Erősödik az amúgy is súlyos információs háború a zaporizzsjai atomerőmű körül. Több találat érte a környező települést, az oroszok szerint holnap az ukránok tüzérségi csapást mérnek a létesítményre. Ehhez képest Kijev épp belement, hogy nemzetközi szakértői csapat látogassa meg az erőművet.
Múlt héten sem volt épp megnyugtató a helyzet a zaporizzsjai atomerőmű körül, de bőven tudott még romlani. Az ukrán és az orosz csapatok hetek óta egymást vádolják azzal, hogy lövik az erőművet, ami nukleáris katasztrófával fenyeget.
A március óta orosz megszállás alatt álló, de továbbra is az ukrán személyzet által kezelt erőműben tegnap este letartóztattak két alkalmazottat azzal a váddal, hogy irányzóként segítették az ukrán tüzérséget. Ők akár életfogytiglant is kaphatnak. Az orosz csapatok szerint az elmúlt hetekben több tucat lövedék csapódott be Enerhodarban, az atomerőmű városában, ahol a személyzet is lakik. De magát a létesítményt nem érte komoly találat.
Sőt, az orosz területi főtanácsnok, Vlagyimir Rogov megjegyezte, hogy az ukránok amerikai rakétákat használnak, hogy lőjék az erőművet.
Jön végre a nemzetközi csapat
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) hetek óta kéri, hadd küldjenek nemzetközi csapatot az erőműbe, megnyugvást hozva mindenkinek. Ezt eddig egyik háborús fél sem akarta, de a héten változott a helyzet. Jelzésértékű is lehet, hogy először az orosz fél hagyta jóvá. Hétfőn azzal a kommenttel adták áldásukat a látogatásra, hogy végre a nemzetközi szakértők is láthatják, hogy az ukránok fenyegetik az erőmű biztonságát.
Pedig pont az orosz fél volt, aki korábban az erőmű aláaknázásával és romhalmazzá változtatásával fenyegetett.
Nem idegen Moszkvától az effajta retorika, Vlagyimir Putyin orosz államfő az invázió napján már kilátásba helyezte a nukleáris arzenál bevetését.
Úgy tűnik viszont, hogy mára az ukránok is jobb belátásra tértek, Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy az ügynökség szakértői csapata készül az erőműbe. Korábban azért utasították el többször a NAÜ kérelmét, mert azzal legitimálnák az orosz megszállást.
Holnap kezdik lőni az erőművet?
És ami igazán ijesztő lehet a helyzetben, hogy eközben az erőmű állítólag rendes üzemmódban működik. Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja, nukleáris energetikai szakértő korábban azt mondta lapunknak, hogy a létesítményben a hat reaktorból az elmúlt hónapokban általában kettő vagy három blokk működött, vélhetően ez így van a mai napig.
És így lesz holnap is, amikor az orosz csapatok szerint az ukrán tüzérség csapásokat mér majd az erőmű területére, és ezért az orosz felet fogja hibáztatni. Ezt annyira komolyan gondolják, hogy Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője
konkrétan megnevezte azokat az ukrán tüzérségi dandárokat, amik támadást indítanak majd az erőmű ellen.
Ezt a vádat azonban gyengíti, hogy Kijev végre belement a NAÜ látogatásába. Nem valószínű, hogy Ukrajna épp holnap, António Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatása idején akar végzetes csapást mérni a legnagyobb európai atomlétesítményre és katasztrófát előidézni. Azt ugyanis mindkét fél jól tudja, hogyha komoly találat éri az erőművet és sugárzó anyag szabadul ki a természetbe, kizárólag a pillanatnyi időjáráson múlik, hogy ki szenved nagyobb kárt.
Lehet második Csernobil?
A helyzet megítélését azonban nehezíti, hogy óriási az információs hadviselés Zaporizzsja körül. Elvileg működik az erőmű Telegram-csatornája, csak nem tudni, mennyire hiteles az onnan érkező információ.
Aszódi Attila a lapunknak adott interjúban beszélt arról, hogy bár nagyon aggasztó a helyzet, egy-két kósza találat nem fog komoly kárt okozni az erőmű reaktoraiban. „Szakértő módon” támadva viszont akár az erőművet, akár a kiszolgáló vagy biztonsági létesítményeket, komoly balesetet lehet okozni. A létesítmény ugyanis rendkívül stabil, sok mindent kibír, de alapvetően nem arra tervezték, hogy nehéztüzérségi lövegeknek ellenálljon.
Az, hogy Csernobilhoz mérhető baleset történjen, kizárt, fizikailag lehetetlen, hogy úgynevezett megszaladásos baleset (a láncreakció kontrollálatlan felgyorsulása) történjen. Csernobilban grafitmoderátoros reaktorok működtek, míg Zaporizzsjában úgynevezett nyomott vizes blokkok: a reaktorokban nincs gyúlékony anyag, a moderátorközeg közönséges víz.
Az emberi hiba esélye egyre nő
A februárban induló háború első napjaiban az orosz haderő elfoglalta a csernobili erőművet. Igazából csak „útban volt”: remek felvonulási terepet biztosított Kijev ostromához. Akkor igazán ijesztő dolgok történtek. Már az invázió elején megemelkedett a sugárzás, és a kötelező adatszolgáltatás is hetekre elmaradt. Ráadásul heteken át dolgoztattak egy műszaknyi dolgozót, így a fáradtságtól az emberi hiba esélye is növekedett.
Most nincs hasonlóról szó. Aszódi szerint 250-300 ember dolgozik egy műszakban Zaporizzsjában, a nemzetközi gyakorlat szerint pedig egy atomerőműben 5-6 műszaknyi munkavállaló váltja egymást. És ezek a munkavállalók most is ott vannak, a létesítmény valószínűleg tényleg a békeidőben megszokott műszakrend szerint üzemel.
Az ukrán nukleáris biztonsági hatóság nyilván látja a mérési adatokat. De ha az oroszok meg is gátolnák, hogy adatokat kapjunk az erőműből, akkor is mérni lehetne, ha tényleg nagy mennyiségű sugárzó anyag szabadulna ki. De a szakember hangsúlyozta az események emberi oldalát: „Az ukránok most úgy dolgoznak az erőműben, hogy közben lehet, attól félnek, mit művelnek az oroszok otthon a családjukkal.
A háború és az oroszok folyamatos jelenléte felesleges stressznek teszi ki a dolgozókat, ami növeli az emberi hibák kockázatát.”
Borítókép: a zaporizzsjai atomerőmű 2022. augusztus 7-én.
