A világ egyik leggazdagabb emberének szemei előtt szinte már csak az MI-hájp lebeg, féktelenül önti az erőforrásokat a technológiába. Most éppen úgy döntött, hogy társ-vezérigazgatóvá koronázza a mesterséges intelligenciát.
Mark Zuckerberg arra fejleszt mesterséges intelligencia-asszisztenst, hogy a vezérigazgatói feladatok ellátásában segítsen neki, írja a Wall Street Journal exkluzív cikkében. A portál úgy tudja, a Meta-vezér a vállalat minden tevékenységébe igyekszik beépíteni a technológiát, döntésével példát akar mutatni a dolgozóknak egy későbbi MI-társrendszer kialakításához. A jelenleg is fejlesztés alatt álló ügynök abban segít Zuckerbergnek, hogy gyorsabban jusson információkhoz – például olyan válaszokat szerez meg neki, amelyeknek korábban több emberrétegen keresztül kellett volna eljutnia hozzá, állítják az ügyre rálátó források.
Az „társvezérigazgató-projekt” egy újabb lépés a Meta-vezér által pár éve kijelölt, mindenek elé a hatékonyságot helyező úton – erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Zuckerberg úgy látja, ahhoz, hogy 78 ezer embert foglalkoztató cége versenyképes legyen a mesterséges intelligenciára épülő startupokkal szemben, tempót kell váltania: a szervezeti struktúra bizonyos szintjeinek meg kell szűnnie, az alkalmazottak napi feladatainak pedig át kell alakulnia. A Meta 2025-ös eredménybeszámolóján már arról beszélt, hogy ezek a célok csakis az MI-segítségével érhetőek el.
Mindent felfaló buborék
2026 lesz az az év, amikor az MI drasztikus megváltoztatja, hogyan dolgozunk, fogalmazott Zuckerberg az említett eredménybeszámolón. A Meta ezt követően közölte újságírókkal, hogy 2026-ban 135 milliárd dollárt (forintban 45 ezer milliárd, ami több, mint a magyar GDP fele) szánnak MI-vel kapcsolatos kiadásokra.
Az ilyen léptékű költekezés még a Meta sztenderdjeihez képest is magas: egy évvel korábban „csak” 72 milliárd dollárt szántak e célokra.
Ahogy arról ebben a cikkünkben is beszámoltunk, a világ ötödik leggazdagabb embere arról is beszélt: az MI lehetővé teszi, hogy korábban nagy csapatokat igénylő feladatokat egyetlen „tehetséges” dolgozó is elvégezzen. A féktelen költekezést azonban nem mindenki tartja racionálisnak: a Cisco és a JPMorgan vezetői például figyelmeztettek az MI-buborék veszélyére, azt a 2000-es dotkom-lufihoz hasonlítva.
MTI/EPA/John G. Mabanglo
A Meta 2026-ban már Zuckerberg évértékelője előtt is több száz alkalmazottat elbocsátott, főleg „Reality Labs” területéről. Ez a szegmens felel többek között a befuccsolt Metaverzum projektért, a hardverfejlesztésért, valamint a mesterséges intelligencia kezdeményezésekért.
A Reuters úgy tudja, ez csak a kezdet: a cég olyan átfogó létszámcsökkentést tervez, amely a vállalat dolgozóinak húsz százalékát érintheti. A hírügynökség forrásai szerint a Meta így próbálná ellensúlyozni az MI-infrastruktúrákba ömlesztett költekezéseit, amellett, hogy megágyazna az MI-támogatott munkavállalók új korának. A leépítésről március közepén jelent meg a hír, konkrét dátum azonban nem szerepelt benne.
„Ez egy spekulatív riport, elméleti megközelítésekről”
– reagálta a cikkre a Meta-szóvivője. Amennyiben a vállalat valóban 20 százalékos, vagy afeletti leépítésről dönt, az a cég legnagyobb elbocsátási hullámát jelentené 2023 óta, amelyet Zuckerberg akkor a „hatékonyság évének” nevezett el.
Bár a gyakorlatban ez egy mintegy 16 ezer fős létszámcsökkentést jelentene, nem lenne példátlan, hogy a világ egyik leggazdagabb emberének cége ekkora áldozatot hozna az MI-oltárán. Ahogy arról mi is beszámoltunk a Forbes.hu-n, Jeff Bezos annak köszönhetően ugrott előre a leggazdagabbak listáján, hogy cége részvényei erősödtek, miután ugyanekkora leépítést és boltbezárásokat jelentettek be.
