebben szánják rá magukat, hogy emelést kérjenek. Az akkori mesterdiplomás hallgatók körében például azt találták, hogy
a nők elfogadják az első fizetési ajánlatot, míg a férfiak nyolcszor nagyobb valószínűséggel próbáltak meg magasabb kezdőfizetésről tárgyalni.
A helyzet jelentősen megváltozott az elmúlt két évtizedben, állapítja meg egy új amerikai kutatás, amiről az amerikai Forbes is írt. Az Academy of Management Discoveries című folyóiratban közzétett adatok szerint a nők ma már nagyobb valószínűséggel kérnek magasabb fizetést, mint a férfiak. Ugyanakkor a fizetésük még mindig elmarad a férfiakétól.
Az egyik tanulmányban 990 MBA-t (Master of Business Administration) végzett hallgatót kérdeztek meg arról, hogy az MBA-programból kikerülve tárgyalni kezdtek-e a megajánlott fizetésük összegéről, vagy egyből elfogadták az első ajánlatot.
A nők 54 százaléka kezdeményezett tárgyalást, míg a férfiaknál ez az arány 44 százalék volt.
Bár a nők manapság többet tárgyaltak, mint férfi társaik, a kutatók azt is megállapították, hogy még mindig jelentősen kevesebb fizetést kaptak, mint a férfiak.
„Már nem függ össze azzal a bérszakadék, hogy a nők nem kérnek” – állapítják meg a kutatók. Ezt a régi meggyőződést most már tényleg ideje lenne magunk mögött hagyni, már csak azért is, mert leegyszerűsíti a bérszakadék okát, indokolatlanul a nőkre hárítja a felelősséget és elfedi a különbségek valódi okát.
A kutatók szerint a nők határozottabb kiállása saját maguk érdekében olyan könyveknek is köszönhető, mint Sheryl Sandberg: Dobd be magad! valamint Babcock és Laschever Ask For It című könyve. Az elmúlt két évtizedben az üzleti iskolák is nagyobb hangsúlyt fektetnek a tárgyalási készségek fejlesztésére.
Mi a helyzet az EU-ban?
Európában az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét a Római Szerződés 1957-ben kimondta, a bérszakadék mégis létezik jelenleg is. Európában a nők óránként átlagban 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Idén január 30-án elfogadott állásfoglalásukban az európai parlamenti képviselők kötelező szabályokat kértek a Bizottságtól a nők és férfiak bére közötti különbség megszűntetésére és a bérek átláthatóságának biztosítására.
Az EU-ban a bérszakadék jelentős eltéréseket mutat, 2021-ben a következő országokban volt a legmagasabb:
Észtország (20,5%), Ausztria (18,8%), Németország (17,6%) és Magyarország (17,3%).
Luxemburg megszüntette a nemek közötti bérszakadékot, míg más országok sikeresen csökkentették. A legalacsonyabb mutatók 2021-ben Romániában (3,6%), Szlovéniában (3,8%),
Lengyelországban (4,5%), Olaszországban (5%) és Belgiumban (5%) voltak.
