Komoly harcok folytak tegnap Csernobil környékén, mire az orosz haderő elfoglalta azt. Egy hosszú ideje használaton kívüli atomerőművet, amelynek egyik blokkja még mindig súlyosan sugárzó. A sérült blokkot az 1986-os katasztrófa után betonszarkofággal vették körbe, hogy ne szennyezze a környezetét, más blokkokat később kapcsoltak le, ma egyik sem üzemel, de a teljes erőművet hivatalosan még nem szerelték le.
Az atomerőmű melletti város, Pripjaty a mai napig lakhatatlan, egy nagyjából 2600 négyzetkilométeres, Budapestnél ötször nagyobb, elhagyott zóna veszi körbe. A zónába bemenni és egy ideig ott tartózkodni még nem veszélyes, pár éve arról szóltak a hírek, hogy az HBO sikersorozata után influenszerek egész hada ment fotózkodni a zónába.
Miért kellett az oroszoknak?
De miért akarna bárki katonákat áldozni egy használaton kívüli, veszélyesen sugárzó épületért?
Az erőmű alig 100 kilométerre van Kijevtől északra, épp a fehérorosz határ mellett, a Dnyeperbe ömlő Pripjaty folyó partján. Az oroszok három irányból rohanták le Ukrajnát, az egyik épp ez volt: Fehéroroszországból dél fel egyenesen Kijevnek. A hadseregnek Csernobil és Pripjaty épp útban van, ez a leggyorsabb és leglogikusabb út Kijev irányába.
A válasz nagyjából ennyi: nem fenyegetni akarják Európát a sugárzással, pláne nem használni akarják a rég bezárt erőművet, csak „útban van”, ha Prijatyot és a zónát biztosítják, az remek felvonulási útvonal Kijev felé.
A Reutersnek nyilatkozva Jack Keane, nyugalmazott, négycsillagos amerikai tábornok is azt mondta:
a csernobili erőműnek nincs semmilyen katonai jelentősége, a környék földrajza számít, ha mihamarabb le akarják fejezni az ukrán kormányt.
A hírekbe is azért került be az erőmű környéki csata, mert ez az ország egyetlen ismert atomerőműve – a világ leghíresebbje is, hiszen a legsúlyosabb atomkatasztrófára kapcsolódik hozzá. Az erőmű sérült blokkját a mai napig betonszarkofág fedi, hogy ne jusson ki a sugárzás. Ha a szarkofág találatot kap, a környezetbe juthat a még mindig veszélyesen sok sugárzás, újabb katasztrófát okozva.
Azonban a Nemzetközi Energia Ügynökség is azt mondta, hogy
a létesítmény a harcok után is biztonságos, nem történt olyan rombolás, ami veszélyeztetné a környéket.
A mostani amúgy a második szarkofág, az elsőt, amit közvetlenül a katasztrófa után emeltek, egyszerűen befedték az újjal. Itt egy remek timelapse videó a nemzetközi összefogással megvalósult építkezésről.
https://www.youtube.com/watch?v=X_hdROZ-XU8&ab_channel=Sputnik
Van más atomerőmű is az országban?
Pedig azért van négy nagy atomerőmű az országban, amelyek nemcsak földrajzuk, de teljesítményük miatt is stratégiai jelentőségűek – három közelében pedig már ott vannak az oroszok. Az ukrán villamosenergia-termelés nagyjából felét adja a termonukleáris energetika, nagyságrendre ugyanakkora arányt, mint Magyarországon.
Mindegyik erőműben ugyanaz a szovjet fejlesztésű és gyártmányú nyomottvizes reaktor működik, mint Pakson, de mind a négy nagyobb a 2000 megawattos, magyar erőműnél:
– Zaporizzsjai erőmű: 6000 megawatt
– Rivnei erőmű 3000 megawatt
– Hmelnickiji erőmű: 2000 megawatt
– Dél-ukrajnai erőmű: 3000 megawatt
Ráadásul három környékén már ott vannak az oroszok. A Liveumap szerint (ahol élőben lehet követni a front alakulását), Zaporizzsja alig 200 kilométerre van a már megszállt Donyecktől és szintén 200-ra az ostromlott Harkovtól ás Nova Kakhovkától. A dél-ukrajnai, Konsztantyinovka melletti erőmű pedig szintén 200 kilométerre Harkovtól. Rivne környékén pedig már bombázások voltak, de az erőműtől távolabb.
A térképet a Liveumap oldaláról szedtük le, hogy jól lehessen látni, milyen távolságra vannak az oroszok az erőművektől. A lila körök az erőműveket, a vörös piktogramok az orosz csapatokat jelölik.
Szinte biztos, hogy az oroszok a veszélyfaktor miatt nem fogják közvetlenül bombázni a létesítményeket, de az elfoglalásuk stratégiai jelentőségű. Baleset előfordulhat, több helyen cikkeztek attól, hogy a Donyeck-medencében bőven vannak olyan tüzérségi fegyverek, amikkel nem lehet nagy pontossággal célozni – kedden a luhanszki front közelében a Stászja-hőerőmű egy eltévedt lövedék miatt kigyulladt, 40 ezer ember maradt áram nélkül.
Egy hasonló baleset előfordulhat, de az energetikai szakértők egyetértenek: nagyon szerencsétlen, nagy találat kell ahhoz, hogy egy atomerőmű veszélyesen megrongálódjon, nem valószínű, hogy a háború miatt atomkatasztrófa lenne a szomszédban.
Borítókép: a csernobili atomerőmű látképe