A Wall Street Journal arról is ír, hogy Zuckerbergnek nemsokára nagyobb szerepe lehet amerikai MI-ügyekben: Donald Trump állítólag azt tervezi, az MI-vel kapcsolatos szakpolitikai és egyéb kérdésekben tanácsot adó testületbe nevezi ki a Meta-vezért Larry Ellison (Oracle) és Huang Zsen-hszün (Nvidia) társaságában.
MI-főnök a gyakorlatban
Zuckerberg új jobbkezének gyakorlati működéséről egyelőre keveset tudunk. Az Independent szerint a lépést a Szilícium-völgyben tomboló új trend, a tokenmaxxing keretein belül kell értelmezni. Ez zanzásítva arra a jelenségre utal, melynek keretein belül a nagy techvállalatok vezetése a lehető legnagyobb mértékben próbálja igénybe venni a mesterséges intelligenciát.
Az elképzelés azon alapul, hogy a tokenek (vagyis a mesterséges intelligencia által feldolgozott adategységek) használatának maximalizálása a munkahelyi hatékonyság és termelékenység növekedéséhez vezet. Csapó Gábor, a Google San Franciscóban élő fejlesztője – akit ebben a cikkünkben mutattunk be részletesen – úgy látja, a tokenmaxxing rövid távon racionális tud lenni, mert tényleg van produktivitásnyereség a keresésben, írásban, kódolásban és összefoglalásban, ugyanakkor nem fenntartható, ha státuszjelzővé válik, vagy ha a vezető elkezdi összekeverni az MI-használatot a jó ítélőképességgel.
„Szerintem most tényleg van egy olyan tendencia, hogy sokan olyan munkát kezdenek csinálni, amit az MI is jól tud támogatni, függetlenül attól, hogy annak mekkora a valódi hatása.
„Ez rövid távon segítheti az innovációt, de közben érdemes észben tartani, hogy a fontos munka egy része továbbra is pont ott van, ahol kevésbé látványos az MI, viszont nagy szükség van ítélőképességre, kontextusra és felelősségvállalásra” – írta megkeresésünkre.
MTI/EPA pool/Shawn Thew
A Meta MI-optimalizációját segítheti március elejei lépése is: Zuckerbergék – ismeretlen összegért – megvásárolták a Moltbookot. A Moltbook egy közösségi platform, kis csavarral: felületén mesterséges intelligencia botok beszélgetnek. Az oldal januárban, kísérletként indult, hogy leteszteljék az MI-ügynökök egymás közti kommunikációját. A Meta állítólag ezt a funkciót hasznosítaná a szervezeten belül az „MI-társprogram” keretein belül.
Csapó Gábor szerint az MI-vezérigazgató a gyakorlatban inkább chief-of-staff (kabinetfőnök) lenne, vagyis egy olyan ügynök, ami rá van kötve a belső dokumentumokra, chatre, megbeszélésjegyzetekre és korábbi döntésekre, és tud keresni, vezetői összefoglalót írni, utánkövetést generálni. Hozzátette: a technológia erre ma már részben kész, nyílt végű vezetői ítélőképességben viszont még nem.
„Az MI gyengébb azokban a feladatokban, ahol politikai, jogi vagy emberi súlya van a döntésnek. Felvételnél vagy elbocsátásnál szerintem maximum támogató szerepe lehetne, de nem jó ötlet döntési jogot adni neki. Itt nem csak a modellhibáról van szó, hanem arról is, hogy nagyon könnyű a felelősséget a rendszerre áttolni” – véli.
A Google magyar mérnöke szerint egy másik, az OpenAI által is kiemelt MI-felhasználási irány realisztikusabb lehet. „Egy belső adatügynök, azaz egy olyan rendszer, ami a cég belső adatforrásait természetes nyelven lekérdezhetővé teszi” – fogalmazott. Úgy látja, már most egész startup-réteg épül arra a problémára, hogy hogyan lehet a vállalati tudást és belső kontextust egyáltalán hozzáférhetővé tenni.
Gábor egy másik szempontot is beemelt az MI-vezérigazgató kapcsán:
„Érdemes azt is látni, hogy Meta most nincs egyértelműen az AI-verseny élén, úgyhogy nekik külön érdekük lehet a nagy narratíva és a hype fenntartása. Ilyenkor a cím gyakran nagyobb, mint a tényleges rendszer.”
