Novemberben is emelkedtek az árak a kiadó lakások piacán, írta a Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményben az Ingatlan.com. A KSH-Ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak. A januári mélyponthoz képest 13 százalékos a növekedés, a drágulás február óta havi 1-2 százalék. A járvány előtti csúcsot még így sem érték el az átlagos bérleti díjak.
Az egy hónappal korábbiakhoz képest Budapesten 1,4 százalékos drágulás következett be. Éves szinten országosan 11, a fővárosban 10,5 százalékos bérletidíj-emelkedés látható.
Ami a decemberi kínálatot illeti: Budapesten 150 ezer forint az átlagos bérleti díj, ugyanakkor kerületenként hatalmasak a különbségek.
Az V. kerület a legdrágább jellemzően 240 ezer forintos havidíjjal, ez történetesen meg is felel a járvány előtti szintnek. A legolcsóbb albérletek a XXIII. kerületben, Soroksáron találhatók havi 107,5 ezer forintért.
A vidéki albérletpiacról: Székesfehérváron a legmagasabbak az árak (havi átlag 124 ezer forint), így megelőzi a múltkori éllovas Veszprémet, ami most novemberben 122,5 ezer forinttal a második. Debrecen a harmadik (120 ezres átlagos díj), míg a legolcsóbb Békéscsaba és Salgótarján, ahol 80-80 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat.
„A többéves távlatban nézve a bérleti díjakat az látható, hogy a koronavírus-járvány hatása miatti keresletcsökkenés eredményeként januárban kerültek mélypontra” – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
„Ahhoz képest az országos átlagárak 13 százalékkal nőttek novemberre. A fokozatos áremelkedés ellenére még mindig nincsenek csúcson a bérleti díjak. A 2015-ös szintekhez képest novemberben több mint 42 százalékkal álltak magasabban az albérletárak, ami megközelíti, de nem éri el a 2020 januári csúcsot, amikor közel 46 százaléknál járt a mutató.
Éves szinten az észak-magyarországi régióban volt a legütemesebb az áremelkedés, az érintett megyékben – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád – átlagosan több mint 12 százalékkal drágultak az albérletek. A többi országrészt – Pest megyét, Közép-Dunántúlt, Nyugat-Dunántúlt, Dél-Dunántúlt, Észak-Alföldet és Dél-Alföldet 7,2-10,5 százalékos növekedés jellemezte.”
Borítókép: Köles Mihály // Unsplash