Üzlet

Miért kell az oroszoknak Csernobil?

Forbes
2022. február 25. 5 perc olvasás

Nagy harcok voltak a csernobili erőmű környékén, pedig van pár nagy erőmű az országban, ami fontosabb lenne.

Komoly harcok folytak tegnap Csernobil környékén, mire az orosz haderő elfoglalta azt. Egy hosszú ideje használaton kívüli atomerőművet, amelynek egyik blokkja még mindig súlyosan sugárzó. A sérült blokkot az 1986-os katasztrófa után betonszarkofággal vették körbe, hogy ne szennyezze a környezetét, más blokkokat később kapcsoltak le, ma egyik sem üzemel, de a teljes erőművet hivatalosan még nem szerelték le.

Az atomerőmű melletti város, Pripjaty a mai napig lakhatatlan, egy nagyjából 2600 négyzetkilométeres, Budapestnél ötször nagyobb, elhagyott zóna veszi körbe. A zónába bemenni és egy ideig ott tartózkodni még nem veszélyes, pár éve arról szóltak a hírek, hogy az HBO sikersorozata után influenszerek egész hada ment fotózkodni a zónába.

Miért kellett az oroszoknak?

De miért akarna bárki katonákat áldozni egy használaton kívüli, veszélyesen sugárzó épületért?

Az erőmű alig 100 kilométerre van Kijevtől északra, épp a fehérorosz határ mellett, a Dnyeperbe ömlő Pripjaty folyó partján. Az oroszok három irányból rohanták le Ukrajnát, az egyik épp ez volt: Fehéroroszországból dél fel egyenesen Kijevnek. A hadseregnek Csernobil és Pripjaty épp útban van, ez a leggyorsabb és leglogikusabb út Kijev irányába.

A válasz nagyjából ennyi: nem fenyegetni akarják Európát a sugárzással, pláne nem használni akarják a rég bezárt erőművet, csak „útban van”, ha Prijatyot és a zónát biztosítják, az remek felvonulási útvonal Kijev felé.

A Reutersnek nyilatkozva Jack Keane, nyugalmazott, négycsillagos amerikai tábornok is azt mondta:

a csernobili erőműnek nincs semmilyen katonai jelentősége, a környék földrajza számít, ha mihamarabb le akarják fejezni az ukrán kormányt.

A hírekbe is azért került be az erőmű környéki csata, mert ez az ország egyetlen ismert atomerőműve – a világ leghíresebbje is, hiszen a legsúlyosabb atomkatasztrófára kapcsolódik hozzá. Az erőmű sérült blokkját a mai napig betonszarkofág fedi, hogy ne jusson ki a sugárzás. Ha a szarkofág találatot kap, a környezetbe juthat a még mindig veszélyesen sok sugárzás, újabb katasztrófát okozva.

Azonban a Nemzetközi Energia Ügynökség is azt mondta, hogy

a létesítmény a harcok után is biztonságos, nem történt olyan rombolás, ami veszélyeztetné a környéket.

A mostani amúgy a második szarkofág, az elsőt, amit közvetlenül a katasztrófa után emeltek, egyszerűen befedték az újjal. Itt egy remek timelapse videó a nemzetközi összefogással megvalósult építkezésről.

Van más atomerőmű is az országban?

Pedig azért van négy nagy atomerőmű az országban, amelyek nemcsak földrajzuk, de teljesítményük miatt is stratégiai jelentőségűek – három közelében pedig már ott vannak az oroszok. Az ukrán villamosenergia-termelés nagyjából felét adja a termonukleáris energetika, nagyságrendre ugyanakkora arányt, mint Magyarországon.

Mindegyik erőműben ugyanaz a szovjet fejlesztésű és gyártmányú nyomottvizes reaktor működik, mint Pakson, de mind a négy nagyobb a 2000 megawattos, magyar erőműnél:
– Zaporizzsjai erőmű: 6000 megawatt
– Rivnei erőmű 3000 megawatt
– Hmelnickiji erőmű: 2000 megawatt
– Dél-ukrajnai erőmű: 3000 megawatt

Ráadásul három környékén már ott vannak az oroszok. A Liveumap szerint (ahol élőben lehet követni a front alakulását), Zaporizzsja alig 200 kilométerre van a már megszállt Donyecktől és szintén 200-ra az ostromlott Harkovtól ás Nova Kakhovkától. A dél-ukrajnai, Konsztantyinovka melletti erőmű pedig szintén 200 kilométerre Harkovtól. Rivne környékén pedig már bombázások voltak, de az erőműtől távolabb.

A térképet a Liveumap oldaláról szedtük le, hogy jól lehessen látni, milyen távolságra vannak az oroszok az erőművektől. A lila körök az erőműveket, a vörös piktogramok az orosz csapatokat jelölik.

Szinte biztos, hogy az oroszok a veszélyfaktor miatt nem fogják közvetlenül bombázni a létesítményeket, de az elfoglalásuk stratégiai jelentőségű. Baleset előfordulhat, több helyen cikkeztek attól, hogy a Donyeck-medencében bőven vannak olyan tüzérségi fegyverek, amikkel nem lehet nagy pontossággal célozni – kedden a luhanszki front közelében a Stászja-hőerőmű egy eltévedt lövedék miatt kigyulladt, 40 ezer ember maradt áram nélkül.

Egy hasonló baleset előfordulhat, de az energetikai szakértők egyetértenek: nagyon szerencsétlen, nagy találat kell ahhoz, hogy egy atomerőmű veszélyesen megrongálódjon, nem valószínű, hogy a háború miatt atomkatasztrófa lenne a szomszédban.

Borítókép: a csernobili atomerőmű látképe